Május elején jelenik meg Réczey Kata Hollóskert című regénye.
A könyvről
„Nagyon szeretlek […] és ez annyira fontos, hogy az az apróság, hogy éppen hol vagyok, nem változtat rajta egy szemernyit sem.”
Réczey Kata regénye felnőtteknek szóló mese. Mese az időről, veszteségről és gyógyulásról. Vajon hol kezdődik a jelen? És meddig tart a múlt? A különböző idősíkokban, párhuzamosan kibomló történetek szereplői akarva-akaratlanul átjárókat keresnek, hogy téren és időn át kalandozva találkozhassanak önmagukkal.
Minden család története titkokat rejt, és minden történet a maga módján titokzatos. Legtöbben alig tudunk valamit elődeink, felmenőink mindennapi életéről, az őket izgató kérdésekről, választásaikról, tévedéseikről. A családi legendákban egy-egy kontextusából kiszakított esemény mitikus lenyomata marad csak ránk, mint megfejtésre váró üzenet. A Hollóskert kódfejtésre hív, és őszinte szembenézésre kényszeríti e kérdésben az olvasót: mennyit tudok a családomról?
A szerző túláradó örömmel ír a létezés megannyi csodájáról, a folytonosan változó, mégis állandó, biztonságot nyújtó kertről, a soha meg nem unható tóról, az öreg fákról, ugyanakkor bátran nyúl olyan tabusított témákhoz is, mit a vetélés, a mentális betegségekkel való küzdelem, vagy az eutanázia.
A történet szálai egyre többször fonódnak egymásba, a mintát maga a szövés adja, de csak a végén rajzolódik ki a kép: az idő oldás és kötés, az idő, ha úgy akarjuk a szövetségesünk.
Boldizsár Ildikó és Geréb Ágnes ajánlója:
Azokat a meséket szeretem legjobban, amelyekben a látható és láthatatlan világok között olyan erős kapcsolódás jön létre, hogy fellazulnak – vagy még inkább eltűnnek – a világok közötti határok. Réczey Kata lélegzetelállító regényében emberek, madarak és fák nyílnak meg egymásnak, hogy legbensőbb titkaik feltárásával összekössenek bennünket a világmindenséggel – és saját önvalónkkal. Időn és téren átívelő utazás ez, az élet győzelme a sötétség fölött.
Boldizsár Ildikó
Réczey Kata könyvet írt. Ezer éve ismerem őt, a családjával együtt. Elolvasom. Az elején megpihenek, hosszasan. Lassú a tempó, lassan ereszt bele a történetbe. Olyan érzés, mint amikor bábaként odaérek a szüléshez, de még csak a nő teste tudja, hogy valami eget rengető készül. Persze én is tudom, hiszen megtapasztaltam sokszor. Egyszer csak berobban a történés… Így vitt magával Kata a saját világába. Fantázia, filozófia, alternatív gyógymódok, élet, halál, átváltozás.
Sehol semmi erőszak. Néhol csöpögősen édes – talán annak, aki nem ismeri Katát. Nekem csak savanyú a szőlő... Hiszen így élnek ők. Valóság. Könyvajánlás ez? Nem. Semmiről sem állítanám, hogy válogatás nélkül, minden embert megszólít, ez a könyv se mindenkinek való. Nekem igen. Belefeledkeztem…
Geréb Ágnes
Rövid idézet a kötetből:
– Szerinted milyen ház lehet az, apa?
– És hogy lehet, hogy nyáron nem vettük észre?
– Legalább ötször voltunk az öblökben!
– Szerintem akkor még nem volt ott a ház. Biztosan csak most került oda!
– Bíborka, ez butaság. Egy irtó régi ház, de szerintem legalább száz éve nem jártbenne senki. Tisztára benőtte a repkény, mint a Csipkerózsikában.
A szerzőről:
Egész életében mások történetei között élt, és szavakkal dolgozott. Pszichológusként mindig a lélek sebeinek legmélyebb, rejtett okát kutatta, választott tudományterülete határvidékein járva. Gyerekeinek sok ezer órát mesélt mások könyveiből. Évtizedeken keresztül gyűjtögette a tapasztalatokat a valóságból és az írt betűkből, hogy megírhassa saját regényét.
https://www.praekiado.hu/termek/holloskert/
Felelős szerkesztő: Világos Beatrix
A borítót saját festménye felhasználásával Balogh Franciska tervezte.