Irodalmi Jelen

Gyermekkönyvnapok, avagy kalandozás a mesekönyvek erdejében I.

2011. június. 03. - 13:42

A 10. Gyermekkönyvnapok számos érdekes, különleges és szép könyvet tartogat a gyermekirodalom kis és nagy kedvelőinek. Az idei újdonságok közül szemezgetünk. Ismert és elsőkönyves szerzőkön túl, külföldi vagy éppen magyar meseírók és illusztrátorok alkotásait is bemutatjuk.

Gyermekkönyvnapok,

avagy kalandozás a mesekönyvek

erdejében I.

Ha már szép könyvekről van szó, akkor mindenképpen idekívánkoznak a 2010-es Szép Magyar Könyv díjazottjai is, akik gyermekkönyv kategóriában vehették át a rangos elismerést. Szép Magyar Könyv díjas lett Maros Krisztina illusztrátor és Varró Dániel: Akinek a lába hatos című könyve (Manó Könyvek). Oklevelet kapott: Hajnal Gabriella illusztrátor (Arany László – Benedek Elek – Illyés Gyula: Fehérlófia, Osiris), Szegedi Katalin illusztrátor (G. Szász Ilona: A Mindentvarró Tű, General Press), Szalma Edit illusztrátor (Módra Ildikó: Trapp, Naphegy), Boris Juli illusztrátor (Hohol Ancsa: Terka-sorozat, Manó Könyvek).

Gyermeki felnőttségek

Kiss Ottó: Emese almája (Pagony)

A Csillagszedő Márió mondhatni folytatásának számító könyv megélte az újrakiadást. Az idei Könyvhétre újra megjelent, és remélhetőleg újabb és újabb családokba csen majd költészetet. Emesébe szerelmesnek kell lenni, mert van almája és kutyája, na meg puszilkodni is lehet vele. Ahogy Anya és Apa is puszilkodik, ha Apa éppen nem romlik el a munka miatt. Kiss Ottó verses-szótára tele van mélységgel és magassággal, bájjal és humorral, miközben egyszerűen és tisztán versel a minket körülvevő világról. Gyermekien felnőttes, és felnőttesen gyermeki. Az egymást ABC sorrendben követő szavak, amik olyan egyszerűek, mint alma, anyanyelv vagy bárány, szinte megelevenednek. Baranyai András letisztultan játékos rajzai csak még élőbbé teszik ezt az amúgy is eleven szövegvilágot.

Kárpáti Tibor: Valentin (Csimota)

Papírszínház. Szöveg nélkül, csupán képekkel mesél a világ talán legbonyolultabb érzéséről. A szerelemről. A két rövid és vicces történet tele van szívekkel és szerencsétlenséggel, na meg humorral. Valentin, a fehér nyúl, már debütált a nagy presztízsű New Yorker-ben, most pedig a Csimota Kiadóba költözött. Vékony lábakkal, kis fülekkel és a lufikkal kelti életre a szerelem megismételhetetlenül nevettető pillanatait.

Benedek Elek: A csúnya királyfi és a szép királykisasszony (Csimota)

A Csimota különleges kiadónak számít. Mondhatni „bevállalósnak”. Progresszív és inkább elhallgatni kívánt témákat mernek feldolgozni, legyen az akár a halál, a másság vagy éppen a kaki. Tolerancia sorozatuk újabb tagja, a csúnyasággal foglalkozik.
Van egy korszak, az óvoda tájékán, amikor királykisasszonyok szeretnének lenni a kislányok. Szép és fodros ruhában, a szép herceggel az oldalukon. A mese gyógyít és tanít is. Ezért is hihetetlenül fontos szerintem a Tolerancia sorozat ötlete, és ez a téma is. Mert nem csak „boldogan éltek, amíg meg nem haltak”, és nem csak „csodaszépek voltak”. Benedek Elek meséje egyszerűen szívszerű és valós. A meglepően modern mesében a királykisasszony kikosarazza az őt ostromló csúf királyfit, aki furfangos cselhez folyamodik, és végül mégiscsak elnyeri a szerelmét. Rippl Renáta rajzai pedig több mint illusztrációk. A kollázs technikával és színezéssel elkészített rajzokban olyan képi világ születik, amiben minden figura meseszerűen szerethető lesz. A könyv alján végigfutó „padlócsík” pedig nagyon jó hangulatot kelt. Szépség és ideák kerülnek új megvilágításba a nagy mesemondó mondataiban és a szöveget körülvevő képekben.

Finy Petra: A csodálatos szemüveg (Naphegy)

Van egy szemüveg. Ha neked lenne, biztos utálnád. Vagy mégsem? Kovács Áron számára, aki ötévesen kényszerül a szemüvegviselők sorába, nem utálatos dolog, hanem egy varázseszköz, amin keresztül megelevenedhet egy új világ. Finy Petra a tőle megszokott érzékenységgel (Doki-ügy, Tesó-ügy) nyúl komoly és fontos kérdésekhez. Ez pedig jelen esetben a szemüveg. Imádnivalón hasznos könyv. Bárkinek gyógyírt hozhat. A gyermeknek, akit pápaszemesnek csúfolnak, a szülőnek, aki vigasztalni szeretne, vagy éppen kedvet csinálni az új tárgyhoz. Vagy felnőtt fejjel, akár erőt nyerni egy új „kerethez”, ami mindenhez más hangulatot kölcsönöz. Mindemellett egy csodaszép dolgot is tanít. Szemléletet. Világról, városról és helyzetekről. Arról is, hogy a humor a legszebb lencse, amin keresztül mindent más színben lehet látni. Ehhez a többrétegű üzenethez pedig Herbszt László extravagánsan-retro-modern képei hihetetlenül illeszkednek. Vagányak és érzékenyek. A könyv borítója pedig nagyon frappánsra sikerült. Tehát szemüvegeskedésre fel, akár lélekben is!