Tarr Béla A torinói ló című filmje nagy sikert aratott. Jakab-Benke Nándor és Oláh-Badi Levente kolozsvári rendezők Antigonéjára népes román közönség is kíváncsi volt és kiderült: nemcsak az erdélyi magyar nézők éreztek rá a film poénjaira.

Magyar nap a TIFF-en

Az idei TIFF június 8-án megtartott magyar napjának legnagyobb attrakciója  Tarr Béla legújabb (bejelentése szerint utolsó) filmje, az idei Berlinale zsürijének nagydíját elnyerő A torinói ló volt. A cím Friedriech Nietzsche életének egyik utolsó, tragikus epizódjára, egy megkínzott állat látványára utal, maga a történéstelen történet viszont sorsuktól gyötört emberekről szól . A fesztiválra meghívták a rendezőt,Tarr Bélát is, de ő nem tudott eljönni, így Erdélyi Gábor, a film hangmérnöke tisztelte meg a rendezvényt, aki nagyon örült a meghívásnak. Tudni kell róla, hogy már második alkalommal vendége a TIFF-nek, legutóbb a Peter Strickland által rendezett Varga Katalin munkatársaként volt jelen. Korábban is dolgozott már együttTarr Bélával, A torinói ló a harmadik film, amelyet közösen készítettek.
Erdélyit mindig is foglalkoztatták azok a kérdések, amelyek ebben az alkotásban hangsúlyt kapnak. Mintegy kilenc hónapig dolgozott az utómunkán. A film mondanivalóját tulajdonképpen a hangeffektusok érzékeltetik leginkább. „A hang nem a tudatunkra, hanem a lelkünkre hat” – fogalmazta meg Erdélyi. A filmes munkafolyamatról elmondta: a belső ingerekre, az érzésekre volt a legnehezebb odafigyelni, hiszen itt nem csak az számít, hogy mi hatja meg a fület, ennél mélyebb dolgokról van szó. 
A TIFF magyar napján Dömötör Tamás Czukor Show című, egy kibeszélő-műsorról szóló filmjét is megtekinthettük, valamint láthattuk Till Attila Cannes-ban vetített, Csicska című rövidfilmjét és  Miklauzic Bence A zöld sárkány gyermekei című alkotását.
A Csicska – húszperces kisjátékfilm – tavaly készült, állami támogatás nélkül, magánemberek és film iránt érdeklődő szakemberek segítségével. Hogy mit is jelent napjaink társadalmában a címet adó szó, arra a film kegyetlen képei adják meg a választ. A csicska a modern kor rabszolgája. A cselekmény a magyar alföldön játszódik. A család: apa, anya és gyerekek élik a maguk nyomasztó, tanyasi életét, és a munkákhoz tartanak egy csicskát, vagyis modern értelemben vett rabszolgát. A film alapja a valóság: tévés híradások, cikkek, rendőrökkel folyatott beszélgetések, olyan emberek történetei, akik átélték ezt a helyzetet.
Dömötör Tamás Czukor Show -jával kapcsolatban Árpa Attila, a film egyik színésze elmondta: nyolc éven keresztül ő maga gyártotta azokat a show-kat, amelyekre a film is épül. Dömötör Tamás rendező Füst Milán Boldogtalanok  című novellájából kiindulva valamiféle modern boldogtalanságot szeretett volna vászonra ültetni, amely a bulvármédiából táplálkozik, a televíziók által sugárzott beszélgetőműsorok szereplőit vagy éppen áldozatait vonultatva fel.
Végül, de nem utolsó sorban szót kell ejtenünk Jakab-Benke Nándor és Oláh-Badi Levente legújabb filmjéről, az Antigonéról is. Az alkotás tulajdonképpen már egy éve elkészült, tavaly nyár elején mutatták be először a Győzelem moziban, szerepelt a Magyar Filmszemlén, több erdélyi és magyarországi városban nagyközönség elé vitték. Az Antigoné azt próbálja bemutatni, miként nem lehet Erdélyben kosztümös filmet készíteni. Az alapötlet Zágoni Bálinttól, a film forgatókönyvírójától és producerétől származik.  Eredetileg egy három darabból összeálló szkeccs-filmet terveztek, de aztán elkezdték írni a forgatókönyvet, és rá kellett döbbenniük, hogy ekkora költségvetésből lehetetlen elkészíteni egy görög dráma adaptációját. Viszont modern ruhába öltöztetve sem tartották elvetendő ötletnek. Az alkotás igen rövid idő alatt készült el: három-négy nap alatt állították össze a forgatókönyvet és egy hetet forgattak.
Az Antigoné magyar nézők előtt többször is szerepelt már, viszonylag mindenhol nagy sikerrel, de a román közönség a TIFF-en találkozott először a filmmel. Míg a magyarországi vetítéseken a tipikusan erdélyi vonatkozású alkotás poénjai általában nem jöttek be, a román közönség vette a lapot, nagyon is értette a rendezői szándékot, noha nyelvileg a feliratozásra kellett hagyatkoznia.
A TIFF idei magyar napjának kínálatát egyébként Toma Peiu állította össze. A magyar rendezvények során a Meeting Point-ban a Filmtett erdélyi filmes portál új arculatát is bemutatták. Ugyanakkor a Bánffy-palotában a Jedam együttes koncertezett, az Ecsetgyárban pedig az AIRtist és az Anima Sound System teremtett kiváló hangulatot.

Varga Melinda