Jeligék feloldása, értékelés

 Megérte!

A Szó-Net verspályázat eredményeinek rövid összegzése

Ha vallomást kéne tennem, beismerném: nem hittem én ebben a pályázatban, szonettestül. Önökből, kedves rég volt ifjuságom, nem néztem ki, hogy boldogulnak kötött formákkal, sugallt tartalommal, s egyáltalán, hogy a csettelés és egyéb felszínességek világában késztetést éreznek a fegyelmezett fogalmazásra. Tanárember vagyok, most éppen gondolkodóba esvén, adjam-e vissza a diplomámat.

De hogy ne üssem el olcsó poénokkal a dolgom, s vegyem tehát kellőképp' komolyan a mi ügyünket: nagyon nyugodt vagyok, tele bizalommal a jövőre nézve. Ha visszagondolok, hogyan ültem le "zsűrizni", mennyi előre vetített aggodalommal, mosolygok magamon. Az első gyöngécske művek olvastán még szomorkásan biccentek, "na, persze", aztán felbukkan egy sor, egy-egy strófa, néhány igazán telibe találó metafora, s jönnek a kigyűjtendő versek... Nem mondom, hogy sorban, de ez már az az izgalom, amit 33 esztendeje érzek a szerkesztői "asztal" mellett. És az arány is nagyjából ismerős...

Nem tagadom, a kételyeim ekkor kezdtek más irányt keresni. Gyanakvóan figyeltem, hátha az első örömöm becsap, s csupán ügyes formakövetőket, elszánt epigonokat találtam a „felszínes ifjúság” helyén. Olvastam eleget életemben, gondoltam – legjobb, ha hagyom magam meglepni, vajon sikerül-e akár csak egyik-másikuknak is. Töredelmesen színt vallok: sikerült. Olyannyira, hogy a saját mappámba sokkal több „jelige” került be megőrzésre, mint ahány szerző esélyes lett valamelyik díjra.

A díjazásról:

Öt szerkesztő olvasta el a teljes anyagot, s négyen értékeltünk. Díjat csak az kaphatott, akit a négy közül legalább ketten kiválasztottak. (Nem árulok el titkot: a díjazottak túlnyomó többségét legalább hárman.) A válogatás-értékelés egyéni munka volt, közben nem egyeztettünk, nem hívtuk fel egymás figyelmét egyik vagy másik pályaműre. Csak a jelige-listák kerültek végül a közös asztalra. Az átfedések markánsak voltak. Ez azt mutatja, hogy a legkiemelkedőbb művek a különböző karakterű és feladatkörű redaktorokban hasonló befogadói izgalmat keltettek. Számomra ez az egyik legfontosabb tapasztalat. Mert azt mutatja: vannak olyan értékek az Önök verseiben, amelyek négy különböző ízlésű, életkorú, más-más szakmai múlttal rendelkező, de az irodalom iránt egyként elkötelezett embert azonos hullámsávban voltak képesek megérinteni.

Első díjat, közös megegyezéssel, azért nem adtunk ki, mert olyan szerzőt, aki egyértelműen kiemelkedett volna a többiek közül, nem találtunk. Helyesebben: mindegyikünk mást és mást talált; ebben tehát nem volt közöttünk egység. Az is felmerült, hogy válasszuk ki a legjobbakat, és ne tegyünk köztük – nyilvánosan – semminemű különbséget. Ezt a megoldást elvetettük végül, hiszen a pályázat verseny-jellegét végtére is meg kell őrizni. De engedtessék meg nekem, mint e tekintetben elsőnek az egyenlők közül, hogy hangsúlyozzam: a díjra jogosultak versei között a bennük foglalt értékek, s legkivált a szerzőik további fejlődése szempontjából döntő különbségek nincsenek.Végezetül: megdicsérhetném, rutinos tanár- és szerkesztőként, a versek formai változatosságát, a szonett iránti (jólesően ironikus) érzékenységet, a tematikai sokszínűséget, a különböző hagyományrendekbe való érzékeny beágyazódást... – de lám, máris az okoskodó semmitmondás fenyeget. Itt, most legyen elég mindahányunknak ennyi: megérte. Hasznos volt az Önökkel eltöltött idő, s gyakori a találkozás élménye.

Utóirat: a díjazottak, s még többen mások is, a közeli jövőben levelet fognak kapni tőlünk, melyben felkínáljuk a részletesebb értékelés lehetőségét, szerzőnként külön postázva. Aki élni kíván a lehetőséggel, kérjük, jelezze, hogy a válasz ne várasson sokáig magára.

Gratulálok a díjazottaknak, s személyesen is, a társaim nevében is köszönöm minden résztvevőnek, hogy megmutatták nekünk, az olvasóiknak a költészet, tehát az irodalom, egyáltalán: az alkotás iránti érzékenységüket.

Mányoki Endre
 

A nyertesek jeligéinek feloldása:

Sámli – Melhardt  Gergő
Pink delírium – Vados Anna

Katedrális – Kátai Gergely Péter
Holdfény – Aszalós Bence

Könyv – Fejes Richárd
Foganás – Kustos Júlia
Unott karfiol – Bene Gergely
Disznótor – Győrfi Kata
Holló –  Pintér Zsuzsanna
Ciripelések – Vass Ákos

Dallam – Boldizsár Éva Viktória
Tánc – Keszi Bálint

Kérjük mindazokat, akik pénzjutalomban részesülnek, küldjenek az ij@irodalmijelen.hu e-mail címre egy számlaszámot, ahová átutalhatjuk nyereményüket (bank neve, számlatulajdonos pontos neve), a könyvjutalomban részesülőktől pedig postai címűket várjuk.