Ugrás a tartalomra

 

Jelige: Szerintem – A világmindenség teremtése

Az első lépés

Kezdetben teremtette Isten a rendkívül sűrű, forró állapotú világegyetemet. Az univerzumot még hihetetlenül nagy energiasűrűség és a vele járó óriási hőmérséklet és nyomás töltötte ki, de Isten lelke lebegett a robbanást követően táguló és hűlő világmindenség fölött. Mindezt olyan szenvedélyesen, élénk képzelettel alkotta meg, hogy észre sem vette: eltelt az első nap.

Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És létrehozta a kozmológiai sötétkor végét jelentő galaxisokat és bennük a csillagokat. Látta Isten, hogy a világosság jó, de hogy megőrizze hatalmát még afölött is, létrehozta a fekete lyukakat, ahonnan még a fény se tud távozni. Ezután a tejútrendszer nevű spirálgalaxisban teremtett egy csillagot, amit Napnak nevezett el, és teremtett a Nap körüli pályára több bolygót, többek között egyet, amit Földnek nevezett el. Ezt a bolygót a tengelye körül is forgásnak indította, így lett este, és lett reggel: a második nap.           

Ezt követően megteremtette Isten a Föld körül a légkört, hogy a beérkező fény a légkör részecskéibe ütközve láthatóvá váljék. E részecskék közti távolságokat úgy állította össze Isten, hogy nagyjából megegyezzen a kék fény rövid hullámhosszával. Így a légkör a kéket sokkal erősebben szórja szét, mint a nagyobb hullámhosszúságú színeket. Ezzel kéknek látszóvá tette a nappali égboltot, és égnek nevezte el. És látta Isten, hogy ez jó. Az ég fényes nappal kék, éjszaka beérkező fény híján sötét: a harmadik nap.

Azután ezt mondta Isten a Földnek: kondenzálódjon a vízgőz folyékony halmazállapotba, hogy legyenek óceánok.  És látta Isten, hogy ez jó.

 

A növények és állatok teremtése

Azután azt mondta Isten: pezsdüljenek a vizek a prokarióták nyüzsgéseitől! Később ráparancsolt ezekre a primitív organizmusokra: álljatok össze kettesével! Ebből a szimbiózisból alakultak ki a sejtmaggal rendelkező, összetettebb teremtmények: az eukarióták. És látta Isten, hogy ez jó. Ezért összeállította Isten e sejteket kolóniákba, hogy megteremtse az első többsejtű élőlényeket: ezzel véget ért a negyedik nap.                      

Azután megalkotta Isten a vízi növényeket és állatokat. Néhányuknak később azt mondta: másszatok ki a szárazföldre: szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a földet is! És látta Isten, hogy ez jó. Mire este lett, és jött a reggel, már növények, gombák és ízeltlábúak uralták a kék bolygó minden szegletét: az ötödik nap.                      

Azután ezt mondta Isten: alakuljanak át egyes hüllők, és hozzanak létre új osztályokat az állatok országában: legyenek madarak és emlősök! És úgy is történt. Isten akaratával diverzifikálódtak az eddig megteremtett állatfajok, és létrehoztak egy átlagos bolygón egy páratlan ökológiai rendszert, ami több millió fajnak ad otthont. És látta Isten, hogy ez jó.

 

Az ember teremtése

Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a majomfélék képmására, a csimpánzhoz hasonlóan! Tartozzon az emberi nem az állatok országába, az emlősök osztályába és azon belül a főemlősök rendjébe. Legyen átlagos a testtömege, közepes méretű az agya és gyenge a foga.

Megteremtette Isten gyenge testi adottságokkal az embert, a csimpánzok képmására. Biológiai nemük szerint nőt és férfit, ivarérettségük szerint gyermeket (lányt vagy fiút) és felnőttet alkotott. Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik: szaporodjatok, sokasodjatok, és népesítsétek be az Antarktiszon kívül az összes kontinenst!

Azután ezt mondta Isten: adok nektek három különleges ajándékot. Tiétek a kollektív tanulás képessége. Tiétek a beszéd. Tiétek a hatalom, hiszen koponyáitokban rejlik az egész univerzum megértésének a lehetősége. De vigyáznotok is kell. Minden tudás, amit megszereztek, hatalom. Minden ötlet, ami eszetekbe jut, lehetőség. Minden cselekedet, amit végrehajtotok, a bioszféra egészséges állapotát, a természet és az állatvilág harmóniáját kell, hogy őrizze. És így történt a hatodik nap.

 

A teremtés hetedik napja 

Így készült el a világmindenség, a föld, és minden seregük.

A hetedik napra befejezte Isten a maga munkáját, amelyet alkotott, és megpihent egész teremtő munkája után. Megáldotta teremtményeit, és mondta: megalkottam nektek a természet törvényét, innentől kezdve fejlődjetek magatoktól aszerint!

 

Ez a világűr és benne a föld teremtésének a története. Isten ezután kivonta magát a bolygó alakításának a folyamatából, ezt a feladatot az emberiségre bízta. Az emberekre bízta azt is, hogy észreveszik-e őt a természetben, vagy sem. Reményei szerint lesznek még a szekularizált világban is olyan kíváncsi agyak, akik megkérdezik: alkotó nélkül hogyan jöhetett volna létre ez az univerzum, ami ilyen rendezett, tervszerű és művészi?

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.