Az Almásy László kultúrtörténeti kör idén több izgalmas előadásnak adott otthont a kolozsvári Spritz kávéházban. Betekintést nyerhettünk többek között a sör kultúrtörténetébe, a Drakula filmkultuszba, a vámpírok eredetébe, a cigánymágiába. A kör legutolsó ülése a boszorkányokról rántotta le a leplet, Lakatos Róbert filmrendező három kisfilmjét és György Attila A boszorkányok feltámadása könyvét használva fel segédeszközként.

Újkori boszorkányok filmben

és irodalomban

A boszorkányok misztikus világa, hátborzongató, ugyanakkor édesen csábító mind a férfi, mind a nő számára titkokkal, labirintusokkal, útvesztőkkel telített téma. Biztos vagyok benne, minden földi halandó találkozott egyszer valamilyen formában boszorkánnyal, ha másképp nem, hát közvetett módon, a könyvek lapjain.
A Spritz kávéház utolsó Almásy-körén teltház volt. A téma iránt érdeklődők zöme inkább nő, de férfiakat is találtunk szépszerével, az ékszerkészítőtől az íróig, a képzőművészig, a pszichológusig és az egyetemistáig színes volt a közönség szakmai palettája is. Persze nemcsak a téma, maga a filmrendező eddigi munkássága is bevonzhatta a népes érdeklődő tábort, hiszen az est előadója Lakatos Róbert a Csendország, a Bahrtaló című filmekkel méltán nyerte el az erdélyi filmszeretők tetszését, váltott ki elismerést és tiszteletet a szakma nagyjaiból.
Az esten két korábbi és egy új filmjét vetítették le, mindhárom a boszorkányok témáját dolgozza fel. Az Ördögtérgye és a Gyimesek hiedelemvilága a rendező régebbi munkái, a boszorkányokról szóló népi hiedelmekre építenek. Az Ördögtérgyében a boszorkány éjszaka megkísérti a férfiembert, lóvá változtatja, majd lovagol rajta és meggyötri kegyetlenül. Két férfit láthatunk a filmben, egy megkísértett férjet és annak barátját, aki segíteni akar a bajba jutott társán. A segítségnek végül is komoly következménye lesz, bár az egyik férfi megmenekül, a másik, aki nyakon csípi a boszorkányt és megpróbálja megleckéztetni, kegyetlenül megbűnhődik, elveszíti ép elméjét.
A Gyimesek hiedelemvilága című dokumentumfilm, a gyimesi adatközlők történeteire alapozva tár elénk néhány boszorkányos és lidérces legendát.
A vetítéseket követő rövid beszélgetésben a rendező beavatta az érdeklődőket a filmek előzményeibe is. Kiderült, Lakatos érdeklődését Salamon Anikó Gyimesi hiedelemvilág című könyve keltette fel, ezt olvasván, úgy gondolta, ellátogat a Gyimesekbe, megkeresi azokat az embereket, akik mesélni tudnak a bűbájos és nem evilági lényekről. Nem volt könnyű dolga, hiszen egyesek nem szívesen nyilatkoztak, féltek, kineveti őket a világ. Az írott források kétfajta boszorkánytípust tartanak számon, az egyik, aki ott él a közösségben, a másik, az úgynevezett szépasszony, aki valamiféle szellemi, nem evilági lény – magyarázta Lakatos. Majd hozzáfűzte, az adatközlőkkel találkozván kiderült, a valóságban időnként ezek a típusok keverednek, sőt olyan történetek is vannak, amelyek nem illeszkednek be egyik prototípusba sem. A történetek azt is bizonyítják, a boszorkányok lehetnek férfiak is, nők is, a népi kultúra számon tart bizonyos lidérceket is, amelyek hasonlóak a boszorkányokhoz.
Általában a bánatos szerelmeseket kerítik ezek a lények hatalmukba, akiknek a kedvese egy időre el kellett utazzon vagy más vidéken él. A szeretett személy képében kísértenek, a megbájolt áldozat annyira valóságosnak hiszi ezeket a szerelmi találkozásokat, hogy nem tud szabadulni tőlük, elveszíti valóságérzékét. A legtöbb esetben halállal végződik a boszorkányokkal való idill – tudjuk meg a dokumentumfilmből.
