A tudományos könyvkiadás Atlantisza

Aki a közelmúltban régi helyén, a Piarista-közben kereste az Atlantisz Könyvszigetet, arra gondolhatott, talán csakugyan elsüllyedt a hazai tudományos könyvkiadás e fontos szellemi szigete. Szerencsére csupán átköltözködtek a Belváros egy másik pontjára, az Anker-közbe. Itt találkoztunk Dr. Miklós Tamással, az Atlantisz Könyvkiadó alapítójával és igazgatójával, akivel beszélgetésünk fonala messzebb vezetett a könyvesbolti forgalom kérdésénél.

A tudományos könyvkiadás

Atlantisza

– Az Atlantisz boltjába belépve az ember kicsit megnyugszik, hogy talán mégsem áldozott le a hazai szakkönyvkiadásnak…

A szakkönyvkiadás Magyarországon valóban a végét járja, ami nem meglepő. Az a különös, hogy eddig volt. Az angol nyelvterületet leszámítva ez sehol nem működik magától, minden más országban pótlólagos források bevonására van szükség. Franciaországban és Németországban is támogatja az állam, Németországban az iparnak és a magánszemélyeknek is megvannak a maguk alapítványai. Hasonló a helyzet az állami- és a magánalapítványokkal Olaszországban, elég a Fiat-ot említeni. A kisebb országokban, mint például Hollandia, ennek a támogatási formának még nagyobb a szerepe, gyakorlatilag nem létezne holland nyelvű irodalom, ha nem lennének támogatók. Még egy nálunk tízszer gazdagabb ország sem engedheti meg magának, hogy ne támogassa a tudományos könyvkiadás, hiába jómódúak a polgárai.

– Úgy tudom, az Atlantisz Könyvkiadó is részben alapítványi formában működik.

– Az Atlantisz Alapítvány és az Atlantisz Könyvkiadó ikerszervezet. Maga a Könyvkiadó is non-profit vállalkozás: könyveink szinte mindig nagyon kedvezményes áron kerülnek forgalomba, és minden bevételünk az újabb Atlantisz-köteteket támogatja. Ez a konstrukció úgy van kitalálva, hogy akik bennünket támogatnak, azok megbizonyosodhatnak arról, hogy segítségük csakis arra használható, amire adják. A kultúra barátainak bizalma az Atlantisz könyvprogram iránt húsz éve töretlen, csak éppen megszűntek Magyarországon a bevonható források. A Soros Alapítványnak például egykor jelentős szerepe volt, 1995-ig, míg működött szinte megduplázta a kulturális költségvetést. Ezt követően az Országgyűlés – egyébként az Atlantisz kezdeményezése nyomán, s ami azóta is szolatlan, egyhangúan – fogadta el a Felsőoktatási Szakkönyv- és Tankönyvpályázat gondolatát. E pályázat kezdetben komoly összeggel indult, ám kasszája hamar elapadt, s két éve már ki sem írják. A most megszűnt Magyar Könyv Alapítvány főképp szépirodalmat támogatott, de azért tudományos könyveket is segített szerény összeggel. A Nemzeti Kulturális Alap támogatáspolitikája kiszámíthatatlan, és nincs is olyan rovata a kiírásokban, hogy „szakkönyv” vagy „tudományos könyv”. Tervezhető állami forrás a komoly kiadói műhelyek életben tartására tehát ma nincs. Pedig egy színvonalas szakkönyv két-három évig készül, és nem kis apparátust igényel.

– Miben más az Atlantisz Könyvsziget, mint a többi hagyományos könyvesbolt?

