A világgazdasági válság nyomán a kulturális politika módszereit is újra kell gondolni Európában, mert a költségvetési megszorítások miatt megkérdőjeleződött az állam kulcsszerepe a finanszírozás terén. E kérdésről - több európai intézmény közös szervezésében – hétfőn és kedden nemzetközi konferenciát tartanak Brüsszelben.
Az Európa Tanács, az Európai Bizottság, valamint az unió tevékenységét véleményező Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mellett a rendezvény társszervezői közt található a Budapesti Obszervatórium is, amely a Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány égisze alatt tevékenykedik.
Inkei Péter, a Budapesti Obszervatórium igazgatója a konferencia három munkacsoportja egyikében társvitavezető lesz – abban a csoportban, amely a források előteremtésének problematikáját járja körül.
Erről szóló, előzetesen ismertetett tanulmányában Inkei úgy vélekedett: mind kevésbé remélhető, hogy a válság elmúltával egyszerűen visszatérnek majd a korábbi állapotok az európai kultúra helyzetét illetően.
"Még ez év elején is volt bizonyos okunk azt hinni, hogy a hirtelen pánikban eltúlozták a válság hatásait" – írta. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy 2010-re már a közszféra deficitje vált az európai kormányok legfőbb aggodalmává, és ez súlyosan érinti a kultúra támogatását.
A válság – mutatta ki Inkei Péter – nagyon eltérő mértékben sújtotta Európa különböző országait, illetve az egyes kulturális tevékenység- és intézményfajtákat. Az üzleti szférához szorosabban kötődő kulturális területeken általában mélyebb volt a hatás.
Az egyes térségek közti drámai eltérésekre példaként hozta fel, hogy 2009 két európai kulturális fővárosa közül Vilnius, a litván főváros a kulturális turizmusból remélt 15 százalékos bevételnövekedés helyett – az ország gazdasági nehézségei miatt – 15 százalékos csökkenéssel zárta az esztendőt, miközben az ausztriai Linz anyagilag is valóra váltotta a reményeket, és az ország egyetlen városaként 11,4 százalékos vendégéjszaka-növekedést könyvelhetett el tavaly. (MTI)