Lakatos Róbertet az alkotói fantázia és a kíváncsiság nem hagyta nyugodni, így arra az elhatározásra jutott, a jelen boszorkányainak is utána néz. Mintegy két-három évvel ezelőtt készítette el újabb boszorkányos filmjét, amely rengeteg archív anyagara, felvételre épül. Ebben a filmben a jelenkori boszorkányokat mutatja be, akik közöttünk élnek és hús-vér nőként kísértenek.
A filmhez azonban szüksége volt valami nagyon erős kötőanyagra, így talált rá György Attila A boszorkányok feltámadása című kötetére. Lakatos a nagyon komplex képekhez és jelenetekhez fűzte György írásainak néhány részletét.
Meg kell jegyeznünk, az ősbemutató a Bulgakov kávéházban sorra került Erdélyi Magyar Írók Ligájának gálaünnepségén már megtörtént, azonban a film kulisszatitkairól Lakatos az Almásy-körben mesélt először.
A boszorkányok feltámadása film, mint ahogy a könyv is, három féle boszorkányt mutat be: a Lilith lányaitól származó, vörös hajat viselő független szépségeket, az Azáéltól származó lányokat, aki a földre leszállván az emberek lányaival szeretkezve a szerelem pokoli tudományát adták át nekik. Végül azokat a boszorkányokat, akik a legártalmatlanabbak, ám belőlük van a legtöbb, ők semmiféle égi vagy pokoli származással nem büszkélkedhetnek, azonban a boszorkányság tudományát megtanulták, és nem rejtik véka alá. Mindezek mellett a film a boszorkányok állatairól, neveiről és a csábításukul esett férfiakról is említést tesz. A kiváló mű hol megnevettet, hol sírásra, elgondolkodásra késztet, a női néző fejében megfordul, vajon ő melyik féle boszorkánytípushoz tartozik, viselkedett-e valaha boszorkányként, a férfiember előtt pedig lepereg, találkozott-e ilyen lénnyel, és meg tudott-e tőle menekülni.
Nem csak misztikumában, racionális szemszögből nézve is izgalmas alkotás, tulajdonképpen az emberi lény esendőségét tárja fel előttünk, hiszen mindenkiben ott rejlik a boszorkányság tudománya, kérdés, hogy gonoszsággá formálja-e át vagy valóban megédesíti vele a mindennapokat.
A film a jelenlévők véleményét is megosztotta. A női hallgatóság néhány tagja kicsit tiltakozott is a látottak ellen, hiszen a női természetet kemény kritika illeti, még ha csak közvetetten is, nem túl jó fényben tűntetve fel a szebbik nemet.
Azonban tény: mind a film, mind a kötet egy remekmű, hozzáállás és alkat kérdése, ki miként közelíti meg ezt a kemény témát.
Kiss-Budai Tibor, a Spritz kávézó tulajdonosa, az ArtEra egyesület elnöke meg is jegyezte: György Attila a filmet látván elsírta magát. „Úgy gondolom, nem egy kisjátékfilm, hanem egy nagy film Lakatos Róbert legújabb munkája, amely egy nagyon szépen átgondolt rendezésre épül”.
Bréda Ferenc író, költő, esztéta szerint a film tulajdonképpen csak egy vázlat, biztos abban, hogy ezen a rendező még dolgozni fog. Ő úgy véli, az igazi boszorkány nem arról híres, hogy mutogatja bájait, hanem hogy nem ezt teszi, de bármit is csinál, tettei által elcsábítja a férfit.
A boszorkányság hiedelemvilágáról pedig elmondta: természetes, hogy egy kis faluban felbukkannak az ilyen jellegű történetek. Mivel nagyon zárt közösségről beszélünk, az egyedülálló férfiak és nők nem igazán tudnak mit csinálni, képzeletükre hagyatkoznak.
Nos, hogy kik az igazi boszorkányok, nők-e vagy pedig férfiak, közöttünk élnek-e vagy pedig csak két lábon járó legendák, fantáziaszülemények, örök titok marad, illetve mindenki maga dönti el, hogy ezt hogyan látja. Az azonban tény, Lakatos Róbert legújabb filmje György Attila kötetének felhasználásával megmozgatja majd a filmszakma iránt érdeklődők fantáziáját.

Varga Melinda