– Az Atlantisz a világ humán tudományos irodalmának színe-javát teszi elérhetővé Magyarországon. Tudomásunk szerint nincs párja Európának ezen a felén. A magyar könyvek mellett angol, francia, német, olasz, orosz nyelvű kötetek várják az olvasókat. A történelem, a vallás-, a művészetelméletek, a pszichológia, vagy a szociológia, vagy a magyar irodalom javának idegen nyelvű kiadásai mellett például különleges urbanisztikai témákban is a legjobbat igyekszünk nyújtani. Ez egy régimódi könyvesbolt, nagy barna könyvszekrényekel, karosszékekkel – szép könyvtárhangulat fogadja visszatérő barátainkat. A plázaboltok nem versenytársaink, ahogy a gyorsbüfék sem konkurensei a legjobb éttermeknek. Munkatársaink egyben olvasóink is, mégha nem tudunk is minden olvasót a munkatársunkká tenni. Sokan beszélgetnek velük a világ új könyveiről.
Ma már komoly forgalmat bonyolítunk a webáruházunkon, a www.atlantiszkiado.hu portálon keresztül, hiszen az Atlantisz a legjobb feltételekkel hozza be Magyarországra a külföldi könyveket. Sokszor kedvezőbben a nagy külföldi importőröknél, hiszen mi szállítási költséget nem számítunk fel, és személyre szabott szolgáltatást biztosítunk. A megrendelő személyesen vagy telefonon is meg tudja beszélni a munkatársakkal, hogy pontosan mit szeretne, például egy speciális kiadást. A legjobb külföldi kiadókkal közvetlenül, nem elsősorban kereskedőként, inkább kiadóként állunk régi jó kapcsolatban, és épp e személyes viszony miatt tudunk beszerezni gyakran olyan köteteket is, amelyek már nincsenek kereskedelmi forgalomban.

– Amíg az ELTE Bölcsészkarának oldalában volt a bolt, különösen fontos volt, hogy a diákok számára is elérhető áron kínálták a köteteket. Változott-e mára a helyzet?

– Az Atlantisz-könyvek árát mindig alacsonyan tartottuk. Vevőink gyakran csak a papír árát fizetik meg, a betű a mi ráadásunk. Ez persze még inkább növeli a deficitet, tehát külső források nélkül elképzelhetetlen ez a munka.

– Mik ezek a források, és hogyan találják meg őket?

– Az egyik forrás a könyvimportszolgálat, illetve a könyvesbolt árbevétele. De a saját forrás természetesen kevés ehhez a feladathoz. Minden könyvön nagyon sokat veszítünk, és ezt a fedezetet valahogy előre biztosítani kell.
A külföldi partnerek bevonása is igen fontos: német, francia, holland, osztrák kulturális intézetek (itt a Goethe Intézetet és a Francia Intézetet külön ki kell emelni), s más partnerintézmények támogatják a könyvkiadásunkat. Jó érzés, hogy az Atlantiszt elismerik Magyarország határain túl is. Pályázatainkat az elmúlt húsz év könyvei teszik hitelessé. Elnyertünk számos díjat, kitüntetést, ezek referenciát jelentenek: a külföldi könyvkiadók szívesen veszik, ha mi jelentetjük meg a könyveiket. A legnevesebbek közé tartozó európai könyvműhelyek közvetlenül is segítik, hogy fontos műveik Atlantisz-kiadásban legyenek magyarul olvashatók. Minden komoly olvasó tudja: nem mindegy, hogy egy kiadói programban milyen könyvek szerepelnek egymás mellett, hiszen a művek egymást értelmezik – akár egy mondat szavai. Fontos, hogy a mondat értelmes, tiszta legyen. Egy-egy igazi kiadó nem más, mint a könyveiből összeálló mondat. Legközelebbi kiadóbarátaink, a C. H. Beck, az S. Fischer, a Suhrkamp, a Wagenbach, a Hanser, a Laterza, a Blackwell, a Seuil ilyen fontos mondatok a kultúránkról szóló történetben.

Kiemelten fontosak a magyar műveltség itthoni barátai. Azok a kevesek, akik értik, miért fontos az értelmes beszéd hozzáférhetősége. Frankfurt és Budapest városa mellett az elnúlt években technikai, tárgyi segítséget kaptunk például a Malévtől, a Saabtól, vagy Bock József borásztól. Ám nagy szükség volna magyar vállalatok és magánszemélyek pénzbeli támogatására is.

– Mert különben…

– Ez a döntő, mert tehetős magyar támogatók nélkül nem lesz tovább magyar tudományos könyv. Tudományos könyvek nélkül pedig nemcsak a magyar nyelvű egyetemi oktatás képtelenség, hanem az értelmes nyilvános beszéd is elsorvad. Mindenki segítségére szükség van, különben viharos kollektív elbutulás előtt állunk.

