Csendes víz

             (Still Water)

Azért pihen meg

A sebes folyó,

mert a meredeken

lerohant;

most belegyorsul.

 

 

 

 

 

 

A felhőüzem

(The Cloud Factory)

 

A bánya mentén haladva

mondja nekem Ádám:

A felhőüzemben is

keményen dolgoznak ám.

 

 

A nyáj

(The Herd)

 

Én faiskolába jártam

és a vallásról azt tanultam,

mind egyre megy, farba.

A bolond is megmondhatja,

minden bárány az Isten báránya.

 

 

 

A Blasket-szigetek

(The Blaskets)

 

A szellőre, mely fúj,

és van szó minden hullámra,

mely apad vagy árad;

Minden nap:

Memento mori,

mindenkire jut egy sztori.

 

Tó

(Lake)

Felszíne mint a tüköré, törik

darabokra, majd minden összeállt,

mint egy ódon szerelmi csoda

a hullámok átcsapnak egy másik

tóba: az ember és az ég egyesül.

Az Isten szeme attól duzzad, amit

duzzaszt, hegyeket, nemzeteket.

Még ha utad eltéveszted,

minden út a

tóparthoz vezet.

Bőséges esőben csappan a jég.

A tó megkísérti az embert,

a sötétben teszi. Mindenkinek

nyitott, kiket ébresztetni kész.

A tó az a földrész,

mely befogadja az eget.

 

---

 

Peter Fallon költeményeit közel egy évtizede ismerem. A Száz ír vers (Budapest, Argumentum, 2009) antológiámba hármat vettem fel közülük, az akkor megismert három kötetéből. Most, hogy nekiláttam minden versének elolvasásához, az elérhető hét kötetből negyven verset adok magyarul közkézre.
Fallon sokrétű személyiség: Némethonban született, de Irland hazai földjén nevelkedett természetbarát, aki úgy ismeri tanyavilágát, hogy akár farmer is lehetne. A Gallery Press című, kizárólag verseket kiadó vállalkozás igazgatója és tulajdonosa. Ez egyike a legjobb ír kiadóknak, több száz kötetet gondozott már. És harmadiknak: Fallon nem mindennapi költő. Pozitív, életbarát, ugyanakkor személyes tragédiát átélő, lüktető versek auktora.
Bár versei sokoldalúak, szinte mindegyikben van egy domináns elem. Válogatásomban ezt figyelembe véve az itt felsorakoztatott 40 vers öt témakörben követi egymást: a természet ihlette versek, az állatvilág köréből vett témák, a párválasztás, az egyéb emberi viszonylatok és az elmúlás köré csoportosuló költemények. Ezek megrendítőek.
Fallon nem bőbeszédű költő. Nála a helyes szó kiválogatása, az odaillő kép vagy hasonlat felvetítése, a párbeszédek pontos rögzítése a fontos és teszi ezt kőkemény stílusban. Egyes versei balladákra emlékeztetnek, mások kés-élességgel jelentkező életképek, ismét mások hazafias versek, földszeretetből, de pátosz nélkül fogantak. A versek java formailag ritmikus,
néhol szabályos ütemű sorok váltják egymást, másutt a jambikus versszakok dominálnak, hol rímekkel, hol rímek nélkül.
Fallon verseit nem volt könnyű fordítani. Néha el kellett vetni a szó szerinti fordítást, erre rövid példa, hogy az as good as gold kifejezést így adom vissza: olyan jó, hogy kenyérre lehet kenni. Helyenként a probléma az, hogy a többértelmű szóból kellene kihámozni a helyeset. Megéri a küzdelem Peter Fallon szövegeivel: a fordító gazdagodik általuk, az olvasó fogalmi köre tágul. Az itt közreadott negyven vers az „élete közepén járó” költő termésének egyharmada. Kérésére főleg utolsó három kötetének verseit olvashatjuk itt magyarul, a bonyolultabb, képlékenyebb költeményeket. Az életmű azonban nem zárult le, a
jövő további Fallon-verseket rejteget.

Kabdebó Tamás

* A Deerfield sorozatból Erőnk a Szív csoportból két fordítást közlünk, a Tavaszi Szüret és az Újra című költeményeket.

---

 

Peter Fallon: Nappal és éjszaka, Irodalmi Jelen Könyvek, 2010