Irodalmi Jelen

Karády és Újszászy

2009. február. 07. - 06:22

A könyv, amit olvasok éppen, Pusztaszeri László Karády és Újszászy címmel a Kairosz kiadó jelentette meg – alcíme szerint: Párhuzamos életrajz történelmi háttérrel.
Tényregény, de valójában tankönyv. Alapos történelmi áttekintés a kor magyarországi viszonyairól. Aki érdeklődik, honnan jöttünk, micsoda embertelen minden, ami háború és környéke, ajánlom. A dolognak nincs köze ahhoz, hogy szeretem akár Karádyt, akár a titkosszolgálat szerelmes lelkületű főnökét. Semmi különösebb köze. A dolognak az egyre távolódó és egyre homályosabb múlt érdekes, izgalmas szeletéhez van köze.

Tizenkilenc éve halt meg Karády Katalin

A könyvről: Vannak csillagsorsú életutak, amelyek olyan magas röppályán égnek el, hogy a földi létben alig hagynak nyomot maguk után. E könyv szerzője arra a gyötrelmesen szép feladatra vállalkozott, hogy két ilyen összefonódó csillagsorsot mutasson be. Karády Katalin színésznőét és Ujszászy István tábornokét. Tragikus életútjuk sok közös vonást mutat. A kisszerű létből a szép és titokban színpadról álmodozó Kanczler Katalin egy érzelmek nélküli házasságba, az ifjabbik Ujszászy fiú, négy nagykőrösi gimnáziumi osztály elvégzése után, a kadétiskolába menekült. Többek, mások akartak lenni, és az ő szintjükről a felemelkedés módja csak ilyen és hasonló pályákon keresztül vezetett. Ettől kezdve a magukkal hozott kivételes adottságok mellett a véletlen és a fajsúlyos kapcsolatok sora vezette lépteiket. Mozgástérre, ragyogásra és csodálatra vágytak, mert hitték, hogy erre születtek? Talán igen, de pályájuk sorsváltó pillanataiban tudtak a jó oldalra állni, és tudtak önzésről, érvényesülésről megfeledkezve, mindent egy lapra feltéve kockáztatni is. Játszottak, nyertek, veszítettek, és életük könnyen, vagy súlyos áron szerzett kincseit gyakran számolatlanul szórták az ámuló világra... és állva haltak meg, mint a fák. Karády Katalin bizonyosan így tért meg egy jobbik világba, de Ujszászy Istvánról még ennyit sem tudunk. Hol, mikor, hogyan ért el a földi út végére? E kérdésre máig sincs válasz. Legfeljebb a vélt vagy valódi okok ismeretében... találgathatunk.

Karádi Katalin 1912-ben született Kőbányán egy hétgyerekes családban. Katalint a környék legszebb lányának tartották. 1939-1948 között húsz filmfõszerepet osztották rá. A második világháború alatt a Gestapo figyelte Karádyt, s miután kémelhárító võlegényét Oroszországba vitték, letartóztatták azzal a váddal, hogy villájában rejtegeti a férfit. „Vallattak, felvittek a Svábhegyre, agyba-fõbe vertek, kiverték a fogaimat, rengeteget szenvedtem" – mesélte el egyetlen, Amerikában adott interjújában. Szabadulása után már csak egy kifosztott, feldúlt villát talált egykori lakóhelyén. Miután megtudta, hogy szerelme az orosz fogságban meghalt, hónapokon keresztül feküdt idegösszeroppanással, s miután megalázó apró szerepeket kapott csupán - Amerikába emigrált. Egyszer állt még kamerák elé, amikor Sándor Pál rendező megtalálta a tengerentúlon. New Yorkban kalapszalont vezetett az egykori filmszínésznő, s mikor 70. születésnapja alkalmából hazahívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett. Magányosan élt, kerülte az embereket.
1990-ben hunyt el, és végül itthon, Budapesten temették el.