A Herzog-műkincsek ügyében Magyarországnak a német példát kellene követnie Herzog-Mór Lipót örökösei szerint, akik egy washingtoni bíróságon perlik vissza a páratlan gyűjtemény értékes darabjait.
Németország már évekkel ezelőtt elvégeztette a "gazdátlan" műtárgyak felmérését és ezen műkincseket az interneten is közzétette. Az egykori Herzog-gyűjtemény három értékes darabját – köztük egy Georg Pencz festményt – idén februárban szolgáltattak vissza a jogos örökösöknek. Időhúzás és pereskedés helyett gyorsan és akadékoskodás nélkül – írták az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményükben.
A Michael S. Schuster, a család New York-i ügyvédje által jegyzett közleményben reagálnak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Kultúráért Felelős Államtitkársága által 2010. július 29-én kiadott közleményre a Herzog-perrel kapcsolatban. A NEFMI ebben közli, hogy a magyar állam tudomásul vette a Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én meghozott ítéletét, amelyben az elutasította – a neves műgyűjtő Herzog Mór Lipót unokája – Martha Nierenberg keresetét. Mert az akkor hozott jogerős ítélet szerint a Magyar Állam különböző jogcímeken – jogerős büntetőhatározattal, a magyar–amerikai vagyonjogi megállapodás értelmében, a törvény erejénél fogva, illetve elbirtoklással – tulajdonjogot szerzett 12 képre."
"A Herzog-örökösök ezzel kapcsolatban szükségesnek tartják ismételten és határozottan kijelenteni, hogy sem a korábbi perben foglalt 11 képre – egy vázlatot ugyanis időközben visszaadtak – sem a többi értékes műalkotásra nem szerzett tulajdonjogot a magyar állam. A náci megszállást követően a magyar államhoz került műtárgyak ugyanis letétbe kerültek, és ezeket semmilyen jogcímen nem szerezhette meg 1945 óta a magyar állam. A július végén Washingtonban indult per éppen ennek megállapítását és az elrabolt vagyontárgyak visszaszolgáltatására irányul" – olvasható a közleményben.
Nem kevésbé fontosnak tartják az örökösök, hogy a magyar kormány 12 évvel kötelezettség vállalása után végre jelöljön ki kormánybiztost a jogtalanul "fogva tartott" műtárgyak felderítésére és készítessen regisztert, amely az összes magyar múzeumban felelhető kétséges eredetű műtárgyakat tartalmazza.
A Herzog-örökösök meggyőződése szerint ugyanis "a magát demokratikus európai államnak tartó Magyarország nem engedheti meg magának, hogy hat évtizeddel a II. Világháború után is rablott műkincseket tartson múzeumaiban."
Herzog Mór Lipót örökösei július végén Washingtonban beperelték a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben, a nácik által ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait. A felperesek nemcsak azt a 40 műtárgyat követelik vissza, amelyet kifejezetten sajátjukként azonosítanak és amelyeknek összértéke szakértők szerint több mint 100 millió dollár, hanem ügyvédjeik azt is kérik a magyar kormánytól, hogy adjon leltárt a birtokában lévő összes Herzog-műkincsről.
Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, Id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált. (MTI)