Patak Márta első regényében bemutatja az 1942-es délvidéki magyar mészárlást és az arra adott, kegyetlen jugoszláv választ. A test mindent tud című könyv emlékeztet a második világháború máig ható következményeire. Az eddig inkább műfordítóként ismert szerzővel Ayhan Gökhan beszélgetett.

Nyugodtan rajzoljanak a diákok partiszemüveget Petőfinek, de mindig beszélgessünk a gyerekekkel az olvasott szövegben megjelenő problémákról, miközben bátran használjuk az okostelefonokat is az oktatásban – javasolja dr. Bárdos József, az Irodalmi Jelen esszédíjas szerzője, aki elárulta azt is, hogy van még mit kutatni Madách Imre életművében.

Tárcakötetének megjelenése óta sokan elkérik tőle az egyik történet szereplőjének, a kádfestőnek a telefonszámát. Hogyan lettem Esterházy című könyvéért megkapta az Irodalmi Jelen prózadíját, miközben egy izgalmas, gyerekverseket tartalmazó munkája is megjelent. Laik Eszter és Varga Melinda műhelybeszélgetését olvashatják.

14 évesen jelent meg az első novelláskötete, 21 évesen megalapította az első meleg irodalmat publikáló kiadót Magyarországon. Rajong az avantgárdért, a kísérleti irodalomért, Tamkó Sirató Károlyról írt szakdolgozatot, most pedig az ELTE doktori képzésének hallgatója. Sós Dórával beszélgettünk.

Sárközi Mátyást könyvheti beszéde kapcsán kérdezgettük a magyarországi és angliai kulturális élet különbségeiről, a napjainkban a szigetországba kivándorlók perspektíváiról, és az angliai magyar kulturális élet meghatározó személyiségeiről. – Az író Londonból válaszolt kérdéseinkre.

Nyáry Krisztiánt, a Magvető Kiadó vezetőjét kérdeztük arról, hogyan reagálhat egy kiadó, ha egyik szerzője tanárként feltételezhetően zaklatja a diákokat. Meghúzható-e a határ szerző és életmű között?

Újságíróként egykor bejárta a legeldugottabb baranyai falvakat, magánkezdeményezésére indult a nemzetközi Pécsi Íróprogram, és szemben a magyar irodalom „fociorientáltságával” Méhes Károly szenvedélye a Forma 1. Az íróval új regénye megjelenése apropóján beszélgettünk.

Kolozsi Lászlót az egyik legbátrabb magyar krimiszerzőnek tartják – A farkas gyomrában című legutóbbi könyvében a romagyilkosságokkal, a HÖK-maffiával és számos aktuális társadalmi problémával foglalkozik. A szerzővel beszélgettünk többek között thriller és krimi határairól, a regény- és a forgatókönyvírás különbségeiről és a kiadói mulasztásról.

G. István Lászlóval beszélgettünk Repülő szőnyeg című új kötete apropóján többek között versformákról, írás- és irodalomoktatásról, a magyar nyelv alkalmasságáról az időmértékes verselésre és a mindezt tároló tudatalattiról.

Ferenczes Istvánnal a Babérkoszorú-díj apropóján beszélgettünk többek között robinsoni vágyairól, a bölcsészkar helyett választott biológia szakról, költészetének egy-egy állomásáról, mestereiről és a Székelyföld folyóirat kapcsán a nyomtatott irodalom jövőjéről.

Gálfalvi Györgyöt, a Látó egykori főszerkesztőjét, erdélyi irodalomkritikust, írót, szociográfust József Attila-díja apropóján kérdeztük pályája fontosabb állomásairól, meghatározó olvasmányélményeiről, a rendszerváltásról, a közéleti líráról, a fiatal irodalomról és az elismeréshez való viszonyáról.

Hevesi Juditot kérdeztük első kötete, a Hálátlanok búcsúja megjelenése alkalmából a könyvvel kapcsolatos félelmeiről, a befalazott nagymamáról, traumákról, olvasói igényekről, fiatal rokonairól a kortárs költészetben és a marketingről.

A hónap alkotója rovatunk áprilisi szerzőjével, Turczi Istvánnal beszélgettünk költészeti folyóirata jubileumáról, a frissen átvett Prima Primissima-díj tanulságairól és arról, miért hasonlít a lapszerkesztő egy dzsesszdoboshoz.

A vajdasági Antalovics Péter mindössze 22 éves, jelenleg az Újvidéki Egyetem magyar szakán tanul, de már magáénak tudhatja a Kilátó-díjat és a Makói Medáliák nevű elismerést. Örökszoba című verseskötetéről és műhelytitkokról kérdeztük.

Gróf Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiája az utóbbi évtized egyik legnagyobb újrafelfedezése volt. A szerző fiatal rokonát, a „fugadi bárót”, Bánffy Farkast kérdeztük a műről és arról, hogyan vállalt közösségépítő szerepet a szórványmagyarság életében, hol tart családja birtokainak visszaszerzése a román államtól, és mit jelent egyáltalán a nemesi cím a 21. században.

Potozky László idén kapott Móricz-ösztöndíjat, még ebben az évben megjelenik Éles című regénye a Magvetőnél. Új könyvéről, munkamódszeréről, az irodalmi életről kérdeztük, és elárulta, mit üzenne Móricz Zsigmondnak.

A 80-as években az UNESCO falufejlesztési csoportjában szociológusként képviselte Magyarországot, szociográfiai munkáit a Magvető Kiadó jelentette meg. Az 1990-es években íróként is bemutatkozott, idén a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Mátyus Alizzal beszélgettünk.

Krisztus második eljöveteléről írt regényt, amellyel szeretne a Tiltott Könyvek Listájára kerülni. Néha úgy érzi, az írók a leghülyébb részét alkotják a társadalomnak, emellett rendkívül megosztottak. Szappanos Gábort, a több mint két évtizede szabadúszó írót kérdeztük.

Úgy véli, költőként inkább Bulgáriában tisztelik, magyar vonatkozásban főként műfordítói és irodalomszervezői munkáját említi büszkén. Szondi Györggyel beszélgettünk friss József Attila-díja apropóján többek között a Napút folyóiratról és a Napkút Kiadóról, a könyvfesztiválról és jövőbeni terveiről.

Szőcs Gézát, az idei Kossuth-díj kitüntetettjét kérdeztük többek között az elismeréshez való viszonyáról, a Nemzeti Könyvtár sorozatról, a bölcsészképzésről, Tamás Gáspár Miklós kortárs irodalomra vonatkozó kijelentéséről és olvasásnépszerűsítésről.