Ugrás a tartalomra

Harkályváros

Fehérvörös

 
Szakavatott, fürge, összerendezett
mozdulatokkal ragasztja papírra,
kémcsőre, műanyag pohárra a
fejenként hat azonos vonalkódot:
papírok, vizelet, vér, három üvegcse
vér. Tudtomon kívül vért adnék
vajon, töprengek, titokban
így oldják meg a vérhiányt? Csak
néha járok laborba, vérképezkedni,
a gyors kezű lány a pultban mindig,
kiszámíthatóan ott ül.  Hirtelenfiatal,
tekintete, akár a víz, metszett ívű
koponyáján finom pihék: a leukémiások
kopaszsága. Talán neki kell a vérem,
reménykedem, pontosan dolgozik,
ujjai repkednek, amíg navigál,
bepötyög, nyomtat, letép, kiad. És
mosolyog mindig, rendületlenül.
Szeret élni, ő szeretne élni, nézem,
nyújtom a karom, az erek kidagadnak,
giliszták eső után, érszorító nem kell,
dokkmunkás voltam előző életemben,
próbálok viccelni, a könnyek
befelé indulnak, le a torkomon, mint a
vér a karomból, három edénnyel megy az
álomvérbankba a vérrákos lánynak.
Ha tenyerembe fognám egyszer azt a
lágyan formált koponyát, a mosolyt,
hajamból is jutna rá elég, időmből is,
ha elfogadná, ha nem nyomtatna,
pötyögne, tépne szakadatlan a nővérpultban
olyan vakítóan hirtelenfiatalon.
 
 
Harkályok bosszúja
 
Budapest kertvárosi lakónegyedeiben
harkályok rongálják a tömbházakat. Tízesével
kopácsolnak kerek rést a házfalak élhez
közeli felületén, egymás alá, félméterenként.
Nem a szaporodási ösztön, a fészekrakási
hév miatt jön rájuk e különös lyuggatás,
nem is búvóhelyet keresnek, hiszen
megszokták rég az emberi társaságot.
Mivel nincs különösebb oka egy harkálynak
e rombolásra, azt mondják, unatkozik,
és unalma elhessentésének módozatában
követik fiókái is. Mivel az egész család védett,
légpuskával megzavarni vagy egyéb módon
bántani tilos, eszmei értéke sokkal több,
mint a falat újravakolni. De hiába minden,
e vandál madár a falat nyomban újra
megbontja, huszonöt másodperc alatt vájja ki
golflabdányi odvát. Nem költözik be,
 nem költ, csak ütvefúr lankadatlan. Tenni
nincs mit, a szakember a vállát vonogatja,
el kell viselni a deviáns harkályt, aki csőre
szélén gonosz mosollyal vesz elégtételt végre
a természetes élőhelyét vakon tizedelő
városlakókon.
 
 
 
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

Az Irodalmi Jelen megváltozott, és egész novemberben teszt-üzemben működik. A véglegesítésbe Ön is besegíthet!