Boka László Peremek és középpontok című nagyszabású összehasonlító irodalomtudományi tanulmánykötetéről beszélgetett a szerzővel Reményi József Tamás és Tverdota György a Balassi Könyvesboltban. A kötet „szíve” Nagyvárad, de mégis a modernség hajnalának teljes magyar irodalmi palettáját áttekinti.

Az erdélyi gyökereit Budapesten is ízig-vérig őrző Bágyoni Szabó István két kötetét mutatták be a Magyar Írószövetségben: egy regénytrilógiát és egy válogatott esszé- és riportkötetet.

A Budai Várban a rekkenő őszi hőségben újra belevethettük magunkat a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének gazdag műsor- és könyvkínálatába, török sátrakban pihenhettünk, megcsodáltunk egy félmilliót érő bibliakiadást, és mielőtt átadták az idei Tóth Árpád műfordítói díjat, még egy seregbontó ágyú támadását is túléltük.

A rendezvénysorozat második napján megtudhattuk, ki az idei Tóth Árpád-díjjal jutalmazott műfordító, az anyanyelvi műsorban pedig Kányádi Sándor mesélt egy Dél-Amerikában élő jeles magyarról. – Második nap, körkép.

Erdélyi gróf, író, külügyminiszter, Bartók színpadra állítója, a Helikon kulcsfigurája, díszlet- és jelmeztervező. Dúsgazdagon született és koldusszegényen halt meg. – A Magyar Művészeti Akadémia konferenciáján Bánffy Miklós emlékét idézték meg irodalmárok, történészek, kutatók.

Boka László nagyszabású irodalomtörténeti vállalkozása, az Egyszólamú kánon? strukturális problémái ellenére alapvető megállapításokat tartalmaz mind az elmélet, mind pedig az elemzések terén.

A századelő egyik legzseniálisabb zsurnalisztája és bűnügyi riportere, Tábori Kornél alakja kelt életre azon a beszélgetésen, amelyen a Bűnös Budapest című ciklusára épülő kismonográfiát mutatta be Boka László, Buza Péter, Hirtling István és Zelei Miklós.