Jász Attila: Nyitott ajtók
Éli egy hétköznapi ember a szürke kis életét, míg egy nap minden megváltozik. Nem úgy, mint ahogy Rilke javasolja, nem akarja megváltoztatni életét. Neki jó volt úgy. Mégis, szülei meghaltak, kedvese elhagyta. Szabadulni akar, állást keres a világ másik, vadabb részén. De becsapják. Belesodródik valamibe. És kap a szíve közepébe egy golyót.
Jász Attila
Nyitott ajtók
KÍVÁNSÁGSZOBA
Csendes Toll öreg indián barátja új, golgotás képeit nézegeti. Magányos főnök, egyedül él a hegyen. Mindent tud, amit tudni érdemes. És ezt ábrázolni is tudja a képein, ami a legnehezebb. Nem mondani ki a titkot. Akárcsak egyik fontos mestere, Tarkovszkij, egyetlen dologra figyel. Nem arra, mi van a kívánságszobában, hanem mi történik előtte. Be merünk-e lépni egyáltalán. Ami utána történik úgyis elmondhatatlan. Be merünk-e lépni, ez a tét. Mert bent már nem lehet mentegetőzni, nem volt időm, bocsánat. Maszálni, blöffölni. Nem. Mert valójában nincs belőle kilépés, a szoba vagy annak élménye örökre benne marad. És nem a szoba változtatja meg az embert, hanem az az erő, az az elszántság, hogy képes belépni. Átlépni a küszöböt, saját magát. Muzsnay Ákos képei éppen így tudósítanak a küszöbön túliságról. Aki nem jutott el idáig, legalábbis nem torpant meg néhányszor a szoba ajtaja előtt, nem is érti. Képei nem akarnak válaszokat sugallni, csupán kérdeznek. Rákérdeznek valami nagyon fontosra. De ezt nem mondhatja el barátjának, mert zavartan felemelve poharát ivásra bíztatná CsT-t. Minek ilyen evidens dolgokról beszélni! Nyitott ajtó a feltámadásra.
HALOTTEMBER
A művészetről szóló legszebb mai, metaforikus film. Éli egy hétköznapi ember a szürke kis életét, míg egy nap minden megváltozik. Nem úgy, mint ahogy Rilke javasolja, nem akarja megváltoztatni életét. Neki jó volt úgy. Mégis, szülei meghaltak, kedvese elhagyta. Szabadulni akar, állást keres a világ másik, vadabb részén. De becsapják. Belesodródik valamibe. És kap a szíve közepébe egy golyót. Találkozik egy művelt indiánnal, akit úgy hívnak, Senki. És aki tudja, hogy ki volt William Blake, és el is mondja a főhősnek, akit szintén így hívnak. A legszebb rész, ahogy a lelassult világot, az erdőt szemléli, miközben Senki vezeti át egy másik világ felé. Hogy meghalhasson végre, ne kelljen szívében golyóval tovább élni.
MEGBOCSÁTHATÓSÁG
CsT próbálkozik. Tehát van, ezért meg is nyugszik. Érte már néhány csalódás életében, de a legdurvább dolog az utóbbi időben történt vele. Korábban el se bírta volna. Öreg törzsfőnök barátja (mestere vagy fogadott apja) egyik napról a másikra úgy döntött – elfogadható indoklás nélkül –, hogy miután szerelmi bánattól vezérelt öngyilkossági kísérlete után Csendes Toll visszaráncigálta az életbe, és ő a pszichiátrián azon nyomban beleszeretett egy másik ápoltba, úgy döntött, nincs rá többé szüksége. Közeli barátról lévén szó, mindig is jól tudta, ötven év nyugati egyedülléttel háta mögött narcisztikus szempontjait tekinti legfontosabbaknak. És azt is, az önbecsapás képességét kitűnően alkalmazza. Amikor azonban ennek CsT is áldozatul esik, rögtön másképpen látja, sokkal kevésbé megbocsátóan viszonyul hozzá. Hosszú hónapokra van szüksége, akár a gyászmunkánál, hogy élete e legnagyobb csalódásán túltegye magát. Valahogy. És megbocsásson neki. Amiben sem racionális, sem pedig irracionális érvek nem segítettek, csupán a mindent békévé oldó és tisztára mosó, Áldott Idő. CsT megnyugodott, megtette, amit a szíve diktált, a többi nem az ő dolga. A Nagy Szellem bocsásson meg mindannyiunknak. Oldja békévé szívünkben különbözőségeinket, másképpen gondolkodásunkat: barátságról, szeretetről, szerelemről, életről, halálról.
Kapcsolódó:
