Magyar fényképészek a XX. században keresztül-kasul fényképezték Párizst, a fordítottjára, hogy jelentős francia fényképész éveken át ilyen elmélyülten éli és dolgozza föl Budapestet, nem ismerek példát.
Ez persze önmagában kevés lenne művészetnek, ha nem párosulna azzal a finom tehetséggel, természetes tudással, melyet Bruno Bourel minden egyes felvétele, minden ellesett pillanata hordoz és sugároz. Fényérzékenysége, kíváncsisága, frissessége és komolysága lenyűgöző, ezzel együtt valami sajátos könnyedséggel járja Budapestet, elles, hazalop magának pillanatokat, s tényleg csak sok feketére és fehérre van szüksége, hogy előhívja ezt a várost, a magáét, melyet azután bárki született budapesti magáénak tudhat és elfogadhat. Az én Budapestemhez legalábbis nagyon közel áll.
Parti Nagy Lajos
„Egyik kedvenc képeskönyvem – öröm kézbe venni…”
ÉLET ÉS IRODALOM
„A könyv ritka szép, valósággal rázáródik az olvasóra, magába fogja, körülveszi.”
MAGYAR NARANCS
„A képekhez a fotóssal teljes összhangban lévő Parti Nagy Lajos írt amolyan prózaverseket…”
NÉPSZABADSÁG
„Belevaló párosítás kettejüké, s nem csak azért, mert Parti Nagy szerint fényképezni necesse est, hanem mert két költői alkatról van szó…”
MAGYAR HÍRLAP
„A képek és a szövegek rólunk, a lelkünkről szólnak, nem a turisták Budapestjéről.”
MAGYAR NEMZET
„Buda Doisneau-ja”
COURRIER INTERNATIONAL
„Az utobbi évek egyik legszebb, leglíraibb kiadványa.”
HORIZON. MALÉV MAGAZIN
Kapható a múzeumok könyvesboltjaiban, az Írók Boltjában, a Mai Manóbanés másutt.