A mellőzöttek szonettjei
A mellőzöttek szonettjei
A héten került sor Pataky Adrienn Szabad kötöttség című tanulmánykötetének bemutatójára a budapesti FUGÁ-ban, a szerző beszélgetőtársai Tinkó Máté és Buda Attila voltak. Akit érdekel a szonett-kutatás és a ’45 utáni magyar költészet, annak feltétlen ajánlom a Ráció Kiadónál megjelent könyvet.
Pataky Adrienn szerkesztő, oktató és PhD-jelölt az ELTE BTK-n, kutatási területének központjában a modern és kortárs magyar szonett áll, mindemellett az Újhold és Petri György költészete is kiemelt fontosságú számára. Első önálló kötetének tanulmányai a ’45 utáni magyar szonettekről és a politikai líráról értekeznek. A könyvet bemutató beszélgetést Tinkó Máté költő, kritikus, doktori hallgató vezette, akinek kutatási területe a ’45 utáni magyar irodalom, főként Galgóczi Erzsébet munkássága, s első verseskötete a FISZ-nél jelent meg, Amíg a dolgok rendeződnek címmel. A beszélgetésen részt vett Buda Attila irodalomtörténész, jelen kötet szerkesztője is, aki a Szépirodalmi Figyelő és az Irodalomtörténet című lapok szerkesztője, a Digitális Irodalmi Akadémia Lengyel Balázs-szakértője, valamint például Szabó Magda, Gergely Ágnes és Határ Győző szakirodalmi jegyzékének összeállítója. Az estre a FUGA Budapesti Építészeti Központ és kulturális tér könyvesboltjában került sor. Tinkó Máté kiváló moderátor volt, kérdései egyre beljebb, közelebb hozták a témát a közönséghez.
A szonettről mindenkinek van valamilyen fogalma: az egyik legjellegzetesebb, legkötöttebb versformák egyikeként ismerjük, általános tudásunk szerint tizennégy sorból áll, két kvartinára (tíz-tizenegy szótagos négysoros szakasz) és két tercinára (ugyanannyi szótagos háromsoros szakasz) tagolódik. Pataky Adrienn e munkáját nem monografikus igénnyel írta, nem kísérli meg a szonettet a világirodalomban elhelyezni, s a magyar költészeten belül is inkább a ’45 utáni időszak szerzőivel foglalkozik, mégis folyton visszanyúl a forma előzményeihez, gyökereihez, legalábbis amennyire az egyes szerzők munkáiról szóló szövegek igénylik, s folyton rácáfol a fenti definícióra: könyve szerint nem minden szonett tizennégy soros és négyosztatú. A szerző a szonettek mellett a politikai költészetet helyezi előtérbe, kötetében olyan költők műveit tanulmányozza, akik az idő során mellőzötté váltak, különféle okok miatt. (Tehát) Poétikai és társadalmi kérdésekre keres választ, munkáiból azokat a tanulmányokat gyűjtötte egybe e kötet számára, amelyek a XX. század második felének időszakával foglalkoznak, ezekből nyújt tehát egy rövid válogatást a Szabad kötöttség.
