Van, aki versei által ismerte meg, van, akit a tánca hódított meg, első kötetét sokan művészi aktfotói miatt vették kézbe. A költészet mellett „számomra jó érzés lemászni a papírról és húsnak lenni, táncolni, szépnek lenni, fiatalnak, modellkedni…” – mondja a fiatal költő, aki a Bakui Költészeti Fesztiválon képviselte Magyarországot.

„Maga bizonyára francia” – mondják lépten-nyomon Hercule Poirot-nak Agatha Christie regényeiben, aki udvarias biccentéssel helyesbít: „Belga, ha szabad kérnem”. A filmfeldolgozásokban remekül érvényesülnek a válaszpillantások – féloldalasan felszaladó szemöldök, egy alig hallható kis „oh”, furcsálkodva kérdő tekintet: számít ez valamit?

Ellátogattunk a Városkommunikáció blog meghirdette I. Várospiknikre, ahol megtudtuk, mi az urban poetry, és megismertük a főváros néhány megkapóan sokoldalú lakóját.

Lekoppintható versek, 3D nyomtatóval megjelenített, kitapogatható sorok, térbe kivetülő Weöres-galaxis és versfújás: a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres-kiállítása olyan látványosság, amely kilépett a hagyományosan tisztelettudó-didaktikus tárlatvilágból, és szó szerint a kezünkbe adja a költészetet.

Rendhagyóan szórakoztatóra sikeredett Pál Dániel Levente szerzői estje és beszélgetése Czapáry Veronikával a Godot Irodalmi Estek sorozatban. „Hát lehet engem moderálni?” – hangzott el a költői kérdés a szerző szájából a műsor csúcspontján, és az est végére elég egyértelmű lett a válasz.

A szegedi Thealter fesztiválon Arany János Toldijának akciódús feldolgozását és Agota Kristof A nagy füzet című regényéből készült előadást tekintettük meg.

Boka László nagyszabású irodalomtörténeti vállalkozása, az Egyszólamú kánon? strukturális problémái ellenére alapvető megállapításokat tartalmaz mind az elmélet, mind pedig az elemzések terén.

Szőcs Petrát Kétvízköz című, első verseskötetének megjelenése apropóján kérdeztük Kolozsvárról, Budapestről, álmokról, pókokról és irodalmi estekről.

A New York Művészpáholy estjén Janikovszky Évára emlékeztek fia, Janikovszky János és egykori barátai, Gálvölgyi János, Gálvölgyi Judit, Rigó Béla, valamint a hajdani gyereksztár, Ullmann Mónika.

Szűcs Lajos József Attila- és Petri György-verseket mondott a Nyitott Műhelyben. Csak a versek szóltak tisztán, kíséret és hangosítás nélkül. Tizenhárom éve halt meg Petri Görgy.

A huszadik század holokauszt-irodalmára egyfajta áldozatközpontúság és eseménytörténeti megközelítés jellemző. Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer mérlege című kötete a statisztikai adatok segítségével fogalmaz meg új, az állam gazdasági motivációit feltáró következtetéseket.

A Csillagszálló Közhely-számát mutatták be szerkesztők, helyszínnek stílszerűen az azonos nevű budapesti romkocsmát választva. A felolvasások mellé egynapos kiállítást kaptunk ajándékba, mely csakis a bemutató idején volt látható.

A komolytalankodva komoly, frivoll, játékosan tudós Szentkuthy Miklós alakját idézték meg az író halálának 25. évfordulója alkalmából külföldi és magyar vendégek a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Gulyás Miklós: Keleti pályaudvar című fotógalériája

Az Ex Symposion folyóirat legújabb, ExJugó tematikájú számának bemutatóján Bárdos Deák Ágnes köszöntötte a jelenlevőket a Gödör Klubban, majd az alapítók és a szerkesztők beszélgettek a szerzők közreműködésével.

A júliusi szombat esti városi nyüzsgésben a Nádor kávéházat céloztuk meg, amely a nyárközép ellenére szépen megtelt a Kelemen Kör felolvasása alkalmából. Megnéztük, kik is a Kelemenek.

A Goethe Intézet budapesti megalapításával nem csak kultúrtörténetet írtak ’88-ban, de történelmet is: sikerült rést ütni az addig megingathatatlannak hitt Falon. A budapesti intézet Kelet-Európában az első volt, most fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Képes beszámoló a születésnapi „zsúrról”.

A „Szemforgatás nélkül” címet kapta a Mélycsarnokban megrendezett est, melynek keretében Payer Imrével és Szőke Imrével, a Hochroth Budapest Kiadó két szerzőjével beszélgetett Rónai-Balázs Zoltán, a kiadó vezetője.

Az évad minden bizonnyal egyik leghevesebb vitája robbant ki a Godot irodalmi estek július 3-i beszélgetésén, ahol az irodalmi kánonok kérdését járta körül Bán Zsófia, Tarján Tamás és Veres András, Károlyi Csaba moderációja mellett.

Halálának tizedik évfordulóján Balassa Péterre emlékeztek egykori tanítványai, akik ma már maguk is jeles esztéták, kritikusok, szerkesztők, tanárok. A Nyitott Műhelyben nem csak tanítványok, de pályatársak, barátok, olvasók is rengetegen összegyűltek, hogy felidézzék a legendás tanárt.