Lengyel Imre Zsolt írása esszésorozatunkhoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika, és egyáltalán miért van szükség kritikusokra.

A műnek talán lesz ideje várni a megőrzőkre. Ki tudja várni, míg az őrzők betérnek az ő igazságába. A mű segít az alkotónak és az őrzőnek is. A mű a magát elrendező igazság valamilyen alakban, egyúttal az igazság megőrzése is.

Pécsi Györgyi József Attila-díjas kritikus írása a lapunkban megindult esszésorozathoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika.

Miért képtelenség jó kritikát írni? Melyek a kortárs kritikusok legidegesítőbb allűrjei? Miről mesélhet egy meg nem írt kritika? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szappanos Gábor vitaindító írása, amelyre a következő hetekben több kritikus is reagál.

Olykor energia a beszéd. A száj izgalomba jön. A nyelv életbe lép. Ahogy fogy a lélegzet, a szó is kevesebb.

Mezősi Miklósnak köszönhetően a magyar olvasó először találkozhat Szapphó két, eddig ismeretlen versével, amely egy múmiapólya papirusztekercséről került elő 2013 őszén. Az eredeti és a magyarra ültetett költeményekkel együtt közöljük a műfordító és kutató tanulmányát, amely kitér a szöveg hitelességére és értelmezésére is.

Papp Máté reakcióját olvashatják Boldog Zoltán A túlértékelt József Attila helyett olvassunk Kosztolányit című esszéjére.

Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk hatodik részeként Ignácz Károly írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk ötödik részeként Frank Tibor írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Mindketten a harminckettedik évükben írták a verset. Az egyikét felkapták, a másikét szinte elfeledték. De mi köze ennek a szalonnához? Boldog Zoltán esszéjéből kiderül.

Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk negyedik részeként Kiss Zsuzsanna és Rab Virág négykezes írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk harmadik részeként Bartha Ákos írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

„Minimum számvetésre, bár inkább kiegyezésre lenne szükség. Számvetésre, hiszen nagyrészt éppen azoknak az embereknek az adójából számít megélhetésre a magyar szellemi elit egy része, akik nem olvassák és nem ismerik őket.” – Boldog Zoltán esszéje

Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk második részeként Pihurik Judit írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az Irodalmi Jelen történészeket kért fel arra, hogy értékeljék Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Esszésorozatunk nyitányaként Ungváry Krisztián írását olvashatják. Lapunk 2014. június 3-án 17 órakor kerekasztal-beszélgetést tart a művel kapcsolatban felmerülő irodalmi, történelmi kérdések megvitatására a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A magyarság jelenlegi, nagyjából tizenkét és félmilliós lélekszámával (10 millió Magyarországon, közel másfélmillió Romániában, közel félmillió Szlovákiában, 150 ezer Kárpátalján, 200 ezer a Vajdaságban és együttesen vagy 100 ezer Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban) még így is a Kárpát-medence lakosságának tekintélyes részét teszi ki, de már nem a többségét. És ez a közel ötven százalékos vagy a negyven százalékot jócskán meghaladó arányszám is igen törékeny, és gyorsan fogyatkozik: nem is szeretnék kétségbeejtő jóslatokig jutni, jóllehet léteznek ilyenek.

Egy sorozatfüggőnek megfelelő terápia a költészet, de nem mindegy, hogy A mentalista nyomán Blake melyik fordítását olvassa. Boldog Zoltán esszéje.

Bíró-Balogh Tamás érdekes párhuzamokra bukkant Erdős Virág legújabb minikönyvecskéjét és Tormay Cécile egyik apró kötetét összehasonlítva. Politikáról, üzletről és irodalomról szóló esszéjét olvashatják.

Három író – Kemény Lili, Spiró György és Szőcs Géza – olvasta fel esszéjét az orosz íróról szeptember 26-án Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. Az alábbiakban Szőcs Géza szövegéből közlünk részleteket.

Kovács Endre művei, bár ízig-vérig vizuális munkák, nem kizárólag a szeme használatának eredményei. Műveltségélmények, szellemi hagyományok, képzőművészeti gyakorlatok lebegő hálójával ragadja meg motívumait.