EGYÜTT.JÁRÁS - MÁTYÁSI PÉTER - JÁSZ ATTILA
A fészekben teáztunk, meg-
nyugodott kicsit, elfogadta a helyzetet.
Ez a legnehezebb. Vigasztaltam. „Amint
ott sírt, behajolt a sírboltba, és látta, hogy
két angyal ül ott fehérben, ahol előbb Jézus
teste feküdt…”
MÁTYÁSI PÉTER - JÁSZ ATTILA
Jász Attila
„…miért sírsz?”
(Jn 20,13)
Fészket építettem. Felcsatoltam angyal-
szárnyaimat, amit egy kora-reneszánsz
festmény alapján készítettem a repülő
szerkezethez. Az ájult, haldokló bácsi
lelkét oda vittem fel, egy természet-
védelmi területen álló ritka fa tetejére.
Ott dédelgettem, hálózsákba bugyolálva,
miután elhagyta testét, amit a mentősök
közel fél óráig megakadályoztak. Nem
engedtem, hogy végignézze. Finoman
elhúztam onnan. Felült mögém, én pedig
tekertem a pedált, csapkodtak a szárnyak,
emelkedtünk. A fészekben teáztunk, meg-
nyugodott kicsit, elfogadta a helyzetet.
Ez a legnehezebb. Vigasztaltam. „Amint
ott sírt, behajolt a sírboltba, és látta, hogy
két angyal ül ott fehérben, ahol előbb Jézus
teste feküdt”
