Ugrás a tartalomra

Közkinccsé tett irodalmi hagyatékok

Az MMA Kiadó gondozásában megjelent Az elveszett nemzedék – Albert Gábor válogatott levelezése 1952-2003 és a Cseres Tibor Napló 1956-1993 című köteteket mutatták be április 4-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az irodalmi szempontból két hiánypótló kordokumentumról való beszélgetésen megjelent mások mellett Albert Gábor özvegye, Albert Zsuzsa és Cseres Tibor lánya, Cseres Judit is.

Cseres Tibor naplóját az író halála után harminc évvel leánya, Cseres Judit adta közre, Márkus Béla Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész jegyzeteivel. A leginkább történelmi regényeiről (Hideg napok, Vérbosszú Bácskában, Vízaknai csaták) ismert Cseres Tibor író 1987 és 1989 között a Magyar Írószövetség elnöke volt. Az 1956-os forradalomtól 1993-ig, haláláig kézzel írt naplójában rendszeresen rögzítette találkozásait, tárgyalásait, reflexióit, gondolatait. Az író feltehetően a naplót nem kiadásra, hanem személyes emlékeztetőnek szánta, ennek ellenére az időszak, főként a rendszerváltás évtizedének értékes kordokumentuma. A följegyzések lépésről lépésre nyomon követik a nyolcvanas évek nemzet- és művészetideológiai csatározásait, útkereséseit. Páratlan dokumentumértéke az 1987-es év krónikája, a párt által felfüggesztésre, sőt megszüntetésre szánt Írószövetség munkájának, mondhatni, sorsalakulásának jegyzőkönyvbe illően részletes, aprólékos leírása.
„A bejegyzések sejtetni engedik alkotói módszereit, az anyaggyűjtésnek a könyvtári kutatásoktól a könyvek, kéziratok igényléséig, vázlatok, változatok készítéséig, majd az önkéntes, netán kényszerű átdolgozásig terjedő formáit. Küzdelmét az írásért. És küzdelmét az írótársakért. Ha lehetett volna: az irodalom tekintélyének megőrzéséért" – írta a könyv Előszavában Márkus Béla.

A bemutatóestről szóló teljes írás az MMA honlapján olvasható, ide kattintva.

Forrás: MMA