A bethleni Bethlen-család sok évszázados történetét követi nyomon mintegy 200 műtárgy segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) csütörtökön megnyílt időszaki tárlata.
Rezi Kató Gábor, az MNM főigazgató-helyettese A Bethlenek című kiállítás megnyitóján felidézte: a tárlat először az intézmény filiáléjában, a sárospataki Rákóczi Múzeumban volt látható 2010 májusától. A kiállítás alapját a Bethlen-család által a zempléni múzeumra hagyott kéttucatnyi tárgy képezi, ezek mellett az MNM saját gyűjteményéből és a további több mint tíz múzeumból kölcsönzött anyagból állította össze a tárlatot Tamás Edit, a sárospataki filiálé vezetője.
A kiállítást megnyitó Romsics Ignác akadémikus arra emlékeztetett, hogy a tárlat nem az Erdélynek Bethlen Gábor fejedelmet adó iktári, hanem a szintén a középkorig visszavezethető bethleni Bethlen-família történetét idézi fel.
A történész kiemelte a család neves XVI–XVII. századi tagjait, köztük az Erdély történetét először összefoglaló Bethlen Jánost, az önéletírásáról is emlékezetes Bethlen Miklóst vagy a szintén történeti munkáiról ismert Bethlen Farkast. Árva Bethlen Kata fogarasi kastélyában a magyar művelődéstörténet egyik korabeli központját teremtette meg – fűzte hozzá.
Mint Romsics Ignác felidézte, az 1848–49-es szabadságharcban a család tucatnyi tagja harcolt, köztük a 67 éves Bethlen Lajos, aki nemzetőrnek állt.
Bethlen István, 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke, elévülhetetlen érdemeket szerzett az ország Trianon utáni talpra állásában, sorsa mégis tragikus, akárcsak Észak-Erdély 1944-es kormánybiztosáé, Bethlen Béláé – tért át a família XX. századi történetére az akadémikus.
Mint Romsics Ignác az MTI-nek elmondta, a Bethlen-családról vagy annak tagjairól korábban soha nem rendeztek kiállítást Magyarországon. A család számos tagja megérdemelne együtt vagy külön-külön egy nagy tárlatot – tette hozzá.
Az MNM kiállítása festményeken, metszeteken, rajzokon, fotókon, valamint számos tárgyon keresztül idézi fel a Bethlenek történetének színhelyeit, többségében megsemmisült kastélyait és a család nagy alakjait. A látogató találkozhat többek között Bethlen Miklós kézírásos levelével, Bethlen Ferenc türkizberakásos díszszablyájával és hegyestőrével, Árva Bethlen Kata úrasztali terítőjével, valamint a család több tagjának díszruháival is.
A Bethlenek gazdag történetét nyomon követő tárlat április 29-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban. (MTI)