Ha nem fordítunk le magyarra a világirodalomban meghatározó vitatémákat, műveket, akkor megfelelő szavaink, kifejezéseink sem lesznek a saját korunk problémáira. Magyarországon most is nagyon mély kulturális és szociális szakadék választ el egyes társadalmi rétegeket – majdnem átjárhatatlan. Ha bizonyos dolgokról már itthon is csak angolul, németül, franciául olvashatunk, beszélhetünk, akkor ez a szakadék gyorsan végleges, végletes és egyben az országra nézve végzetes lesz. Magyarország a nyelvi identitásra épül, semmilyen más (politikai, gazdasági, vallási, mentalitásbeli, földrajzi stb.) szempontból nem egységes, nincs más kontinuus azonossága. Ha a nyelvet visszazüllesztjük konyhanyelvvé, akkor gyakorlatilag felszámoljuk az országot. Persze, ha valami nem kell senkinek, akkor az ténylegesen nincs is. Most úgy látszik, valóban vége van a hazai tudományos könyvkiadásnak. Lezárult egy kivételes korszak.

– Hosszú ideig mégis létezett létezett tudományos magyar könyvkiadás. Hogyan volt ez lehetséges?

– Sokáig nagy ára volt. A huszadik században nálunk autoriter rezsimek követték egymást. Elfojtották a politikai szabadságot, a szabad gazdálkodás helyett az állami redisztribúció eszméje dominált, miközben az állam önképéhez sajátos ideológiák mentén mindig valamilyen kultúrfölény képzete társult. Horthyék a magyar kultúrfölényt hirdették a Kárpát-medencében; Rákosiék, Kádárék a szocialista kultúra fölényét a polgári fölött. Ehhez komoly összegeket fordítottak a kultúrára, amit cenzúráztak, és ugyanakkor támogattak is. Sem Klebelsberg Kunó iskolarendszere és külföldi magyar intézetei, sem az Operaház, sem az 50-es, 60-as évek Olcsó Könyvtár-sorozatának 4 forintos kötetei, vagy a diák mozibérletek nem lettek volna elképzelhetők. Amikor húsz éve ez a paradox helyzet véget ért, még rövid haladékot kapott a magyar kultúrának ez a történemileg speciális, máskülönben szerencsétlen körülmények miatt fejlett része. A kezdeti ambíciózus magántámogatók lelkesedése azonban hamar alábbhagyott, a Nyugat bűntudata a kelet-európai országokkal szemben, amely eleinte könnyen megnyithatóvá tette támogatási forrásaikat, szintén elmúlt. A jelenlegi magyar vállalatok e tekintetben nem mondhatók hazafiasnak, alig értik, hogy ha ma rajtuk múlik a magyar tudományos könyvkiadás léte, akkor mi minden múlik ezzel rajtuk. Az átmenetileg létrejött állami alapítványokat pedig szinte már el is felejtette mindenki: ebben a pillanatban országunk egyik legnagyobb kincse halálra van ítélve.

– Hogyan tudja ezt az Atlantisz átvészelni?

– Dolgozunk, amíg lehet. Sok jó új könyvünk készül, remek gondolkodók, fordítók dolgoznak nekünk – remélem, akad annyi híve a magyar kultúrának, amennyi e munkához nélkülözhetetlen. S fontos a budapesti Király utca 2. alatti könyvesbolt, illetve a könyvimportszolgálat. A diákok, tanárok, magánemberek sokasága mellett a Szépművészeti Múzeumtól az Országgyűlési Könyvtáron át az egyházakig, egyetemekig számos nagy intézmény vásárol tőlünk külföldi könyvet – egyszerűen azért, mert rájöttek, hogy számukra ma ez a legkedvezőbb beszerzési forrás. Érdekes, hogy külföldről is rendelnek az Atlantisz Könyvszigettől (www.atlantiszkiado.hu) külföldi s magyar könyveket. Határainkon túli magyar vásárlók is felfedezték, hogy a multiknál sokszor kedvezőbb feltételekkel, s megbízhatóan juthatnak hozzá így ahhoz, amit keresnek. Könyvesboltunkban, az Atlantisz Könyvszigeten pedig olyan kitűnő könyveket találnak barátaink, amelyek kilencven százaléka más magyar boltba soha sem kerül. Ráadásul egyre többen tudják és fontosnak is tartják: minden nálunk megvásárolt kötettel közvetlenül egy-egy újabb alapkönyv magyar megjelenését segítik elő. Így minden vásárlónk kétszer örül az Atlantisznál vett könyvének.

Laik Eszter