Újra feltűntek a könyvpiacon a kötelező olvasmányok mai nyelvre átírt, rövidített változatai. Szakembereket kérdeztünk a sorozatról, amelyben A kőszívű ember fiait és Az egri csillagokat mesélte újra Nógrádi Gergely. Bárdos József, Csobánka Zsuzsa, Fűzfa Balázs és Pethőné Nagy Csilla válaszait olvashatják.

A székelyföldi Kászonokban 19. alkalommal rendezték meg a Minimum Party alkotótábort, amelyet kolozsvári egyetemisták indítottak el. A legkülönbözőbb érdeklődésű és képzettségű művészek vonulnak ki a természetbe, hogy a civilizációtól távol az adott év tematikájához alkalmazkodva alkossanak, fejlődjenek. Lőrincz Ildikó szervezővel beszélgettünk.

Építészmérnöknek készült, de író lett. Műkedvelő urbanistának vallja magát, prózájában kitüntetett szerepet játszanak az épített helyek, különösen „álmai városának”, Budapestnek egykori és mai színterei. – Beszélgetés Térey Jánossal.

A Huckleberry Guys együttes Mark Twain népszerű ifjúsági regényéből kölcsönözte nevét. Találkozhattunk velük a Veszprémi Utcazene Fesztiválon, a Művészetek Völgyében és Szegeden is. Irodalmi áthallásokról, névválasztásról és az általuk képviselt irányzatokról beszélgettünk a formációt alkotó Balogh Gyula gitáros, énekes, dobossal és Prekop Győző szájharmonikással.

Viola Szandra költő és két segítője 2014. augusztus 7-én Egy szál versben és némi fehérneműben jelent meg az Oktogonnál, hogy népszerűsítsék a kortárs költészetet. A testverselő ötletgazdát kérdeztük az akcióról.

Melyek a legjobb kulturális archívumok? Mi a gond a pdf, a jpg és a doc formátumban tárolt szövegekkel? Hogyan változtatta meg a digitalizáció az irodalmárok munkáját? Ki az a Német Máté koma? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Szegedi Tudományegyetem docensével, Labádi Gergellyel.

Balázs Attilának a Könyvhétre jelent meg legújabb kötete, melyben a nagyvilágban szétszóródott magyarok sorstörténetei mellett számos abszurd és mulatságos história is felvonul. „Szép kis történetekről” beszélgettünk az íróval pesti törzshelye, a Zappa napernyői alatt.

Herczeg Ákos kritikust, szerkesztőt kérdeztük a disszertációja tárgyául választott Ady Endréről, sorozatszerkesztésről, a FISZ és a JAK közti egyensúlyozásról és a KULTerről.

Felkutatta már sok száz neves magyar művész, tudós, politikus önéletrajzát, leveleit, búcsúszavait; feltárt „rejtett arcokat”; a fürdővilágtól a sportig kötetbe rendezte a magyar kultúra múlhatatlan értékeit. Hamarosan jeles személyek iskolai kudarcaival készül megismertetni az olvasót. Csiffáry Gabriella főlevéltáros az archívum falain messze túlmutató szellemi kalandokról mesélt.

Nem érzi magát rokonnak a kortárs szerzőkkel, de a világirodalommal sem. Úgy véli, a boldogság a bordák alatt lakozik, a novella pedig a regénynél nehezebb műfaj. Nem szereti az idilli Erdély-képet és a felolvasásokat sem. Bodor Ádámmal beszélgettünk.

L. Simon László, az állami támogatásokért felelős Nemzeti Kulturális Alap leköszönő alelnöke radikális lépéssel korlátozná a nyomtatott kulturális folyóiratok számát. Kizárólag az online lapokat támogatná. Kulturális folyóiratok főszerkesztőit, szerkesztőit, munkatársait kérdeztük a témáról. Összeállításunk harmadik részében Jász Attila, Király Farkas, Oláh János, Thimár Attila és Weiner Sennyey Tibor válaszát olvashatják.

L. Simon László, az állami támogatásokért felelős Nemzeti Kulturális Alap leköszönő alelnöke radikális lépéssel korlátozná a nyomtatott kulturális folyóiratok számát. Kizárólag az online lapokat támogatná. Kulturális folyóiratok főszerkesztőit, szerkesztőit, munkatársait kérdeztük a témáról. Összeállításunk második részében Füzi László, Gyurácz Ferenc, Lapis József, Mizser Attila és Zemlényi Attila válaszát olvashatják.

"Aki azt hiszi, hogy egy abszolút szépségideál vagy egy abszolút igazság mellett kell állást foglalnia, az előbb-utóbb valamiféle művészeti vagy politikai diktatúra elkötelezettje lesz. És akkor abban szépen berendezkedik, vagy csodálkozva a szemét dörzsöli, vagy titokban könnyeket ejt."

L. Simon László, az állami támogatásokért felelős Nemzeti Kulturális Alap leköszönő alelnöke radikális lépéssel korlátozná a nyomtatott kulturális folyóiratok számát. Kizárólag az online lapokat támogatná. Kulturális folyóiratok főszerkesztőit, szerkesztőit, munkatársait kérdeztük a témáról. Összeállításunk első részében Áfra János, Hász Róbert, Jenei Gyula, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin és Szalay Zoltán válaszát olvashatják.

Ugron Zsolna Erdélyi menyegző című történelmi regényéből Báthory Annáról és a 16. századi nemesasszonyok életéről, a boszorkányperek hátteréről tudhatunk meg érdekes dolgokat. Az írónő a női szempontból megírt történelmi regényről, a lektűrről és erdélyiségéről is beszél interjúnkban.

A közelmúltban Dian Viktória vette át a legnagyobb múltú hazai ifjúsági kiadó, a Móra főszerkesztői tisztségét. Tradíció és modernség folytonosságáról, olvasó (vagy nem olvasó) gyerekekről beszélgettünk, a kiadó múltjára is visszatekintve.

Részeg egyetemistáknak oszt pezsgőtablettás vizet, irodalmi műhelyt vezet, prózát ír, és szóvicceket gyárt. Somogyi Tiborral, az Amúgy online irodalmi folyóirat főszerkesztőjével beszélgettünk.

Regényének fordítását The Club at Eddy’s Bar címmel Dublinban és Londonban mutatták be, a BBC is interjúzott vele. Az angol próbaolvasók és a Booktrust, az angol könyvkereskedők hivatalos oldala kiválónak tartja a művet, a magyar kritikusok viszont hallgattak Az éj puha testéről. Böszörményi Zoltánnal beszélgettünk.

Huszonkilenc évesen József Attila-díjat kapott, amelyet bőrszerkóban vett át. Idén Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. Orbán János Dénessel beszélgettünk, aki jelenleg egy agresszív spielregényen, valamint egy kötetnyi Janus Pannonius-átköltésen dolgozik, és legszívesebben átírná a magyar irodalom tanításának kerettanterveit.

„Tetszik, nem tetszik, Bibinke is hamismás”