Jókai Anna szerint az az igazi értelmiségi, aki alkot, aki élete során tevékenykedik, és úgy távozik az örökkévalóságba, hogy hagy maga után valamit, értelmével és szívével megpróbál fejleszteni, a jobbító szándék vezérli, nem dől be a hazugságoknak. Az igaz szívű értelmiséginek fel kell ismerni, mikor szóljon és mi mellett, mert Babits Mihály sorait idézve „Vétkesek közt cinkos, aki néma”. Ha szól, szavában súly legyen s erő.

Jókai Anna Beregszászban

Az elmúlt szerdán író – olvasó találkozóra került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, ahol az olvasók, pedagógusok és diákok Jókai Anna írónővel találkozhattak. A jeles eseményt a felsőoktatási intézmény Esztergom termében rendezték meg, a vendéget Vári Fábián László költő köszöntötte.

   Mint mondta, az idei az első olyan alkalom, amikor Beregszászban is méltatják a Magyar Ünnepi Könyvhét megnyitását.
   – Jeles alkalom a mai, hiszen nem kisebb személyiséget köszönthetünk körünkben, mint a Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas Jókai Annát, a kortárs magyar prózairodalom egyik csillagát – emelte ki köszöntőjében a József Attila-díjas költő.
   Megtudhattuk, hogy Jókai Anna pedagógusnak készült kezdetben, de aki kevésnek tartja a középiskolai oktatást, az előbb-utóbb íróvá válik. 

   - Nem mindig éltünk ilyen „jómódban”, volt idő, amikor elérhetetlennek tűnt számunkra az ehhez fogható szellemi jólét, de akkor is tudtuk, hogy az egységes magyar kultúrához tartozunk – emelte ki a szónok. - Nem fogott rajtunk a szovjethatalom beolvasztási szándéka, nem lettünk szovjet magyarokká, kivártuk a rendszerváltozást, így lettünk a színvonalas irodalom művelői, amiben az értelmiségnek igen fontos szerepe volt úgy Magyarországon, mint Kárpátalján – osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel Vári Fábián László.
   A rendezvényen jelen volt Dudás Ilona, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár vezetője, Juhos Lóránt, a Beregszászi Konzulátus konzulja, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Antall Istvánt, a Magyar Rádió munkatársa.
   Antall István elmondta, hogy óriási öröm számára, hogy ismét Beregszászban járhat, hiszen régi kedves barátja, Vári Fábián László ölelte őt elsőként a keblére e jeles napon. A költőről és barátról kifejtette, hogy a szovjet időkben és azt követően is Vári Fábián László volt a kárpátaljai irodalom egyik legszabadabb és legigazabb alkotója.
   – Olyan költő, aki nem alkudott egy percig sem – mondta.
   Elhangzott Jókai Anna Ima Magyarországért című verse, majd maga az író tartott előadást a beregszászi közönségnek emberségből, becsületből, magyarságból és hazaszeretetből.

   A pedagógusok szerepéről szólva elmondta, hogy aki a pedagógiát igazán meg akarja látni, annak „nem a fajta kitenyésztett példányaiba” kell elmenni, hanem oda, ahol a gyerekek kínlódnak, és a tanárnak az a sikerélménye, hogy segít élni egyik napról a másikra. Nagyobb feladata a pedagógusnak nincsen, mint úgy tanítani a gyerekeket, hogy a szívükben szeretet, méltányosság legyen, a gyűlöletet ne ismerjék, de a magyarság mibenlétének feladatát elismerjék és képviseljék. Köszönetet mondott az anyaországi és a határon túl élő és tevékenykedő pedagógusoknak azért, hogy ezt a nehéz és áldozatokkal teli hivatást választották, a gyerekeknek pedig azért, hogy nem lettek hűtlenek a drága magyar nyelvhez. Elmondta azt is, mennyire fontos, hogy a pedagógusnak legyenek elvei, de azokat soha ne erőltesse tanítványaira.
   Jókai Anna szerint az az igazi értelmiségi, aki alkot, aki élete során tevékenykedik, és úgy távozik az örökkévalóságba, hogy hagy maga után valamit, értelmével és szívével megpróbál fejleszteni, a jobbító szándék vezérli, nem dől be a hazugságoknak. Az igaz szívű értelmiséginek fel kell ismerni, mikor szóljon és mi mellett, mert Babits Mihály sorait idézve „Vétkesek közt cinkos, aki néma”. Ha szól, szavában súly legyen s erő.
   Az írónő szerint a külső is jelzésértékű, hiszen a személyiségjegyeket hordozza a külső megjelenés is.
   Megfontolandó gondolatokat osztott meg a család szerepéről, elrettentő példaként kitért azokra, akik saját meggazdagodásuk által vezérelve elveszik a szegénytől a kenyeret.
   – Aki elveszi a szegénytől a kenyeret, az az Istentől veszi el az igazságot – hangsúlyozta Jókai Anna. Véleménye szerint elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással a lélek, a haza, a jog és a kötelesség, ezek a fogalmak alkotják a jellem teljességét.
  Jókai Anna előadását követően dr. Orosz Ildikó, a magyar főiskola és a KMPSZ elnöke mondott köszönetet az írónak az érdekes és tartalmas előadásért. 

Kép és szöveg: Kenyeres Mária
 
 

Kapcsolódó:

Itt olvasható a többi pályamunka: http://www.irodalmijelen.hu/?q=taxonomy/term/117