JÓZSEF ATTILA

 

Freud vonatán utazom, visz neuraszténia gravis:

Száll a mamához a szív: száll a nagy űrhöz az űr.

 

 

I. Rész

 

ADY ENDRE

 

Voltam a Holnap-hős, új seregek dobosa.

Vak lovas, őserdős, lettem a Vég lovasa.

Vár a fehér Asszony, Léda ölében öl el.

Százviharú úton, Csinszka, karolj, Te ölelj!

 

 

ARANY JÁNOS

 

Toldi ma, holnap Attila, s a Toldi szerelme a végén,

Edward, Szondi, Lajos, Julcsa, Piroska, Lacó…

 

 

BALASSI BÁLINT

 

Egri vitézeknek ruganyos kebelű Dianája,

Verseimet nevető,

Éngem a mélybe vető,

Az,  ki ha rám néz, máris eszem vész, vágy palotája,

Illatos új otthon,

Júlia, tűzliliom,

Fürge arabs paripámnak a jó legelőt ha kinálja,

Rajta kötőfék nincs,

Combja nyakamra bilincs.

 

 

BERZSENYI DÁNIEL

 

Vad Carthagot megzabolázó Róma ledűlhet,

Ám derekan ragyog őr csillagod üszke, magyar!

 

 

BESSENYEI GYÖRGY

 

Ködbe veszett Bécs, Mária Trézsia Bécse,

Jámbor szándékunk elhala Vér mezején.

Ágisként kezdém, míg végre a bús Tariménes

Úttalan útja utam: Ím, Bihar, itt remetéd!

 

 

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

 

Lillám, lásd a virágszirom

Ím lepereg: s oda már –

Én a halál fogatával

Vágtatok el: csoda vár!

 

 

ESTERHÁZY PÉTER

 

Én, qui sum in caelis csillag hajnalkor, a gráf-gróf

kék harisok közein nyelvi pilincka-vadonc,

játszom a nyelvvel, a nyelv elemével nyelvelek és mint

mív-rózsás labyrinth: itt-lik-ad; ott-lik-ad át.

 

 

FALUDY GYÖRGY

 

Régi leányok! A nadrágom s kalapom még nálatok eltűnt.

Évekig éltem zoknitlan szerelembe zuhanva Zsuzsával.

Most, hogy elért az öregkor, Fanny imád. Le az inggel!

Itt a szabadság már. S meztelen int a halál.

 

 

IDUNA

 

Mint a rigó törött szárnyon,

Boldogságom kapirgálom,

Kőrös hegyes Erdély helyett:

Nem lelhetem itt helyemet –

Szerelem-láz halottá nyom,

Csókok helyett örök álom.

 

 

JÓKAI MÓR

 

Én. aki Jókay Móriczként huszonötben a lomha

szőke Dunánál kezdtem, akár az uszályok a tengert,

Jókai Mórként száz kötetemmel ad astra elértem.

Bennük a forradalom, haza, álom a hű szerelemről.

Bennük a múlt, a jövő. Bennük örök ragyogás!

 

 

JÓZSEF ATTILA

 

Freud vonatán utazom, visz neuraszténia gravis:

Száll a mamához a szív: száll a nagy űrhöz az űr.

 

 

KAFFKA MARGIT

 

Jaj, az alázat, a grószik ércderekú akaratja…

Mit tehet egy kicsi nő, szeretetre való, puha, éhes?

Vagy fuss: főzz, moss és takaríts, megszülve Urad, vagy:

Új tipus, új asszony légy, ember… s hangyabolyonghatsz…