Az Irodalmi Jelen videokritika-sorozatot indított Zoom címmel. A közönséget és a szakmát megosztó kötetekről beszélnek szerkesztők, újságírók, kritikusok, költők, tanárok, egyetemisták. Ezúttal Fehér Béla Kossuthkifli című regényét értékelte Evellei Katalin, Falvai Mátyás és Torma Mária. 

KRITIKA

Szőnyei Tamás Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990 című kétkötetes, több mint kétezer oldalas könyve az irodalmi élet megfigyelőit és megfigyeltjeit mutatja be. A rengeteg forrásközlés, a pontos adatok mellett izgalmas történeti olvasmány is, de az irodalmi szakma makacsul hallgat róla.

KRITIKA

Nyerges Gábor Ádám SzámVetésForgó című verseskötetével szemben Kántás Balázs fogalmazta meg kifogásait, miközben kiemelte annak erősségeit is.
Kapcsolódó: részletek a verseskötetből

KRITIKA

drMáriás Nem élhetek Milošević nélkül című kötetéből megismerhetjük a Tudósok zenekar életét, a délszláv háború tragikus mozzanatait, a Bada Tiborral közös indulást és a vele vívott küzdelmet.

A skandináv krimi fénykorát éljük? Stieg Larsson mellett kiket érdemes még olvasnunk az északi szerzők közül? Szabó István Zoltán többek között erre keresi a választ Kerstin Ekman Egy gyilkos praxisa című regényét olvasva.
 
 

KRITIKA

Térey János esszéi heves irodalmi vitákat váltanak ki, a szerző írásaiban bátran ötvözi a popkultúra és a magas irodalom szempontjait, miközben a halott szerzők szövegeit is feltölti élettel. Teremtés vagy sem című kötetét értékeltük.

KRITIKA

Janne Teller Semmi című ifjúsági regényét először betiltották, majd a 2001-es dán Gyermekkönyv-díjat követően kötelező olvasmánnyá vált hazájában. Könyvismertetőnkből megtudhatják, mi az oka a szélsőséges megítélésnek.

KRITIKA

Burány Nándor Articsóka és Bálint Péter Hangok csupán című regényét olvasva Fekete J. József érdekes összefüggésekre lett figyelmes.
 

Az Irodalmi Jelen videokritika-sorozatot indított Zoom címmel. A közönséget és a szakmát megosztó kötetekről beszélnek szerkesztők, újságírók, kritikusok, költők, tanárok, egyetemisták. Ezúttal Izsó Zita Tengerlakóját értékelte Balogh Orsolya, Borsik Miklós és Molnár H. Magor.

KRITIKA

Izsó Zita Tengerlakó című verseskötete egy lírai alámerülés pillanatait merevíti ki. De pontosan ki és hová süllyed egyre mélyebbre?
Kapcsolódó anyag: Zoom a Tengerlakóról
 

Berta Ádám Egon nem fáradt című kötetéről nehéz eldönteni, hogy a kísérletező realizmus vagy a dilettantizmus jellemzi-e leginkább. Vincze Ildikó megpróbálta.
 
 
 

KRITIKA

Szappanos Gábor Boldog Szindbád pokoljárásai című regényében új kalandokba bocsátja Krúdy hősét, aki végül eljut a 21. századi karneválba is.

KRITIKA

Murányi Sándor Olivér Zordok, a székely szamuráj című kéjprózája számos erotikus kalandot, harci helyzetet mutat be, miközben kemény kritikát fogalmaz meg az irodalmi élettel és a jelen emberével szemben is.

KRITIKA

A jövő nem a miénk fiatal kortárs latin-amerikai elbeszélők írásait tartalmazza. A magyar olvasók gyakran ráncolhatják a szemöldöküket a meglepő történeteket olvasva. Lássuk, miért!
 Kapcsolódó anyag: a kötetről készült prezentáció

KRITIKA

„Az eleven békákat szülő Zsuzsánna története csak a kezdet, és nem is a főszál, inkább motorja a könyvnek. Azt a világot teremti meg, melynek Szeghalmi krónikása lesz, s amely féltékenyen őrzi titkait író és olvasó előtt is.” – Csobánka Zsuzsa írása Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című könyvéről

KRITIKA

Benedek Szabolcs vámpírtrilógiájának első kötete, A Vérgróf a 20. század elejére kalauzol bennünket, hogy egy érdekes nyomozás keretében kiderüljön: ki gyilkolja meg a kéjnőket, és mit keres a történetben Ady és Móricz.
Kapcsolódó anyag: interjú Benedek Szabolccsal

A Krasznahorkai Lászlóval készült legfontosabb interjúkat gyűjtötte össze a Nem kérdez, nem válaszol című kötet. Ebben szó esik a Kelethez vonzódásról, a fiatal olvasókról és arról, miért az író a legideálisabb felolvasója saját művének.

 
„Verhovina Közép-Kelet-Európa Macondója, isten háta mögötti világ, aminek határán túl már a démonok ismeretlen földje húzódik. A világ vége, sivár és ugyanakkor vásári tarkaságú, amilyenné csupán a mágikus realizmus varázsolhatja a regényvilágot.” – Bodor Ádám regényéről

Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című regényében egy fiktív határ menti erdélyi város lakói révén főként az 1980-as és 1990-es évek keserűen nosztalgikus világába pillanthatunk bele.
 
 
 

Jász Attila istenbőre című kötete finom hangú tárlatvezetés, ugyanakkor naplószerűsége révén az alkotói tudatba is bepillantást enged a figyelmes látogatónak.
Kapcsolódó anyag: részletek a verseskötetből