Két évszázad legkártékonyabb könyvei
162 éve 1848. februárjában jelent meg Karl Marx: Kommunista Kiáltvány című röpirata.
Kommunista Kiáltvány (németül Manifest der Kommunistischen Partei), London, 1848: Karl Marx (1818-83) és Friedrich Engels (1820-95) közösen szerkesztett röpirata.
A KK-ban kifejtették, hogy az emberiség története a kizsákmányoltak és kizsákmányolók osztályharcának története, a kommunizmus a történelmi fejlődés szükségszerű következménye. A KK az iparban munkát vállalóknak (értsd: proletároknak) programot adott az osztályharcra, a gazdasági és politikai hatalom megragadására
„Világ proletárjai egyesüljetek”
Láthattuk a Népszabadság fejlécén évtizedeken keresztül.
A KK útmutatásait használva szerezték meg (többnyire államcsínnyel) a hatalmat a Kommunista Kiáltvány alapján szervezett kommunista pártok 1917: Oroszországban, 1919: Magyarországon, 1945: Észak-Koreában, 1949: Kínában stb. A KK elvei szerint teremtették meg a pártállami rémuralmat (proletárdiktatúra), s gyilkoltak meg politikai indíttatásból a 20. sz: több mint 100 millió embert.
1989. XII. 2-3: a hidegháború elvesztését elismerő máltai paktummal a program jellege az eszmeiségére épülő társadalmi rendszerekkel együtt EU-ban néhány év alatt megszűnt. A KK 1945-59 közt hazánkban 15 önálló kiadást ért meg. Sikerkönyv, mondhatnánk.
Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban megjelent Kommunista Kiáltványát jelölte meg az elmúlt két évszázad legkártékonyabb könyveként egy 15 konzervatív amerikai tudósból és közéleti személyiségből álló bizottság.
Nyilván oka van annak, hogy Marx és Engels kiáltványa 74 ponttal toronymagasan veri a mezőnyt. Ezüstérmes Adolf Hitler Mein Kampfja, orrhosszal előzve meg Mao Ce-tung kínai elnök „Kis piros könyvét” (38 pont), amely az 1960-as években a kínai „nagy proletár kulturális forradalom”, de a nyugati radikális diákok bibliája is.
Marx, miként várható volt, önállóan is bejutott az elitbe, a 6. helyen A tőkével (31 pont), őt Betty Friedan, az amerikai feminizmus élharcosa követi A misztikus nőiség című munkájával (30 pont). Auguste Comte A pozitív filozófia útja című hatkötetes, a történetírást alapjaiban megváltoztató, 1830 és 1842 között született műve (28 pont) érdemelte ki a lista 8. helyét. Friedrich Nietzsche sem kerülhette el sorsát: 9. lett a Túl jón és rosszon című könyve (28 pont), amelyben megalkotta az olyan „emberfeletti ember” (übermensch) fogalmát.
A bizottság szerint a „történelmi máglyájára” valók után egy „erkölcsi fertő” következik: Alfred Kinsey A férfiak szexuális viselkedése című műve (37 pont), amely 1948-ban egész Amerikát sokkolta, tudtommal máig nem jelent meg magyarul. Az 5. hely John Dewey amerikai szabad gondolkodónak jutott, akinek legnagyobb bűne az 1916-ban megjelent Demokrácia és nevelés című műve (36 pont), amely szigorú, magolós-számon kérő rendszerű iskola helyett a gondolkodásra való nevelést részesítette előnyben és egyúttal elutasította a hagyományos vallási és erkölcsi normák örökérvényűségét.
A lista a múlt század egyik közgazdasági alapművel, John Maynard Keynes A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című, 1936-ban kiadott könyvével zárul (23 pont), amely alapja lett Franklin D.Roosevelt elnök államkapitalista New Deal politikájának.
