Összeesküvés-elmélet magyar módra

KRITIKA

Sumonyi Zoltán Az azeri baltás című politikai krimije néhány héttel a kiadatási incidens után jelent meg. De hogyan kapcsolódik a gyilkosság a magyar Szent Koronához? Milyen olvasmány a magyar Da Vinci-kód?

Összeesküvés-elmélet magyar módra

Gyakran megesik, hogy egy régen megírt, majd a kiadás után visszhangtalanul maradt könyv új erőre kap egy váratlan fordulat miatt. A 2002-es Nobel-díj után ez történt Kertész Imre Sorstalanság című kötetével, amelyet az 1975-ös megjelenését követő évtizedekben több megyei könyvtárban is kiselejteztek. Az elismerés után alig győzte az utánnyomást a kiadó, sőt még a hasonló nevű Kertész Ákos is sokat profitált a helyzetből. Végül ő is élt a szenzáció adta lehetőséggel, és provokatív kijelentése, majd ezt követő emigrációja újfent reflektorfénybe állította műveit. A szenzáció, a botrány kétségtelenül jót tesz egy-egy könyvnek; a sorsát is megpecsételheti.

Sumonyi Zoltán Az azeri baltás című könyvének is esélye van – ha nem is az irodalmi Nobel-díjra – a közönség- és kasszasikerre mindenképpen, főként az elmúlt hónapok külpolitikai fiaskójának köszönhetően. 2012. augusztus 31-én jelent meg a sajtóhír, amely arról tudósított: Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarovot, aki 2004-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában baltával agyonverte örmény katonatársát.

Az azeri baltás című regény megjelenése sokakat félrevezethet, mert első látásra úgy tűnik, az író hetek alatt lereagálta az eseményeket, és erről nyújt át egy 159 oldalas olvasmányt az érdeklődőknek. A hvg.hu beharangozója is azt sugallja, hogy az azeri gyilkos kiadatásának lázában fogant a történet. A könyv valójában már 2009-ben kész volt, első kiadása ekkor jelent meg különösebb visszhang nélkül. Az akkor elkészült 250 példány máig egy pincében kallódik. A második nyomás, amelyet a hvg.hu tévesen a Librihez társít, 2012 szeptemberében került a boltokba a Kossuth Kiadó gondozásában: 8 évvel a gyilkosság, 5 évvel a jogerős ítélet, 3 évvel az első kiadás és néhány héttel Safarov kiadatása után. Azaz a legjobb pillanatban.

Bár a címből adódóan sokan talán a tényfeltáró újságírás szellemében készült krónikára készülnek, Az azeri baltás egy valós történeten alapuló krimi, amelynek jelentős része fikció. Az áthallások azonban egyértelműek. Sumonyi könyvében is egy azeri katonatiszt gyilkol meg egy örményt, ráadásul éppen abban az időpontban, amikor Safarov is tette. Ráadásul az egyik szálat éppen az Indexen megjelent hír indítja el; ennek egy részét az író szó szerint átemelte. 

A történet három szálon indul el. Egy Norvégiában élő professzor, akinek szakterülete a finnugor nyelvek, az interneten értesül a gyilkosságról, és kiderül: a tettes és az áldozat is egy-egy volt tanítványa. Egykori, diplomataként dolgozó hallgatója segítségével önkéntes nyomozásba kezd a magyar fővárosban, miközben egy elszánt magyar kriminálpszichológus is az ügy nyomába ered Budapesten. A harmadik szál Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba vezet, ahol a történeti múzeumban foglyul ejtenek két, a magyar Szent Korona-tannal foglalkozó embert. Ahogy a három szál apró lépésekkel eljut a gyilkosság indítékaként körvonalazódó magyar Szent Koronához, a politikai krimi egyre inkább történelmi lektűrré válik, és A Da Vinci-kódból ismert fogásokat alkalmaz. Kidolgoz egy merész elméletet, amelynek bizonyításához szabadon értelmezett történeti forrásokat használ, a köztük lévő hézagokat pedig az írói fantázia segítségével pótolja ki.

Sumonyi így válik másfél száz oldal erejéig a magyar Dan Brown-ná, bár a történetalakításban volna még mit tanulnia a műfaj klasszikusaitól. A gyakori adathalmozások, a sűrűre sikerült elméleti eszmefuttatások a magyarok múltjáról néha próbára teszik a figyelmet, amelyet a norvég diplomata és a magyar kriminálpszichológus közt kialakuló szerelmi szál próbál oldani és ellensúlyozni. A számos ismétléssel dolgozó történeti vonal azonban az ókortól egészen 2012-ig számos magyar érdekeltségű teóriát és ehhez kapcsolódó összeesküvést villant fel, amelyek intellektuális szempontból is szórakoztató és figyelemre méltó olvasmánnyá teszik Az azeri baltást.

Az azeri baltás gyilkos kiadatása ellen tüntető a Parlament előtt

A második kiadás ellenére néhány gyenge, a gyakorlott krimiolvasót megmosolyogtató dramaturgiai fordulat maradt a szövegben. A tudós szereplők a Google segítségével fejtenek meg a tudomány számára addig megoldhatatlan rejtélyeket, majd a kilátástalan helyzetekben a norvég professzort egy-egy fontos álma vezeti tovább a megoldás felé. A néhány pillanatra felbukkanó miszticizmus kidolgozatlan és indokolatlan marad, csupán a pillanatnyi fantáziahiányból fakadó kényszer szolgálhat magyarázatul erre a megoldásra. Ugyanez mondható el a nyelvi fordulatok egy részéről is, amelyek néhol egy rosszul sikerült fordítás benyomását keltik: „Mert ahogy meglepte őket a megváltozott Baku, s nem csak a városkép, de az emberek öltözködése és viselkedése is, úgy lett váratlanul erős retroérzésük az igazgató láttán.”

Minden gyengesége ellenére egy érdekes, a figyelem fenntartására képes, a fantáziát és a történeti tudást megmozgató könyvet tarthat a kezében a szórakozni vágyó olvasó és a szakmai kihívást vagy ahhoz kötődő lazítást megcélzó irodalmár egyaránt. Utóbbiaknak azért ajánlható a könyv, mert a jelen kérdéseit is érintő kortárs lektűrről van szó, amely a szórakoztatáson kívül számos, megvitatandó problémát érint (ezek közül egy a Szent Korona-tan hatása napjainkban). A közelmúlt valós eseményein nyugvó politikai krimit írni azonban önmagában is érdekes, hagyományteremtő vállalkozásnak tűnik Magyarországon. Kár, hogy egy emberélet kioltása kellett az ötlet megvalósításához és egy átgondolatlan, szinte háborúba torkolló külpolitikai fiaskó a népszerűsítéshez.

Sumonyi Zoltán: Az azeri baltás. Ventus Libro Kiadó, 2012.

Sumonyi Zoltán életrajza, pályaképe

Boldog Zoltán