Csak néhány hónappal a könyv megjelenése után került sor e beszélgetésre, mert a szerző doktori szigorlatának letételéig, s disszertációja munkahelyi vitájának abszolválásáig nem szeretett volna klasszikus kötetbemutatót, de most, ezeken túl, nem utolsósorban Tinkó Máté unszolására, sor kerülhetett az izgalmas beszélgetésre, s most már talán a szerző is szabadabban, tisztább fejjel örülhet a könyv megjelenésének. A kötet egyébként az MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport kiadványaként jelent meg, amelynek Pataky Adrienn tagja, s amelynek égisze alatt dolgozik néhány éve az Újhold-kutatásban is. A borító története is izgalmas, ugyanis a szerző saját fotójának felhasználásával készítette azt el Ackermann Rita, a kötet tördelője és grafikusa. A szerző elmondása szerint a kép Olaszországban, Rómában készült, egy kirándulás során: a Vatikán egyik csigalépcsőjét láthatjuk rajta. A fotó készítésekor nem gondolta, hogy évekkel később éppen ez kerül majd első kötete borítójára, de a koncepcióhoz és a címhez kifejezetten illett. Pataky szerint a csigalépcső kötött forma, mégis íves, könnyed, letisztult és szabad: a kép készülésének terében lentről felnézve egy elliptikus spirál(t) látható, amely az „égbe vezet” (mert egy üvegablak zárja le a lépcső ívét a plafonon). A lépcső természetközeli, hiszen egyrészt ornamentikus minták borítják a szélét, másrészt kőből készült, harmadrészt maga a spirálforma is naturális, nemcsak az állat miatt, hanem az emberi szervezetben is előfordul, illetve az aranymetszéssel is összefügg(.) – véli a szerző. A lépcső tehát egyszerre hagyományba ágyazott és modern, természetes és mesterséges, titokzatos. Olyan, akárcsak egy szonett: Rilke Archaikus Apolló-torzója. A kötetcím is a szonett kettősségére utal, hiszen az szabad és kötött egyszerre. A szerző ezt a kézenfekvő oppozíciót szerette volna felszabadítani, ezért választotta a Szabad kötöttség címet, amelyben e fogalmak egymásba fonódnak.
Pataky Adrienn kötetében hat, ’45 utáni magyar szerzőről közöl tanulmányt: Nemes Nagy Ágnesről, Lakatos Istvánról, Petri Györgyről, Weöres Sándorról, Faludy Györgyről és Szilágyi Domokosról. Ezek közül négynél a szonettformát, kettőnél pedig a politikai lírát elemzi. Nemes Nagy Ágnessel kezd, akinek az esszéit is segítségül hívja szonettjei értelmezéséhez: sem a befogadói benyomást, sem a szerzői intenciót nem tekintve kizárólagosnak. A ’45 utáni politikai költészet bemutatására az újholdas Lakatos István 1956 előtti, s az ’56-os események alatt publikált költészete, illetve Petri György szamizdat korszaka szolgál példaként. (Minden) Az elemzett költők a szerző egyéni érdeklődési köréből kerültek ki, leginkább az ’50-es években elnyomott, újholdas költőket választotta, de egy erdélyi (Szilágyi Domokos), egy emigráns (Faludy György) és egy szamizdat (Petri György) költő is bekerült melléjük. Több szempontból kivételnek számít kicsit mindegyik, Faludy különösen, aki az utóbbi években mellőzött, odüsszeuszi vándoréveinek költészetét a politika és a közélet/bulvár szintjén ítélik meg/el. A kötet további szerzői szintén mellőzöttnek, vagy pályájuk egy szakaszában elnyomottnak tekinthetők, így a Szabad kötöttség ezek kárpótlásául is szolgál.
A könyv kapcsán Buda Attila beszélt a szerkesztői munka fázisairól, a filológiáról, s a mostanában előtérbe kerülő állatkutatásokról is. Tinkó Máté kiemelte, hogy sokféle módszert és látásmódot ötvöz a tanulmánykötet, de ezek közül kiemelkedik a növényekre és állatokra való koncentráció, egyfajta biopoétikai látásmód. A szerző a biopoétikáról, annak az elmúlt években történt térnyeréséről, s a hozzá fűződő idei konferenciákról is beszélt.
Pataky Adrienn jövőbeli tervei közt szerepel a doktori disszertációjának befejezése, megvédése, s esetleges kiadása. Nemrég Buda Attilával sajtó alá rendezték és a Gondolat Kiadónál megjelentették Babits Mihály és Gellért Oszkár Nyugat-levelezését, amely munkának talán várható folytatása, illetve szerkesztés alatt áll egy újholdas kötet is, a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában. A jelen kiadás, illetve a szerzőhöz kötődő, a közeljövőben megjelenő kötetek mindenképpen felkeltették a jelenlévők érdeklődését.
Nagypál István
Pataky Adrienn: Szabad kötöttség, kötetbemutató, FUGA, 2017. július 3.
