Benczúr Gyulához köthető két évfordulóról is megemlékezik a Pro Arte et Natura Alapítvány (PAN) pénteken a Nógrád megyei Benczúrfalván: a magyar történeti festészet utolsó nagy képviselője 90 évvel ezelőtt halt meg és száz esztendeje annak, hogy Dolányban (ma Benczúrfalva) telepedett le.
Szécsény közelében, a nógrádi dombok között megbúvó Dolány volt Benczúr Gyula (1844–1920) utolsó lakhelye, amelyet Mikszáth Kálmán bíztatására választott ki. Az ott élő emberek annyira megkedvelték a festőművészt, hogy halála után hét évvel, 1927-ben tiszteletük jeléül Dolányt Benczúrfalvára keresztelték. Benczúrnak ott van az erdőben a síremléke, amelyet a PAN Alapítvány gondozásba vett és az évfordulókon koszorúzási ünnepséget rendez.
Lipthay Erzsébet, az alapítvány társelnöke az MTI-nek elmondta: a Pan 2000-ben hozta létre a Benczúr Gyula Művészeti Akadémiát azzal a céllal, hogy a magyar kulturális örökség egyik kiemelkedő képviselőjének emlékét ápolja, megállítsa az elhanyagolt Benczúr-kúria további pusztulását, és felhívja a figyelmet a természet és a művészet kapcsolatára.
Másfél évtizede szeretnék elérni, hogy a romló állagú ház körüli tulajdoni viták rendeződjenek, hogy Benczúrfalván konferenciákat tartsanak, művésztelepet működtessenek. Lipthay Erzsébet példaként említette a Rubens-házat Antwerpenben, ahol hosszú sorok kígyóznak a nagy festő háza előtt, vagy a nagybányai művésztelepet, ahová Hollósi Simon egész festő osztályát elvitte Münchenből, és a helyi vezetők támogatásával Nagybánya híres festőkolónia lett.
A péntek délelőtti benczúrfalvai megemlékezésen Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást Benczúrról, akiről több tanulmánya és önálló kötete is megjelent. Lőrincz Gézáné nyugalmazott tanár Mikszáth és Benczúr levelezéséről, valamint olyan dokumentumokról fog beszámolni, amelyeket még soha nem publikáltak. Az évfordulóra egy olyan emléklapot adnak ki, amely Mikszáth Kálmánt ábrázolja: Benczúr két Mikszáth-festménye közül az egyiket, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban őriznek; a másik a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van.
A megemlékezést Becsó Zsolt, a Nógrád megyei Közgyűlés elnöke nyitja meg, eljönnek a Benczúr leszármazottak, köztük Ürmössy Gábor és György, de a szlovákiai Fülekről és Erdélyből, Nagybányáról is várnak vendégeket.
Benczúr Gyula kezdetben főként portrékészítésből élt, lefestette például Andrássy Gyula grófot és Erzsébet királynét. Az arcképek és romantikus életképek mellett történelmi tárgyú festményeket is készített. 1875-ben Vajk megkeresztelése című képével megnyerte a történeti festészeti versenyt. A millenniumra elkészítette Budavár visszavétele című pannóját, és ő hozta létre Magyarországon az első mesteriskolát.
Többszörösen kitüntetett művész volt külföldön is, a nagy művészeti központokban, így Párizsban, Bécsben, Berlinben és Münchenben egyaránt elismerték munkásságát. (MTI)
Benczúr Gyula: Mikszáth Kálmán