A dolgos és szabadságára büszke Münster városában az 1530-as évek elején egyre nagyobb lett a felekezeti feszültség. Előbb a katolikusok és a lutheránusok álltak szemben egymással, később az új tanok hívei között dúltak a harcok, végül az anabaptisták megalapították az Új Jeruzsálemet.
„Ezen írásba Isten segedelmével az Úrnak 1570-es esztendejében fogtam, közel negyven esztendővel a történtek után, hogy ha lesz rá még elegendő időm és Isten is úgy akarja, elmondjak mindent, töviről hegyire, úgy, ahogyan volt. Mert sokan kiáltanak még most is kígyót-békát amazokra – mintha nem lenne elegendő, hogy olyan szörnyű véget értek! –, eretnekeknek és parázna gyilkosoknak nevezik őket, sőt némelyek szerint Leydeni János maga volt az Antikrisztus.” – így kezdi feljegyzéseit Liza, aki ekkor Bernard Knipperdolling tekintélyes münsteri kereskedő szolgálatában állt. A forradalmi változásokat, a terror mindennapjait és a téboly színeváltozásait az ő visszaemlékezésén keresztül ismerhetjük meg. A vöröshajú cselédlány, Liza ugyanis néma – mindent lát és mindent hall, s mivel nem tud beszélni, előtte őszintébbek az emberek, és figyelme van a rejtett összefüggésekre is.
„Azután a gyülekezet fölemelkedett ültéből és énekelni kezdett, németül a megszokott latin helyett. Szálegyenesen álltunk, az arcok kipirultak, a zsoltár úgy harsogott és zúgott, mint azok a kürtök hajdanában, amelyek szavától leomoltak Jerikó falai. Nekem is mozgott az ajkam, ha hang nem is jött ki a torkomon, tátogattam némán. De azért engem is magával sodort az érzéseknek ez az áradása, amely mint valami óriási hullám emelt föl mindnyájunkat a földi élet szennye és ezerféle kicsinyes gondja fölé, mind magasabbra, mintha arra a néhány percre megnyílt volna előttünk egy ajtó, és mi bepillanthattunk volna a mennyek országába.”
Az idők jelei a történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság komor dimenzióit tárja fel, azt, ahogy egy város magára zárja az egész világot. A groteszk részletek iránti érzékenység és a szikár líraiság Kemény Zsigmond és Mikszáth Kálmán történelmi regényeihez hozza közel Rakovszky Zsuzsa münsteri krónikáját.
Könyvbemutató: Az idők jelei című regényről december 7-én 18 órakor Szegő János beszélget Rakovszky Zsuzsával Sopronban a Pedagógusok Soproni Művelődési Házában. A regényből Orbán Júlia olvas fel részleteket.
Oldalszám: 368 oldal
Kötés: Keménytáblás
Ár: 5499 Ft
ISBN: 978 963 14 4237 3