Titkos tudósítónk a FISZ-táborból 1.
A visegrádi Mogyoró-hegy kempingjének faházait 2014. július 23-án az elmúlt évek hagyományaihoz híven ismét megszállták a fiatal írók, költők és az irodalom iránt érdeklődők, akikből könnyen az irodalmi élet ismert szereplője válhat néhány éven belül. Vagy akár azonnal is. A résztvevők életkora igen vegyes, gimnazistától a harmincasokig, bár idén a középiskolások, valamint az első- és másodéves egyetemisták vannak többségben.
(A képen Visy Beatrix és Szvoren Edina)
Az idei fesztiválplakátra is felkerült húzónevek, akikre a táborlakók rákattanhattak: Grendel Lajos, Kalapos Éva Veronika, Karácsonyi Zsolt, Sopotnik Zoltán, Tolnai Ottó és Tompa Andrea.
Négy szekcióban folyt az első napon a szellemi munka: a líra, a próza, a kritika és a műfordító-műhely várta a fiatalokat. Ezek közül a próza és líra bizonyult a legnépszerűbbnek, mindkettőből két-két kurzust indítottak. A prózaszemináriumot Sopotnik Zoltán és Hermann Zoltán vezeti, a lírát pedig Csehy Zoltán, Bajtai András és Sirokai Mátyás.
A tábor első napján Szvoren Edina, a Pertu és a Nincs, és ne is legyen prózakötetek szerzője beszélgetett Visy Beával a prózaírás titkairól. „Úgy írok novellát, ahogy más verset, nagyon lassan írok, és utána még ötszázszor végigrágom, amit papírra vetettem” – árulta el Szvoren, aki mostanában főként tárcanovellákat publikál az És-ben, valamint a Népszabadságban. Szvoren előadását nagy érdeklődéssel hallgatta mindenki, a figyelmesebbek ehhez hasonló tanácsokkal gazdagodhattak: „az ember magának ír”, vagy például: „sokat jelentenek az apró megfigyelések.”
Ahogy sötétedett, úgy növekedett a büfében a bor- és a sörfogyasztás. Az osztálykirándulások hangulatát idéző, inkább beszélgetős, ismerkedős atmoszféra ellenére a fél kilenc után kezdődő könyvbemutatókra is sokan kiültek. Itt már egyértelműen a huszonévesek képviseltették magukat nagyobb arányban, csak elszórtan találkozhattunk középiskolásokkal.
Izsó Zitával, Tinkó Mátéval és Novák Zsüliettel Szalai Zsolt beszélgetett. Beavatott moderátorként azt is elárulta, hogy Izsó Zita új, hamarosan megjelenő kötete sokkal jobb lesz, mint az előző (a Tengerlakó), hiszen semleges hangja, létfilozófiai mélysége, a családi traumák, párkapcsolati problémák témája mindenképp figyelemre méltó.
Tinkó Máténak az Amíg a dolgok rendeződnek című első verseskötete a FISZ-nél jelent meg. A huszonöt éves szerző a kortárs irodalomban divatos „roncsolt nyelvet” igyekszik használni, miközben egyszerre kritizálja a szocializmust és a rendszerváltást is.
Novák Zsüliet Disznó vallomások című prózakötetének címére többen fölkapták a fejüket. A szerző viszont határozottan tiltakozott az ellen, hogy a testiségről szóló önkényes történetek szerepelnének könyvében. Sok gyerekkori élményt, emléket írt meg, s mivel Mezőtúron nőtt fel, falusi környezetben, igen gyakran előfordultak náluk disznóvágások. Ott bizony nem illatos szalonnyelven beszéltek a sógorok, komák. Ezeket a képeket, hangulatokat is megörökíti a könyv. Emellett leplezetlenül ír a magányos vagy a kövér nők elfojtott, torzult szexualitásáról.
Este derült ki, hogy a plakátokon feltüntetett hivatalos menetrenden kívül mindennap lesz egy meglepetésprogram. Szerda éjszaka Magolcsay Nagy Gábor tartott bemutatót projektorral a logó-mandalákról és az avantgárdról. Szerinte azért van olyan furcsa, kettős helyzetben az avantgárd, mert sokan, főként a fiatalabb szerkesztők közül egy letűnt stílusirányzatnak vélik, amit különc, bogaras művészek időnként fellocsolgatnak. Magolcsay szerint ez hibás hozzáállás, mert az avantgárd inkább egy attitűd, világszemlélet és életérzés. Ahogy ezer évvel ezelőtt és minden korban, úgy ma is vannak ilyen gondolkodású és beállítottságú emberek.
Ezután már a zene, a fröccs, a sör, a kötetlen beszélgetés, tehát maga a hegyvidéki éjszaka volt a főszereplője a nyitónapnak.
Az Irodalmi Jelen Titkos Tudósítója
