Magány ellen – Floarea Ţuţuianu versei Király Farkas fordításában
Magány ellen
Floarea Ţuţuianu versei Király Farkas fordításában
VASTAG FEHÉR PIKÉRUHA
Életem a költeményben
(időnként vasárnap a tükör előtt)
felölti magára Emily Dickinson
vastag fehér pikéruháját
S mivel oly sok erény árnyékolja
azért – maradjon egyedül
(a tükör előtt huszonhat évig)
„Time does go on”
(Elefántcsont)toronyházamból
selyemzsinórnyi illúziókkal váltok
jeleket a süketnéma valósággal
„ A fájdalomban lévő űrre
emlékezni nem tudok”
Puha szőnyegek lépteket elnyelők
bélelik a fülkagylót
Csak a zaj és a düh hatol be
hullámok, egy oktávval magasabb fény
Én egy ő vagyok életmű nélkül s ő egy
férjtelen Elisabeth Barrett-Browning
„Ez az álomba zuhant agy” – életem
a versben
ROCHIA ALBĂ DE PICHET GROS
Viaţa mea în poem
(uneori duminica în faţa oglinzii)
îmbracă rochia albă de pichet gros
a Emily-ei Dickinson
Şi pentru că e umbrită de atâtea calităţi
atunci – să rămână singură
(în faţa oglinzii douăzeci şi şase de ani)
„Time does go on”
Din blocul meu turn (de fildeş)
de sfoara unei iluzii schimb
semne cu realitatea surdo-mută
„E în durere un gol de care nu-mi pot
aduce aminte”
Covoare moi în care să-ţi afunzi pasul
căptuşesc pavilionul urechii
Nu pătrund decât zgomotul şi furia
valurile şi lumina cu o octavă mai sus
Eu sunt o ea fără operă iar ea o
Elisabeth Barrett-Browning fără soţ
„Acest creier în plină visare” – viaţa mea
în poem
KROKI
A szűkös helyről ahol leledztem
(Sába királynő kíséretének tagjaként)
nem láttam mást mint
Salamon szemhéját
a királynő szemére hunyva
és messer Piero kezét az ő
igen megnyúlt nyakán
CROCHIU
Din locul strâmt unde mă aflam
(făceam parte din cortegiul reginei din Saba)
nu vedeam decât
pleoapa lui Solomon aplecată
peste ochiul reginei
şi mâna lui messer Piero pe gâtul ei
multalungit
DALLES TEREM
Állok szemtől szemben a jövővel
és nem mond semmit. A múlt
fehér háromnegyedes harisnyában
vörös nyakkendőt lobogtatva távolodik
(esni kezd, gondosan összehajtogatva
ingem alá rejtem)
A tenyér életvonala
(melyet fényes jövő kísér)
és az élet többi napja (a kötelező élet)
között megszületik a rémálom
melyben Gábrielhez beszéltél
a Dalles terem közönsége előtt ő pedig
szájából feltörő vérpatakkal válaszolt
Hajnali ötkor
jönnek a közteresek
kinyújtják a tömlőket
melyek torkából
sugárban árad szét
a vér mosni a várost
megtisztítva kivasalva becsomagolva
– hősöknek nyoma sincs –
………………………………………………………..
„Elmémben deszkaszál törik
S fokonként zuhanok”[1]
És kezed ismét halántékodhoz viszed
elvörösödik az emlékezet
Az utca közepén Gábriel
Térdepelve
lángra lobbant egy virágot a hóban
SALA DALLES
Stau faţă-n faţă cu viitorul
şi nu-mi spune nimic. Trecutul
în ciorapi albi treisferturi se depărtează
fluturând o cravată roşie
(începe ploaia, o-mpăturesc cu grijă
o pun la piept sub cămaşă)
Între linia vieţii din palmă
(însoţită de un viitor luminos)
şi restul zilelor trăite (viaţa obligatorie)
se naşte coşmarul
în care vorbeai în faţa sălii Dalles
lui Gabriel şi îţi răspundea
c-un şuvoi de sânge pe gură
Dimineaţa la cinci
vin oamenii de la salubritate
întind furtunele
din ale căror gâturi
se revarsă şuvoi
sângele să spele oraşul
curăţat călcat împachetat
– nici urmă de eroi –
................................................................................................................................
