Bányai Tamás: Mire minden jóra fordul
A Barankovics Alapítvány regénypályázatának első díját az „Újvilág” jelige alatt beérkező Mire minden jóra fordul című regény nyerte el, szerzője az 1972 óta az Egyesült Államokban élő Bányai Tamás.
A nem lineárisan előadott és több narrátor által közvetített történet egy a kádárizmus évei alatt állami fuvarozó vállalatnál dolgozó teherautósofőrről szól, aki fekete fuvarok révén biztosítja a szokásos szocialista „jólétet” maga és felesége számára, vagyis lakást, ruhákat, némi ékszert, végül egy több év alatt saját erőből felépített velencei nyaralót. Az asszony elégedetlensége miatt azonban vállalkozásba kezd, tönkremegy, s feleségét és az országot elhagyva Amerikába vándorol, ahol nyelvtudás híján mindenféle munkát kénytelen elvállalni; a történet idején egy félig szenilis öregember ápolójaként él egy mobilházban.
A történet azonban befejezetlen, az öregember halálával zárul, s a főhős további sorsa felől csak találgathat az olvasó.
A regény egyenletes poétikai színvonalával, kiváló kompozicionális megoldásaival
és változatos narrációs technikájával emelkedett ki a mezőnyből. Egyes fejezeteinek történései eltérő idősíkokban és két különböző térben − Amerikában, illetve Magyarországon − játszódnak, s hol harmadik személyű, többnyire semleges narrátori hang számol be róluk (a főhős Sárdi Mátyás jelenlegi amerikai életét bemutató fejezetek esetében), hol pedig első személyű szereplői elbeszélést kap az olvasó. A mű figyelemfelkeltő narratív eljárása, hogy a formailag egységesen első személyű beszámolók különböző elbeszélői alanyokhoz tartoznak: a grammatikai én-forma egyszer Sárdi Mátyás, másszor a felesége, majd korábban kivándorolt barátja, sógora és további szereplők beszédének biztosít nyelvi teret, s ez a megoldás az olvasót a szereplők személyiségszerkezetének, egymáshoz való viszonyának feltérképezésére, s végső soron magának a történetnek a megalkotására szólítja fel. Az egyes én-narrációkat különösen elevenné teszi, hogy az elbeszélők sokszor egy képzeletbeli beszédpartner megjegyzéseire, kérdéseire és cselekedeteire replikáznak (Sárdi Mátyás a felesége észrevételeire, számos szereplő Sárdi tetteire reflektál stb.), s ily módon minden alkalommal sajátos dialógus-szituációban szólalnak meg.
Külön említést érdemel a regény rétegzett, változatos lexikájú nyelve, mely
az amerikai fejezetek elbeszéléseiben az angol szavak gyakori és funkcionális
előfordulásával, míg a magyarországi részek szövegében a szocialista „szókincs”
és a városi munkások rétegnyelvének dominanciájával jellemezhető. Ezek
a nyelvi-stilisztikai sajátosságok azonban nem sematizálják az amerikai, illetve a
magyarországi fejezetek szövegét, mert minden esetben illeszkednek az egyes énelbeszélők egyéni nyelvhasználatához.
Kapható az Alexandra, a Libri könyvesboltokban, illetve az Andrássy úti Írók Boltjában.
Megrendelhető online:
www.animakonyv.hu
www.webshop.animare.hu
www.fo.hu (Fókusz online)
és közvetlenül a Magyar Napló kiadótól
www.magyarnaplo.hu
