Ugrás a tartalomra

Kiosztották a Méhes György-díjakat

Nagy Koppány Zsolt kapta idén a Méhes György-nagydíjat, a debütdíjat pedig Dimény H. Árpád, akinek Apatológia című kötete nemrég jelent meg a Sétatér Könyvek gondozásában. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte ünnepségen László Noémi beszélgetett a két díjazottal a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézó emeleti termében.

 

 

Kiosztották a Méhes György-díjakat

 

A jó hangulatban zajló irodalmi gálán az elmúlt évek hagyományaival ellentében nem laudációval köszöntötték a frissen díjazott szerzőket, hanem beszélgetéssel fűszerezték az ünnepi pillanatokat. Az est házigazdája László Noémi volt, aki elsőként a Méhes György-nagydíjas Nagy Koppány Zsoltot kérdezte legújabb, Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regényéről.

A jó humoráról ismert író nemcsak műveivel, hanem élőbeszédben is megnevetteti közönségét ízes történeteivel, frappáns szókapcsolataival. Például amikor elmeséli, hogyan vezetett útja a hivatalnoki állástól a mostani tanárkodásig. Az író ugyanis jelenleg az új regénye középső részében leírt foglalkozást űzi: tanár egy csepeli általános iskolában, ahol tanulságos és érdekes élethelyzetekkel találkozik.

 

A tanítványok nem túl okosak, pláne, ha a főnévi igenevekről kérdezi őket, és megesik, hogy a súgás nyomán a Himnusz nem ’keretes’, hanem ’kerekes’ szerkezetű lesz… Ám nemcsak bosszúsággal jár ez a munka, nemrég egyik tanítványa házi feladatként nagyon ügyes hexametert írt, amelyre a díjazott annyira büszke, hogy megosztotta a hallgatósággal.

Új regénye három részre tagolható, tulajdonképpen három kisregényt vagy hosszabb novellát kapcsol össze a szerző. A főhős ifjúkora, férfikora és időskora köré építi föl a cselekményt. Az első fejezetben – amelynek a helyszíne a Só- és Egyéb Szóróanyagok Hivatala – ismerkedhetünk meg a főhős fiatalkori életével, a hivatali létforma lehetetlenségeivel. A második a tanári munka nehézségeivel foglalkozik, a harmadik, legfontosabb rész pedig sötét disztópia az ezredforduló előtt született nemzedék jövőbeli sorsáról.

 

Nagy Koppány bevallotta, hogy az első két fejezetet tulajdonképpen a harmadik miatt írta meg, mivel azt önmagában nem merte volna publikálni. Ez a rész A 2050-dik év című novellájának továbbgondolása, az Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk című kötetének e rövidke darabját föl is olvasta. Valódi regénynek egyébként szerinte a Józefát úr, avagy a regénykedés nevezhető; az Amelyben… emlékezés, az újnak pedig csak az utolsó fejezetére merné azt mondani, hogy regény. Kiderült az is, hogy a tanári foglalkozás az írás szempontjából sokkal gyümölcsözőbb, mint a hivatalnoki állás, hiszen a lyukasórákon van alkalma elmélyülni egy-egy újabb témában.

Az est második részében Dimény H. Árpádé volt a főszerep, aki annak ellenére, hogy későn érő típus, s nem a húszas éveinek elején publikálta első könyvét, ugyanúgy izgult, mint korábbi években zöldfülűbb társai. László Noémi a kései kezdés kapcsán Kukorellyvel hasonlította össze, majd megkérdezte, mióta görgeti magában az Apatológia kötet anyagát, mi a története költővé válásának.

Bár a verseskönyv anyaga két-három év alatt gyűlt össze, a költői pálya jóval korábbra nyúlik vissza. 1996-ban országos irodalmi versenyen vett részt Kolozsváron, amely számára azért volt különleges, mert Orbán János Dénes az ő versének néhány sorát olvasta fel. Ezekben olyan akart lenni, mint a transzközép irodalom jeles képviselőinek akkori kötetei: szórakoztató és szókimondó. Ma már nem így látja az irodalom szerepét, az Apatológia sem a szórakoztatás céljával született meg. A verseskötet fontos szereplője az idő, az emlékezés, a szerző gyerekkori emlékei és persze a szerelem is.

 

A három ciklust magába foglaló kötetből az utolsó fejezet, az Apám levelei című áll a legközelebb Diményhez, ebben találta meg a saját hangját. Hogy csak most publikálta a kötetet, az az újságírás számlájára írható. Korábban oknyomozó riportokat kellett írnia, sokat járt terepre, nem volt ideje a versírásra. Ez a helyzet akkor változott meg, amikor a Székely Hírmondó szerkesztője lett. Dimény három gyermek édesapja, kedvenc mitológiai szerepelője Andromaché, külön verset szentel neki az Apatológiában. Azért kedveli őt ennyire, mert a hűséget szimbolizálja.

Szabad idejében szívesen fényképez, és a fotókat gyakran megosztja a közösségi oldalakon. Sokat foglalkozik a versek formájával, mert szeretné az életet is úgy megszépíteni, ahogy a fotók kidolgozása nyomán szebbé válik a valóság – vallotta.

                                                                        *

A díjkiosztó gálát megelőzően, délelőtt került sor az E-MIL tisztújító közgyűlésére, amelyen László Noémi elnök és Király Zoltán ügyvezető elnök helyett Karácsonyi Zsoltotválasztották meg a szervezet élére (az elnöki és az ügyvezetői tisztséget is ő fogja ezután ellátni). Az új Választmányba Balázs Imre József, Fekete Vince, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, László Noémi és Lövétei Lázár László került be, az Etikai Bizottságba György Attila, Papp Attila Zsolt és Zsidó Ferenc.

Varga Melinda

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.