„Am căzut apoi adânc, adânc –
o scândură s-a rupt în mintea mea”
Şi iarăşi duci mâna la tâmplă
memoria se înroşeşte
În mijloc de stradă Gabriel
Îngenuncheat
aprinde o floare-n zăpadă
ÁJTATOS MANÓ
Először szemet vetettem rá
kiolvastam
E férfi én vagyok – de nem hasonlítunk
Aztán fogakat növesztettem neki
meg hajat, megfestettem, megrágtam
lenyeltem és kiköptem
Ekkor már valódi önmaga volt
párosodtunk
Figyelmetlenül elszakítottam nyelve fékét
s ő oly szavakat ejtett ki
melyeket gyerekként hallottam utoljára
Lett ami lett (vége lett)
Hátat fordítottunk egymásnak
egy időre
A magány ellen: kivimadarat
kezdtem nevelni
meg egy csótányt az éjjeliszekrényben
Este lefekvéskor közösen olvasunk
egy-egy oldalt Hadrianus emlékirataiból
Je t’aime Marguerite
Újabban szabályos időközönként
beugrik megmustrálni mint az ingét
Oly szavakat beszél
melyek súlya alatt a nyelv
kettéválik
Elpirulnak a falak
majd elhelyezkednek a hintaszékben
térdükön Kierkegaarddal
inganak és kárálnak:
Manó, manó, manó
S mindeközben
megjelenik hátamon a kereszt jele
CĂLUGĂRIŢA
Mai întâi am pus ochiul pe el
l-am citit
El este eu – dar nu semănăm
Apoi am făcut să-i crească dinţi
şi păr, l-am vopsit, l-am mestecat
l-am înghiţit şi l-am scuipat
Acum era el cel adevărat
ne-am împerecheat
Din neatenţie i-am rupt aţa limbii
şi el a rostit cuvinte pe care
nu le mai auzisem din copilărie
A ieşit ce-a ieşit (s-a sfârşit)
Ne-am întors unul cu spatele la celălalt
pentru un timp
Contra singurătăţii: am început
să cresc pasărea kiwi
şi un gândac de bucătărie în noptieră
Seara la culcare citim împreună
câte o pagină din Memoriile lui Hadrian
Je t’aime Marguerite
Mai nou la intervale de timp regulat
trece să mă vadă ca pe propria lui mătuşă
Îmi spune cuvinte
sub a căror greutate limba
se despică în două
Pereţii roşesc
apoi se aşază pe balansoar
cu Kierkegaard pe genunchi
se bălăngăne şi cârâie:
Călugăriţa, călugăriţa, călugăriţa
Şi-n acest timp
îmi apare semnul crucii pe spate
METAMORFÓZIS
Élesedek és elmérgesedek mint egy osztályharc
Apró szőrös lábak tartják a
bogos kezekben végződő dagadt testet
Nehezen mozgok
Falakon mászkáló nagy rovar vagyok
A tyúktrágyaként megkeményedett festékek
akasztják az ajtót
A padló tele van
gyűrött papírok halmaival
"Ezt írom, ím, a világnak,
mely sosem írt nekem”[2]
A plafonról nézve Franz apró,
az íróasztal fölött görnyed
Emily egyre kisebb léptekkel halad
az ágytól az ablak felé
Ma van a nap mikor
államból kitépem a szőrszálakat
Egy verssor születését mindig
bizonyos szag jelzi előre
Fiókok helyett
számtalan mellem nőtt
METAMORFOZA
Mă ascut şi mă-nrăiesc precum o luptă de clasă
Picioare mici şi păroase susţin un corp umflat
terminat cu mâini noduroase
Mă mişc greu
Sunt o mare insectă care se caţără pe pereţi
Culorile întărite precum găinaţii
au blocat uşa
Podeaua e plină morman
de hârtii mototolite
„Iată-mi scrisoarea către lume
ea n-a ajuns să-mi răspundă”
Din tavan Franz pare mic,
aplecat peste masa de scris
Emily face paşi tot mai mărunţi
de la pat la fereastră
Astăzi e ziua în care îmi smulg
firele crescute în barbă
Naşterea unui vers e prevestită
totdeauna de o duhoare
Mi-au crescut
o mulţime de sâni în loc de sertare
Floarea Ţuţuianu 
(1953) román költőnő. 1996-ban debütált Femeia peşte (Halnő) című verseskötetével, amelyet eddig öt másik kötet követett. Költeményeinek fordításait angol, francia, olasz, német, lengyel és cseh folyóiratok közölték. 2007-ben elnyerte a kolozsvári Lucian Blaga Nemzetközi Fesztivál költészeti díját. Emellett képzőművész, alkotásai 1980 óta szerepelnek jelentős kiállításokon.
(1953) román költőnő. 1996-ban debütált Femeia peşte (Halnő) című verseskötetével, amelyet eddig öt másik kötet követett. Költeményeinek fordításait angol, francia, olasz, német, lengyel és cseh folyóiratok közölték. 2007-ben elnyerte a kolozsvári Lucian Blaga Nemzetközi Fesztivál költészeti díját. Emellett képzőművész, alkotásai 1980 óta szerepelnek jelentős kiállításokon.Király Farkas 
1971-ben született Kolozsvárott, 2002 óta Budapesten él. 2004–2011 között a Napút folyóirat, illetve a Napkút könyvkiadó szerkesztője. 2005–2007 között a FISZ Hortus Conclusus könyvsorozatának szerkesztője. A 2010-től működő Ambroozia online folyóirat egyik alapító szerkesztője, 2014-től a Parnasszus online szerkesztője. Több műfajban alkot, műfordítással is foglalkozik. Bella István-díjas. Legutóbbi kötete: Szét, nem össze (válogatott és új versek, 2013, Orpheusz Kiadó, Budapest)
1971-ben született Kolozsvárott, 2002 óta Budapesten él. 2004–2011 között a Napút folyóirat, illetve a Napkút könyvkiadó szerkesztője. 2005–2007 között a FISZ Hortus Conclusus könyvsorozatának szerkesztője. A 2010-től működő Ambroozia online folyóirat egyik alapító szerkesztője, 2014-től a Parnasszus online szerkesztője. Több műfajban alkot, műfordítással is foglalkozik. Bella István-díjas. Legutóbbi kötete: Szét, nem össze (válogatott és új versek, 2013, Orpheusz Kiadó, Budapest)