Ugrás a tartalomra

 

Böszörményi Zoltán regényének román nyelvű könyvbemutatói – „Gyermekkori álmom az volt, hogy író legyen belőlem”

Október 8-án, pénteken délben tartották meg az Írószövetség temesvári székházában – majd este 6-kor Aradon is, a Ioan Slavici színház aulájában – Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című regénye román nyelvű kiadásának bemutatóját. A regényt Trupul molatic al nopţii címmel Gábos-Foarţă Ildikó fordította.

 

 

 

 

 

Böszörményi Zoltán regényének román nyelvű könyvbemutatói

 

„Gyermekkori álmom az volt, hogy író legyen belőlem”

 

Temesvár – A szerzőt és a szép számú érdeklődőt Cornel Ungureanu, az Írószövetség temesvári szervezetének elnöke köszöntötte, hangsúlyozva: Böszörményi Zoltán, bár az üzleti életben is sikereket ért el, mégis elsősorban írónak-költőnek, kulturális személyiségnek tartja magát. A regény fordítója, Gábos-Foarţă Ildikó elmondta, hogy ez a második Böszörményi-fordítása a 2006-ban megjelent verseskötet után – O sumă de sonete –, amelyet költő férjével, Şerban Foarţával közösen ültetett át román nyelvre. Az Írószövetség temesvári fiókjának tagja, Böszörményi Zoltán irodalmi munkásságát Pongrácz P. Mária, a fiók alelnöke mutatta be a román nyelvű hallgatóságnak, majd Az éj puha teste fordítását értékelte elismerő szavakkal: „Gyönyörű, leleményes fordítás, az eredeti szöveg semmit sem veszített költőiségéből. Telitalálat például a cím fordítása – Trupul molatic al nopţii –, ami éppen olyan melodikus hangzású, mint az eredeti” – mondta. Az éj puha testét román nyelven megjelentető Brumar Kiadó nevében Robert Şerban író méltatta a regényt, amely szerinte a borítón látható pohár italhoz hasonlítható: kemény és hideg, mint a jégbehűtött wisky, de ahogy apránként kortyolgatsz belőle, felmelegíti a lelkedet, belebújsz a szereplők bőrébe, és már nem tudod letenni a bűnügyi regénynek is beillő könyvet a kezedből. Böszörményi Zoltán termékeny írói munkásságát elismerő szavakkal méltatta a temesvári írótárs, dr. Bárányi Ferenc.

Az „utolsó szó jogán” a szerző szólt az egybegyűltekhez: „Köszönöm a dicsérő szavakat, de engem zavar, amikor kihangsúlyozzák, hogy üzletember vagyok. Valamennyiünk életében vannak egymástól eltérő korszakok, átváltozások. Én nem üzletembernek születtem. Volt egy ilyen időszak is az életemben, de gyermekkori álmom az volt, hogy író válhasson belőlem. Nem egyszerű feladat egy ilyen regényt megírni, a filozófus Cioran úgy fogalmazott, hogy a mű megöli alkotóját. Én finomabban fogalmaznék: a mű megváltoztatja a szerzőjét, mert az alkotói folyamat során maga is sokat tanul. Minden író ragaszkodik a művéhez, szeretné, ha sikere lenne, de az én véleményem az, hogy amikor letetted az asztalra a kötetet, akkor már az olvasóé a szó!” A jó hangulatú könyvbemutató végén, amelyen részt vett a temesvári írótársadalom színe-java, Böszörményi Zoltán dedikálta első román nyelven megjelent regényét.

A kötet fordítója, a temesvári Gábos-Foarţă Ildikó a Nyugati Jelennek elmondta: ez a második regényfordítása Dragomán György Fehér királya után. Közel másfél évig dolgozott a vaskos köteten, hiszen csak szabadidejében, kedvtelésből fordít.
„A szöveg szép, lírai – nyilatkozta Gábos-Foarţă Ildikó –, érezhető rajta, hogy a szerző költő, vannak benne versidézetek, ugyanakkor az is tetten érhető, hogy az író filozófiát végzett a torontói York egyetemen, elég sok benne a filozofikus rész. Nagy kihívás volt számomra ez a fordítás, de nem volt nehéz, mert a regény olvasmányos és nagyon jó a stílusa, ha belekezdtél, már nem tudod letenni”.
 

Pataki Zoltán
 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tükörcserepekben saját arcod

Arad – Pénteken este az aradi színház előcsarnokában népes – legalább 70-80 főnyi – közönség előtt mutatták be Böszörményi Zoltán regényének román nyelvű kiadását.

Vasile Dan, az Írószövetség aradi fiókjának elnöke első mondataiban leszögezte: kevésbé megszokott ez a könyvbemutató, mert egy költő által írt regényről van szó. Méltatta, hogy a román nyelvű kiadás egy mai „illusztris márkához”, a Gábos-Foarţă Ildikó nevéhez fűződik és kifejezte meggyőződését, hogy a férj, a nagyszerű költő, Foarţă Şerban is hozzájárult a kitűnő fordításhoz.

Alina Danciu, az aradi színház művésznője olyan átéléssel és színvonalon olvasott fel néhány részletet a regényből, hogy biztosan kedvet csinált a közönségnek az egész mű elolvasásához.
 

Horia Ungureanu, a kiváló prózaíró a pályatárs alaposságával és hozzáértésével elemezte a regényt. Ő is hangsúlyozta: költői alkatú ember regényéről van szó – már a cím is szuggesztív, már-már szenzuális. Mindjárt leszögezte azonban: igen jól szerkesztett könyv, amelynek a végére minden és mindenki a helyére kerül. Egy valamiben azonban titokzatos a szerző: nem árulja el, hol, mikor játszódik a cselekmény, amely emigránsokról, a létért folyó küzdelemről, szerelemről, házasságról, árulásról, zsarolásról, hazugságról, gyilkosságról, öngyilkosságról, homoszexuálisokról stb. szól. Egy kicsit krimi – jegyezte meg –, de csak annyira, amennyire kell, hogy az élet teljességéről szóljon. 

 

Hosszabban elidőzött Horia Ungureanu a hol és mikor játszódikkérdésénél, kiemelve: nem kapunk rá konkrét választ. Valamikor a jelenkorban, és bárhol a világon, ami a mondanivaló egyetemességét emeli ki. A méltató még aláhúzta: a hősök sorsa általában a jótól a rossz, vagy a rossztól a még rosszabb felé terjed, a főhős figurája azonban egyensúlyt biztosít. Szólt arról is („nagyon ritkán találkoztam ilyesmivel olvasmányaimban”), hogy a szerző bravúrosan megalkotta „a regényt a regényben”, s a főhős olvasmányaként szereplő regény figurái furcsa, de mégis természetes módon belefolynak a cselekménybe. Tükörcserepekből áll össze a könyv egységes, kerek, jól szerkesztett egésszé.
 

Ismételt felszólalásában Vasile Dan részben a fordítás kitűnőségét húzta alá, részben hangsúlyozta: minden ember élete regény, akár háborús emlékről, akár gyűjtőtáborról, idegen országban való boldogulásról, üzletről, alkotásról legyen is szó, s az igazi író élményeit mások számára is hitelesen és élvezetesen tudja megjeleníteni.

Böszörményi Zoltán a jó hangulatú könyvbemutató végén köszönetet mondott mindazoknak, akik eljöttek a bemutatóra vagy segítették megtartását – többek között Victor Rebenciuc kiváló színművésznek, Laurian Oniga színházigazgatónak, barátainak és ismerőseinek, az irodalom kedvelőinek.
 

Jámbor Gyula
 

 
 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.