A Kádár-korszak népi kultúrájának és a Pest megyei nemzetiségek életének átalakulását mutatja be a váci Tragor Ignác Múzeum vasárnaptól látható kiállítása.
A Kádár-korszak idején a soknemzetiségű Pest megye falvaiban is gyökeresen átalakult, illetve fölülről vezérelve átalakították a népi és nemzetiségi kultúrát, s a Több nyelven, egy akarattal című kiállítás ezt a gyors és erőteljes változást mutatja be – mondta el Csukovits Anita, a tárlat kurátora az MTI-nek.
A látogatók egyebek mellett nyomon követhetik a falusi lakáskultúra változását, a faluból városba költözők életének drasztikus átalakulását, amikor bizonyos hagyományok ugyan megmaradtak, nagy részük azonban eltűnt.
A kiállítás azt a törekvést is szeretné ábrázolni, ahogy az elvándorlás, a téeszesítés, az ingázás körülményei között próbálták megőrizni falun a paraszti kultúrát úgy, hogy voltaképpen a városból kiköltözött művelődésiház-igazgatók, pedagógusok és néhány hagyományőrző vállalta föl a tradíciók ápolását többek között pávakörök, néptáncegyüttesek alapításával.
Mint arra Csukovits Anita felhívta a figyelmet, a hatalom ambivalensen viszonyult a népi kultúra megjelenési formáihoz, egyrészt támogatta, másrészt tűrte-tiltotta vagy éppen giccsnek bélyegezte őket.
"A vallási hagyományokat elnyomta, míg a néptánc és a népdal kifejezetten a támogatott kategóriába tartozott, gondoljunk csak a Röpülj páva mozgalomra" – sorolta a példákat. A kurátor a korszak termékeként említette a népművészet népi iparművészetté, szuvenírré, ajándéktárggyá való átalakulását, a háziipari szövetkezetek megjelenését, hozzátéve: ekkor kezdtek jelmezzé válni a népviseletek és színielőadássá a népszokások.
A kiállítás tematikájában kiemelt helyet kaptak a korszak jellegzetes szereplői, a népi káderek és a népi művészek, köztük olyan emblematikus alakok, mint Vankóné Dudás Juli népi festő vagy Martonné Homoki Erzsébet népi író, de megjelennek alkotásaikkal a korszakra jellemző népi alkotóművészek, a fafaragók, festők, hímzők, rajzolók is.
A nemzetiségekhez és a kultúrájukhoz való viszonyban is megjelent a kettősség – idézte fel Csukovits Anita. A 60-as években nem létezett nemzetiségi kérdés, a határon túli magyarság problémáinak megjelenésével azonban kiderült, hogy a nemzetiségekre szükség van, mert híd szerepet töltenek be. "Ezt követően azután fesztivál fesztivált követett, s egyfajta kirakatszerepet szántak nekik" – fűzte hozzá a kurátor.
A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiállítása augusztus 7-ig látható Vácott. (MTI)