Több mint tízszer utasították vissza pályázatát a Móricz-ösztöndíjra, ennek ellenére két kézirata vár megjelenésre. Az NKA-val jóban van Magyarország egyik legelszántabb fiatal irodalomtörténésze. Bíró-Balogh Tamással beszélgettünk.

Berényi Emőke szabadkai magyartanár, kritikus, újságíró, kultúrcsempész amazon, az Olvass be! rendezvénysorozat szervezője és a Híd Kör tagja. Az újvidéki Magyar Tanszék belharcairól, a vajdasági magyartanításról, kritikaírásról és kultúraszervezésről beszélgettünk vele.

Monográfiát ír a kortárs magyar líráról, nemrég köszönt le az Alföld versszerkesztői posztjáról, miközben a Fiatal Írók Szövetségének egyik sorozatszerkesztője lett. Irodalmi folyóiratokat nyomtatva olvas és főként az árnyékszéken, a Facebook-vitákat kocsmai beszélgetéshez hasonlítja. Lapis Józsefet kérdeztük.

A slam poetry „megtagadta a szépirodalmi klikkesedések generációkon végigsöprő konfliktusait” – mondja a Slam Poetry Erdély alapító tagja. A mozgalom egyéves történetéről, a műfaj erdélyi és anyaországi különbségeiről, a román slamről és hamarosan megjelenő gyermek-horrorpornó könyvéről kérdeztük Márkus Andrást.

Dr. Bódi Katalin irodalomtörténésszel, A Vörös Postakocsi debreceni szerkesztőjével beszélgettünk képzőművészetről, online és nyomtatott folyóiratokról, felvilágosodásról, feminizmusról, kasztrációról, hallgatókról és családról.

Gaborják Ádámmal beszélgettünk első, Megtalált helyed című kötetének megjelenése alkalmából többek között divatműfajokról, könyvdizájnról, ambícióiról, popkultúráról, és a József Attila Kör tiltakozásáról a német megszállás emlékműve kapcsán.

Sántha Attila legújabb verseskötetében, a Razglednicákban megrendítő családtörténetet, felmenőinek sorsát, a két világháború alatt átélt tragédiákat tárja az olvasó elé. A költőt az új kötete mellett a székely irodalomról és nyelvészeti kutatásairól kérdeztük. – Varga Melinda interjúja

Szilágyi Zsófiával, a regényszerű Móricz-monográfia szerzőjével beszélgettünk többek között az író kortárs „rokonairól”, elfeledett és túlértékelt regényeiről, drámáiról, nőügyeiről és a határon túli recepcióról.

Kaszál, és nagyregényt ír, amely egyszerre magyar és amerikai. Temeti a posztmodernt, miközben a kamaszok nyelvén beszél. Könyvének főszereplője a természetbe mene-kül, másoknak a koponyáját lékelik meg. A Jégvágó rejtélyes szerzőjével, Centaurival beszélgettünk.

2009 óta létezik a kolozsvári független színházi társulat, a Váróterem Projekt. Gyakran nyúlnak szociális témákhoz, szeretik az improvizációt, rendhagyó módon dolgozták fel Katona József darabját, és figyelemreméltók gyerekeknek szóló előadásaik is. Csepei Zsolttal, a társulat alelnökével beszélgettünk.

A művészi utakat néhány hónapig a szerzőkkel együtt járjuk végig.

Babiczky Tibor írt már a Playboynak, ennek kapcsán vádolták plágiummal is. Van néhány verseskötete, most pedig Magas tenger című krimijére az egész kortárs irodalmi közeg felkapta a fejét. Toroczkay András kérdezte a szerzőt.

Költő, író, publicista, utazó, alkimista. A Szapphó és a Magyar Gólem szerzője, a Kultúrpart munkatársa, az egyik utolsó báró. Weiner Sennyey Tiborral Boldog Zoltán beszélgetett.

Balajthy Ágnessel, a Szkholion főszerkesztőjével, a JAK-füzetek egyik sorozatszerkesztőjével beszélgettünk az írószervezetnél megjelenő kötetekről, a változásokról és a Shelfie-ről.

Az ELTE Konfuciusz Intézete másodszor vehette át munkájáért a kiváló minősítést. Hamar Imrével, az intézet igazgatójával beszélgettünk a kínai kultúra hazai népszerűségéről, a nyelvtanulás perspektíváiról, irodalmi tabukról és Kína-képünk alakulásáról.

Szirák Péter irodalomtörténésszel, kritikussal, az Alföld szerkesztőjével beszélgettünk a közelmúltban elnyert Balassa-díja apropóján egyetemi munkájáról, kutatásairól, a fiatal irodalomról, a magát „holokausztbohóc”-nak tartó Kertész Imréről és Örkény Istvánról.

Hász-Fehér Katalin irodalomtörténésszel beszélgettünk a hamarosan megjelenő Arany János-széljegyzetekről, a magyar szakos képzésről, gróf Gyulay Lajosról és a halott szerzők magánéletének határairól.

Az Avasi keserű című verseskötet megjelenése alkalmából Kabai Lóránttal beszélgettünk Spiegelmann Lauráról, a miskolci Szöveggyárról, képzelt vacsoravendégeiről, kapszulákról és társasjátékokról.

Kollár Árpáddal, a Fiatal Írók Szövetségének újraválasztott elnökével beszélgettünk az elmúlt három év vezetői tapasztalatairól, terveiről, könyvterjesztésről és a magyar fociról.

Falcsik Mari Nőket néző képek című kötetében negyvennyolc női hang beszél többek között abortuszról, családon belüli erőszakról és prostitúcióról. A gazdagon illusztrált könyvről Hevesi Judit kérdezte a szerzőt.