Ugrás a tartalomra

A levelekből előlépő Kosztolányi

A Bíró-Balogh Tamás felkutatta 1390 levél 2690-re duzzadt, mire megszületett a Kosztolányi-levelezés első kötete – nyitotta a beszélgetést Mészáros Sándor, a kötetet megjelentető Kalligram Kiadó vezetője. A sorozat egyik főszerkesztője, Veres András elmondta, későbbi köteteknek tervezték a levelezést, de mivel a mai napig nincs tudományosan meggyőző Kosztolányi-életrajz, a levelek ezt valamennyire pótolják. Eredetileg egyébként a kezdetektől 1908-ig terjedő időszakot akarták felölelni, de olyan hatalmas mennyiségű dokumentum gyűlt össze, hogy 1907-tel le kellett zárni az így is igen vaskos kötetet. A korábbi, Réz Pál szerkesztésében megjelent kiadás csak a Kosztolányi jegyezte leveleket gyűjtötte egybe, ez az új kötet viszont kontextusba helyezi az életművet azzal, hogy a költőnek (vagy esetenként a családnak, Kosztolányinénak) szóló leveleket is közreadja.

 

A kötet a Kosztolányinak küldött leveleket is felöleli - Veres András

A kötet egyik sajtó alá rendezője, Buda Attila a hiányok pótlásának fontosságáról beszélt, hiszen sajnos a Kosztolányi–Babits–Juhász Gyula-levelezés darabjaiból sok elveszett, Török Sophie is selejtezett, illetve külföldre is kerültek dokumentumok.

Mészáros Sándor felvetette az olvasat problémáját, vagyis hogy nem rombolja-e a Kosztolányi-kultuszt a levelekből kibontakozó, olykor ugyancsak jellemtelen figura. Józan Ildikó filológus úgy fogalmazott, mi is épp úgy mismásolunk, hízelkedünk, többfelé udvarolgatunk, mint a költő tette annak idején, de ezek az emberi gyarlóságok nem vonnak le a művészi értékből. A kutató Juhász Gyulához intézett sorait idézte, melyben Kosztolányi évődve közli barátjával, hogy legutóbbi levelében „a szellemesség, a hülyeség és a báj adott találkát egymásnak”. Ez jól jellemzi a pályájukat épp csak elkezdő alkotók humoros önkeresését a barátságokban is. Nem utolsósorban remek korkép bontakozik ki a levelekből – példának okáért, hogy Budapest–Szeged–Szabadka között akkoriban egy nap alatt megtette útját a postai levél.

A levelezéskötetet a Kalligram adta ki – Mészáros Sándor

Sárközi Éva szemléletes példával szolgált arra, mennyit torzít a pályaképen egy-egy korábban félreolvasott szó. Egy 1907-es, Adynak írott levélben az eddigi közlések szerint „páriaként” emlegeti magát a költő, amit azzal magyaráztak, hogy Kosztolányi erősen megsértődött a kemény kritikák miatt. (Dénes Zsófia közli először a helytelen olvasatot, és kommentálja mint megbántottságot – tudtuk meg Veres Andrástól). Sárközi Éva azonban felfedezte, hogy a szó helyesen „perzsa” – Ady ugyanis többször nevezte „perzsa költőnek” Kosztolányit, aki mintegy a világtól elvonulva arabeszkeket rajzol. Vagyis e kifejezés éppenhogy nem a sértődöttség jele, hanem az Ady ráaggatta jelző büszke vállalása Kosztolányi részéről.

 Sok új felfedezés született - Sárközi Éva

Józan Ildikó is több, olykor tréfás félreértéssel találkozott, amit ez a kiadás most korrigál. A Réz Pál-féle kötetben az egyik Kosztolányi-levélben még az áll: „Petőfi a természetet kínpadnak érezte” – helyesen: „színpadnak”. A Babitsnak címzett sorok egyikében Kosztolányi felidézi, amikor még „a mi birodalmunk újjáalkotásáról ábrándoztunk” – helyesen: „irodalmunk”, és még folytathatnánk a sort. A korábbi hibák között sok a jóindulatú cenzúra, amikor a még élőkre való tekintettel lehagyták egy-egy mondat végét, esetleg egy sajtóhiba folytán a sortörésnél épp a lényeg maradt ki (az Aranyról és Baudelaire-ről szóló sorból Arany, holott alapvetően róla beszél Kosztolányi), máskor az elválasztás eredményezte az adott szó téves olvasatát.

A levelekben felbukkanó apró információknak köszönhető néhány új felfedezés is – Sárközi Évának például sikerült rátalálnia a korábban csak legendaként élő nemesi igazolásra, mely azt bizonyítja, hogy valóban létezett egy felvidéki, nemesi Kosztolányi család. A költőt is foglalkoztatta a kérdés – most egy külföldön élő, oldalági leszármazottnak köszönhetően előkerült az igazolás. Mint Sárközi Éva beszámolt, már azt is kinyomozták, hogyan került a felvidéki család Szabadkára.

Mészáros Sándor „Nyáry Krisztián-os” kíváncsisággal arra is rákérdezett, előkerült-e valamilyen érdekesség akár a szerelmi viszonyokkal, akár a droghasználattal kapcsolatban. Mivel az 1907-tel lezáruló első kötet a költő korai időszaka – válaszolt Józan Ildikó –, többnyire futó kalandok bukkannak fel a levelekben, de azok is nagyon tanulságosak. A költő egészen kiforrott leírásokat ad a lányokról a levelekben, javítja, csiszolja is a mondatait. A Négyessy-szemináriumokra is részben „csajozni” járt – jegyezte meg a filológus –, de ezek még messze nem voltak olyan jelentős kapcsolatok, mint a Radákovics Mária-féle szerelem.

 

A "másoló" filológus néha maga is téveszt – tudtuk meg Józan Ildikótól

Ezzel a beszélgetés kicsit elébe is ment a következő köteteknek, hiszen a Lányi Hedda-affér és a Radákovics-kapcsolat csak a költő későbbi (illetve utolsó) életszakaszának része, de annyit már most megtudtunk Sárközi Évától, hogy nap mint nap kerülnek elő új dokumentumok a nőkkel való levelezésből is.

A közönség soraiban ülő Szegedy-Maszák Mihály, aki maga is a kritikai kiadássorozat egyik főszerkesztője, hozzászólásában gratulált az eddigi munkához és a megjelent kötethez. A professzor nem titkolta, hogy egykor erősen megbírálta a Réz Pál szerkesztette levelezéskötetet, melynek sok hibája volt, több levelet Réz nem is látott, csak hivatkozott rájuk.

A beszélgetés végén Buda Attila tudományos szempontból összegezte, hogy az eddigi kritikai kiadásokhoz (időrendi sorrendben: Tóth Árpád, Juhász Gyula, Ady, Babits) képest mennyiben hoz újat a Kosztolányi-sorozat. A feldolgozás módja két szempontot egységesít szerencsésen: a tényeket tisztelő, pozitivista szemléletet, illetve a szövegkritikát, amely megmutatja, hogyan változtak az egyes szövegek a közlések időrendjében.

 

A szerkesztők jó metodikát alakítottak ki – Buda Attila

A Kosztolányi-sorozatnak egyébként ez a hetedik kötete, és összesen harminc várható – zárta a beszélgetést Mészáros Sándor, vagyis még sokat kell várni az utolsóig, de bizonyosan megéri.

 

Szöveg és fotók: Laik Eszter

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.