A buszsofőr és az unatkozó jegyszedő
között szárnyat bont az ajtó,
mint egy kivilágított példázat,
amelyben valaki nem áll helyt

A Cser Kiadó és a Hévíz folyóirat munkatársai gondozta Másik forradalom. Alternatív ötvenhat című antológiában tizenhat kortárs író novellája csoportosul az 1956-os forradalom köré, a fiktív történetek pátoszmentesen, gyakran a humor erejével idézik meg és gondolják tovább a történelmet – a kötet kolozsvári bemutatóján jártunk a Bulgakov Kávézóban.

A prózaírók kasztrált költők – verses tudósítás Kollár Árpád, Orcsik Roland, Sopotnik Zoltán és Térey János kolozsvári estjéről

A vársétányon ugróiskolázó falevelek között
szoknyáról lepördülő fényfodrokkal babrál az ősz,
kigombolt gondolataim alatt fáznak a nyugati ostorfák.

Szilágyi Domokos jelenkori recepciójáról, az életmű kanonizáltságáról és a világlírában elfoglalt szerepéről, filozófiával, társművészetekkel folytatott dialógusáról, a költő ügynökmúltjával kapcsolatos dilemmákról szóltak azok az előadások, kerekasztal-beszélgetések, amelyek a Szilágyi Domokos-napok különböző állomásain, Szatmárnémetiben, Batizon, Nagysomkúton és Kolozsvárott zajlottak a hét végén.

A ház közben mozgott. A falak naponta elmozdultak,
egyszer ott aludtam, és reggelre kisebb lett Nadin szobája.
Később eltűnt a mosdó, és fű ütött át a konyha kövén.
Conorék a piros szobából néha teszteket küldtek,
ilyenkor Nadin dalait dúdoltam,
és ikszeltem órákon át.

Olvasó, ne csodálkozz, mindez csak egy kis
Molnár Vilmos-i abszurd,
nevess inkább, s lapozz,
hogy újra nevethess,
nem székely góbéság,
de nem is komor szürreál,
néha csak olyan, mintha élnél.

Miért nevetünk azon, ami abszurd, és nem humoros, miért a novella a próza királynője, a hitelesség és fikció hogyan viszonyul egymáshoz – az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi vendége Molnár Vilmos volt.

A szobám tartozékai, a szomszédok – a változatosság gyönyörködtet jegyében – mindig más és más történéssel lepik meg egyébként unalmas, monoton délutánjaimat, éjszakáimat, beköltöznek a nappaliba, és azon kapom magam, mintha nem is egyedül, tizedmagammal élnék ebben a lakásban.

Filmszerű versképek, alanyi líra, eufemizáltság, nyelvi kiforratlanság, élőbeszédszerűség, nagy szimbólumok, amelyeket megöl a hétköznapi jelleg – hétfő este újból Bretter Kör volt Kolozsvárott, ahol parázs vita alakult ki Vass Csaba költő-slammer versei fölött.

ha azt hiszed semmi sem lehetetlen
akkor meséld el a vaknak miért szép a naplemente
vagy hogyan ásítanak a macskakölykök

Egész napos ünnepségsorozattal tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt Kolozsvárott, a sétatéri 56-os emlékmű előtt több mint száz ember énekelte együtt a Himnuszt, a Kolozsvári Magyar Opera Mozartot és Beethovent adott elő, a Bulgakov Kávézóban késő este Marosán Csaba forradalomhoz kötődő verses műsorral kedveskedett az egybegyűlteknek – képes beszámolónkat olvashatják.

Miben rejlik a nyelvi alkímia, hogyan kötődik Bréda Ferenc legújabb műve Ciceróhoz, miért levelez a szerző a jövő olvasójával – mindezt és még sok minden mást is megtudhattak a kolozsvári Bretter Kör évadnyitó ülésének részvevői.

Az Irodalmi Jelen az 1956-os forradalomra és szabadságharcra kortárs és klasszikus irodalmi művekkel emlékezik. Összeállításunkban Faludy György, Márai Sándor, Szőcs Géza, Somlyó György, Illyés Gyula, Böszörményi Zoltán, Nagy László, Száraz Miklós György, Hajnóczy Péter, Hegedűs Gyöngyi, Szabó Lőrinc, Tőzsér Árpád, Petőcz András, Vekov Károly, Deák-Sárosi László verseit, rövidprózáit, a forradalommal kapcsolatos értekezéseit olvashatják.

Ebben a versben, amit most építesz magadnak,
megtanulod, miként maradj látható láthatatlan.

míg rátenyerel a felforrósodott lécre
hátad a kertnek vetve sikítasz
stop

az asztalra szórta nyugtatóit
ez szilva
ez körte
ez barack
ez málna
ez virágoskert
ez a gyerekkor

Hogyan fér meg egymás mellett Descartes és József Attila, miért van válságban az erdélyi irodalomkritika, miért nem filozofikus a magyar költészet – sok más mellett erről is beszélgetett Egyed Péterrel Kolozsvárott, a legutóbbi Álljunk meg egy szóra-esten László Noémi.

Demény Péter legújabb, Portrévázlatok a magyar irodalomból című könyvében frappáns, rövid szövegeken keresztül mutatja be kedvelt szerzőit. Az új könyvről, a kortársakról és a több figyelmet érdemlő erdélyi szerzőkről is kérdezte őt Ayhan Gökhan.

hajad rajzol furcsa metszeteket,
ahogy száll és száll az esti égen,
az élet szép, szörnyű véletlenében.