Létrejött Magyarország legnagyobb audiovizuális archívuma a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) – jelentette be Kálomista Zsuzsanna, az archívum és filmbeszerzési igazgatóság vezetője szerdán.
Mint hangsúlyozta: a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda egyedülálló művészeti, kulturális, kor-, televízió- és rádiótörténeti, valamint hírügynökségi gyűjteményeinek egyesítésével létrejött archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteményként is működik.
Kálomista Zsuzsanna a sajtótájékoztatón szólt arról, hogy a gyűjteményhez várhatóan a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) is csatlakozik. Véleménye szerint kissé idejétmúlt megoldás, hogy a NAVA eléréséhez könyvtárba kell menni, ezért elképzelhető, hogy a későbbiekben otthoni gépekről is elérhetővé teszik ezt az archívumot.
Hangsúlyozta: a közszolgálati archívum elsődleges feladata a közszolgálati média kiszolgálása, a közmédia vagyonának őrzése, állagmegóvása, tárolása és restaurálása.
Fontosnak tartja azt is, hogy az archívum anyagai az eredeti hordozón is megmaradjanak. Ezzel összefüggésben az egyik legsürgetőbb feladatnak a gyors és mielőbbi digitalizálást nevezte.
Az igazgató kitért arra: a jövőben az archívumok nem intézményekhez kötődnek majd, hanem az ott tárolt hordozók fajtájához, így a Magyar Televízió a videós, a Magyar Távirati Iroda a képi, a Magyar Rádió pedig a hanganyagokat őrzi. Követendő példának a BBC archívumát tartja.
Úgy látja: az archívumok összevonásával racionálisabb lesz a működés is.
Arra a kérdésre válaszolva, jár-e elbocsátásokkal az archívumok összevonása, azt felelte: jelenleg annyira nagy szükség van az emberi erőforrásra, hogy nagy létszámú elbocsátás nem lesz.
Kálomista Zsuzsanna egy másik kérdés kapcsán nem vállalkozott arra, hogy felbecsülje, mekkora az értéke a közszolgálati archívumban található anyagoknak. Mint mondta, ez az értékbecslés épp folyamatban van.
Arra a felvetésre, van-e szó róla, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA) is beolvad a közszolgálati archívumba, azt válaszolta: ez ésszerű és racionális döntés lenne, hiszen a MNFA legnagyobb vásárlója a közszolgálati média. Az intézmény a Nemzeti Erőforrás Minisztériumához tartozik, de örülnének egy ilyen irányú kezdeményezésnek – fogalmazott.
Az összevonással kapcsolatban kitért arra: a közszolgálati archívum minden különösebb extra költség nélkül jött létre, hiszen a gyűjtemények eddig is működtek, s a költségvetésük most összeadódik.
Az igazgató úgy vélte: a szerzői jogokkal nem védett fotó- és videoarchívum kisebb felbontásban elérhető lehet bárki számára. A digitalizálás sebességétől függ, hogy ebből mennyit és milyen ütemben tudnak nyilvánossá tenni.
A digitalizálásra és a restaurálásra rendelkezésre álló pénz nagyságrendjéről azt mondta, ez a munka eddig is folyt az archívumokban, de a jövőben szükség lesz plusz forrásokra is. Szavai szerint ezt "házon belül" próbálják kiharcolni, illetve figyelik a pályázati lehetőségeket is.
Csillag Mano, az MTVA Archívum és Filmbeszerzési Igazgatóságának helyettes vezetője a közszolgálati archívum szolgáltatási lehetőségeiről és feladatairól beszélt a sajtótájékoztatón.
Elmondta: az archívum a közszférának egyebek mellett tájékoztatási, oktatási és ismeretterjesztő, illetve kutatási területen nyújthat szolgáltatást. Példaként említette, hogy oktatási célokra – csökkentett minőségben – bárki használhatná az archívum anyagait. Az oktatásban saját szerkesztők által kidolgozott tematikus oktatási csomagokkal is megjelenne az archívum. Ilyen lehet a többi közt az 1956-os események bemutatása eredeti hang- és képanyagok felhasználásával.
Az archívum szolgáltatásai között szerepel az is, hogy az online tartalmat értékesítse a nem közszolgálati felhasználóknak.
Csillag Mano jelezte: az archívum szervezhet kiállításokat, s megjelentethet saját kiadványokat is.
Az igazgatóhelyettes az archívum fenntartásához szükséges feladatok közé sorolta az eredeti példányok tárolását, a digitalizálást, a kutatást, a kereshetőség megteremtését és a restaurálást.
A közszolgálati archívumban 166 ezer könyv, 50 ezer kotta, 1,1 millió hanghordozó, 13 millió fotónegatív, 3,6 millió oldal mikrofilm, 5 ezer folyóméternyi irat, majdnem félmillió videohordozó és több mint 363 ezer órányi filmtekercs van. (MTI)