„Nem igazán értettem, hogy hogyan működik a vers, csak éreztem a frissen szűrt tej ízét a számban, a madárlátta után való kutatás izgalmát, és ahányszor a szomszéd nagy eperfáját láttam, még évekig a fülembe csengett a mama hangja. Nemcsak Arannyal volt ez első találkozásom, hanem élettel töltött irodalommal is” – Arany János női szemmel.

Kopócsy Judit (Debrecen, 1947) festő, textilművész. Gyakran alkalmazza a kollázst és más vegyes grafikai, festészeti technikákat. Újabban miniatúrákat is fest. Érzékeny színharmóniái mellett műveinek jellemző eleme a Klee által meghatározott ún. „sétáló vonal”.
Bátai Sándor (Veszprém, 1955) festő, grafikus. Kompozícióiban a régmúlt dolgok lenyomatai a XX. századi világ fragmentumaival együtt jelennek meg. Képeinek sejtelmes, derengő, titokzatos atmoszférája az örök elmúlás hangulatát festi. Az utóbbi években a merített papír rücskös felületének alapként történő felhasználásával is kísérletezik.

„Arany hús-vér ember volt, zseniális költőként is élvezte az életet” – sikamlós anekdoták és főművének egyik részlete is árulkodik erről. Arany Jánoshoz kapcsolódó körkérdésünkben olyan közismert költő válaszait is olvashatják, aki egy napon született Arany Jánossal.

Ama szállóigével búcsúzom tőle, melyet A Hírlap című dunaújvárosi újságba írt 1994. április 21-én, és akár végrendeletnek is megteszi: „Tekerjetek szavaimba!”

A Toldiban Arany megteremtette a magyar akcióhős figuráját, aki farkasokkal harcol és legalább olyan erős, mint Schwarzenegger a Kommandóban – nagy klasszikusunk egyik főművének hősét így is lehetne értelmezni a 21. században.

"...mára már kevés olyan hely maradt a földön, ahol a zsarnokok máglyahalállal büntetik az igazmondást. Ugyanakkor nem kevés keresztyén hittársunk végzete, hitükért lefejezett vértanúk sorsa sajnos azt bizonyítja, hogy nemcsak a faji, nemcsak a nemzeti, de a vallási gyűlölködés átka sem múlt még el az emberiség feje felől, melynek soraiban még mindig igen tevékenyek azok, akiket a költő – egy másik költő – sárkányfog-veteménynek nevezett."

Elekes Károly (Székelykeresztúr 1951) Munkácsy-díjas szobrász, grafikus, festő. 1978–1984 között a Marosvásárhelyen működő MAMŰ-csoport legfőbb szervezője és programadója volt. Művészetének ebben az időszakában a neoavantgárd mozgalom irányzatai által megérintetten alakította ki stílusának azóta is meghatározó alapvonásait.

Kétszáz évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János. A bicentenárium alkalmából a Magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia a 2017-es esztendőt – március 2-i kezdettel – Arany János-emlékévvé nyilvánította. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakjára annak a portrénak a néhány részletével emlékezünk, amelyet Szerb Antal rajzolt róla legendás irodalomtörténetében.

Elke Mehnert, a Pilseni Nyugat-Cseh Egyetem professzora írt recenziót Böszörményi Zoltán József Attila-díjas író Regál című kötetének német fordításáról. A 2016-ban In dem Furchen des Lichts (A fény barázdáiban) címmel megjelent regényt Hans-Henning Paetzke fordította németre. "Summa summarum: nagyon ajánlható, elgondolkodtató, rendkívül időszerű könyv" – írja többek között a kötetről Elke Mehnert. A teljes recenzió és annak német nyelvű eredetije alább olvasható.

Elhunyt Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő. György Attila búcsúzik Druszillájától, és az ő soraival búcsúzik az Irodalmi Jelen is az erdélyi magyar irodalom kiváló képviselőjétől.

A Váci utca és a Piarista köz beszögellésnél, a Száz éves vendéglő közelében (mely szemérmetlenül fiatalítja magát, hiszen 150 körül jár) található az Abigail Galéria. Egy a sok elit pesti galéria közül – gondolhatná bárki, és igaza is volna, de mégsem teljesen, mert az Abigail úgyszólván egyedülálló missziót vállalt fel: idegenben nevet szerzett, de idehaza többnyire ismeretlenül maradt honfitársaink életművét mutatja be, „hozza haza”, közte pl. Paul Sárközy, azaz Sárközy Pál, a volt francia köztársasági elnök édesapjának több kiállítását, vagy Joseph Kádárét, Orbán Dezsőét, Nemes Juditét.

Az Írók Boltjában mutatjuk be szerzőnk új novelláskötetét, február 3-án, pénteken.
„Mi legyen a villámokkal a viharos Balaton partján? Kell, vagy bírod nélkülözni?
Viheted a villámokat, nekem csak a féktelen, őrült kacagásod kell, ahogy szaladtunk az esőben a ház felé. Odaadjam ráadásnak a rettegésem felét?

Orbán János Dénes előszava az Enumeráció című antológiához.

Nem akarja kisajátítani sem a magyar irodalmat, sem az irodalomra szánt pénzt az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, amelynek kapui bárki előtt nyitva állnak – nyilatkozta a hirado.hu portálnak Orbán János Dénes író, az akadémia vezetője.

„Szülőfalum, Pest” címmel látható a Rózsavölgyi Szalonban Fesztbaum Béla Molnár Ferenc-estje, ahol az író publicisztikájából összeállított színpadi játékban életre kel a humoros, a tragikus, a moralizáló, a komédiázó, az aggódó és a felszabadult Molnár.

Bárányi dr., Isten Báránya, útja végéről visszatekintve földi működésével elégedett lehet. Megadatott neki szinte minden öröm és bánat, szomorúság és boldogság, amit ember kívánhat. – Mandics György írása.

Elgondolkodtató viszont, hogy elbír-e ennyi zsenit egy ekkora irodalom. Szeretnék idealista lenni, és abban a vágyálomban ringatni magam, hogy minden kisebb és nagyobb zseninek és köré csoportosuló műhelynek akad elég olvasója.

Jelen esetben a kiinduló könyvnek, amely a kezembe került, nem is véletlenül – magától a tudós szerzőtől kaptam, Fodor Páltól – a címe: Szülejmán szultántól Jókai Mórig. Remek tanulmányok alkotják.

Szabó György (1947, Nagykőrös) Munkácsy-díjas szobrász 1972-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Somogyi József volt. Szabó György szobrai az absztrakció egy egészen különös változatát valósítják meg. Konstrukciói első ránézésre nélkülözik a figuralitást, a testet. A bronzból készült művek esetleges, nem e világból való szerkezeteknek tűnnek. A köztéri alkotások és kisplasztikák mellett jelentős az éremművészeti tevékenysége.

Laik Eszter gyűjtése a budapesti irodalmi rendezvények emlékezetes aforizmáiból.