Jelige: Kohai – Meg sem tettem…, Érted jobb leszek
A lelkemet is felajánlom (ha van),
és hozzá még a vallomásom:
mindenért, mit meg sem tettem: sajnálom.
Jelige: Kohai
Meg sem tettem…
Miért fáj, ha meg sem tettem?
Létezhet bűntudat csupán a semmi miatt?
De titkomat mosolyba rejtem,
s kacagva csókolom meg arcodat.
Hát fájhat így, ha meg sem tettem?!
Bűnhődni bűntelenül! S a bűnöm
gondolatával szennyezetten
büntetésem csendben tűröm.
Fájdalmas ez? nem tagadom,
hisz kínzóm is én vagyok magam,
de megérdemlem- így hát hagyom.
A lelkemet is felajánlom (ha van),
és hozzá még a vallomásom:
mindenért, mit meg sem tettem: sajnálom.
Érted jobb leszek
Ha már nem köt gúzsba a távolság,
ha már nem csak emlék lesz arcomon
kezed, ha már nem lesz igám a szabadság,
s ha már nem kérdem százszor: vajon
szeretsz? Akkor kell majd bátorság:
hogy érted jobb legyek.
S ha majd levetkőzöm érted minden
gátlásom és félelmem és ha majd ott
veled szembe pőrén és meztelen
önszántamból, s nem kedvedért állok,
és semmi titkom előtted már nincsen,
majd tudhatod: érted még jobb leszek.
Csak várj! S ha majd úgy érzed egyszer,
hogy hiába minden, kérlek, még várj rám.
Akkor, majd akkor a nap lassan felkel,
s fényét arcomra veti. S te lépj hozzám:
induljunk! S akkor majd tudhatod:
többé jobb már nem leszek...