Ugrás a tartalomra

Dickens

(1812. február 7.–1870. június 9.)

 

Dickens ugyanis – hőseivel, figuráival ellentétben – részletesen ismerte a nő anatómiai egységeit és alegységeit, pontosan tudta, merre hány méter. Nem véletlenül kaszálta végig a családot (sógornőjét pl.), a kedvére való színésznőket, rúgta ki feleségét tíz aprólékosan legyártott gyerek után. Dickens a fekete lovas fehér paripán.  

 

Sokáig tartja a frontot, elképzelhetetlen nélküle a Viktoriánus Anglia. Remélem, nem tévedek, azóta folyamatosan hal, a harmadik évezredre pedig vége. Külön Dickens kedvéért, hátha túl sötéten látom a helyzetet, rákérdezek nagyfiaimnál egyik szombati ebéden, hogy milyen Dickenst olvastak, mert ők amúgy otthonosan mozognak az irodalomban. Néznek, semmit. Copperfield Dávid nekik már az illuzionista, Twist Oliver első fele egy régi tánc, a második semmi. Akkor vajon miért volt fontos nekünk a hatvanas években? 
A Literatura folyóirat 1936-ban ismertetőket közöl a legolvasottabb amerikai könyvek listájáról. Dickensről azt olvassuk: "Teljesen mindegy; melyik művét választjuk. Ő olyan korlátlan lángész, hogy írásai között nincs kisebb és nagyobb, jelentősebb vagy jelentéktelenebb." Pedig ennek csak hetvenvalahány éve. Illetve már hetvenvalahány éve. Ami nyomort és kiszolgáltatottságot Dickens képes volt papírra tenni, a második világháború, és egyáltalán a XX. század háborúi erőfeszítés nélkül túllépik.
De más az irodalom, más a próza, más a civil erkölcs, a mindennapi morál. Olvasom, hogy Dickenst Kate nevű lánya nem kifejezetten kedvelte, minthogy rosszul bánt velük. Közelebb hajolva: volt oka, hogy ne szeresse. Dickens ugyanis lazán elhagyta az asszonyt, Catherine-t pénz és posztó nélkül. Levelei tanúsága szerint soha többé nem akarta látni. Viszont minden nap többször látni kíván egy fiatal csibét, nevezetesen Ellen Ternan-t, aki "biztos irodalmi ízléssel" bír, a biztos irodalmi ízlés mellé illatosan párolgó, folyamatosan rendelkezésére álló eszközkészlettel.  
 

Más: 1859–1861-es Levelezésében szerepel, hogy Dickens örül, amikor meghallja, hogy a kiadója fia öngyilkos lett, mivel a kiadó Catherine, a feleség pártját fogta a váláskor.  

A humanista Dickens nem szereti anyját sem. Szerinte anyja legfőbb foglalatossága, miként a család többi tagjáé is, hogy pénzt húzzon ki belőle. Dickenst irritálja az öregasszony, mert szenilis, "úgy bukkan fel, talpig feketében, mint valami nőstény Hamlet" és hozzáteszi: "Amikor megpillantott, összeszedte minden bátorságát és egy fontot kért tőlem." Mindezt a nem múló bosszúvágytól ihletetten. Történt, hogy a gyerek Dickens, miután apja az adósok börtönébe kerül, munkába áll, ő tartja el a családot (heti hat shilling). De miután – közelebbről nem ismert örökség révén – a család szabadul az adósságspirálból, apja a börtönből, őt, a kicsi, tizenéves Dickenst anyja nem veszi ki a munkából, továbbra is rabszolgalétre kényszeríti. Dickens nem bocsátja meg soha. Ahelyett, hogy hálás volna. Ebből következik az idézet:  
"Tulajdonképpen Dickens fedezte fel az irodalom és általa az olvasók számára a nyomort, a külvárosokat, a kispolgári otthonokat, az érző szívű szegény embereket, az elhagyott gyermekeket, az ostoba és embertelen iskolákat, lelencházakat, árvaházakat, ő fedezte fel a keserves életű gyermekeket, és mindezek körében a különcebbnél különcebb bogaras alakokat. Közben olyan szemérmes volt, ahogy azt elvárta a hivatalosan képmutató angol polgárság Viktória királynő évtizedeiben, a gyarmatosító világbirodalom fénykorában. Mi ma már álszeméremnek érezzük az erotikának azt a teljes hiányát, amely jellemzi a kor egész angol irodalmát s benne Dickensét is. Mintha az emberekre nem volna jellemző, hogy kétneműek, a szerelmet alig-alig lehet megkülönböztetni a testvéri szeretettől. Még az annyira önéletrajzi jellegű Copperfield Dávidban – ahol a hős kétszer nősül – sem vehetjük tudomásul, hogy ezeknek az oly szemléletesen látható férfi- és nőalakoknak testük is van. De hát éppen ezért adták oda az aggodalmas régebbi szülők már gyermekeiknek is, akiket riadtan óvtak, nehogy megtudják azt, amit valójában nagyon is sejtettek, vagy éppen tudtak." – írja Hegedüs Géza az Irodalmai arcképcsarnokban. Ő is meglehetősen szemérmesen bánik információival. Nem mondja, hogy az élet és az irodalom hasonló terepről érkeznek, de elválnak, és nincs sok közük egymáshoz a kor szabályainak megfelelően. Dickens ugyanis – hőseivel, figuráival ellentétben – részletesen ismerte a nő anatómiai egységeit és alegységeit, pontosan tudta, merre hány méter. Nem véletlenül kaszálta végig a családot (sógornőjét pl.), a kedvére való színésznőket, rúgta ki feleségét tíz aprólékosan legyártott gyerek után. Dickens a fekete lovas fehér paripán.
Onagy Zoltán


  

Charles John Huffam Dickens, Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9., angol író.
Művei:
A Pickwick klub, (The Pickwick Papers) (1836); ford. Hevesi Sándor
Twist Olivér, (Oliver Twist) (1837–1839); ford. Ottlik Géza; Szentkuthy Miklós
Nicholas Nickleby, (Nicholas Nickleby) (1838–1839); ford. Devecseriné Guthi Erzsébet
Ritkaságok régi boltja (The Old Curiosity Shop) (1840–1841); "a magyar ifjúság számára átdolgozta" Várdai Béla (1922)
(Barnaby Rudge) (1841)
Karácsonyi ének (A Christmas Carol) (1843 december); ford. Benedek Marcell
Harangszó; (The Chimes) (1844); ford. Szinnai Tivadar
Tücsök szól a tűzhelyen; (The Cricket on the Hearth) (1845) ford. Benedek Marcell (The Battle of Life) (1846)
Martin Chuzzlewit élete és kalandjai, Martin Chuzzlewit (1843–1844); ford. Ottlik Géza
Dombey és fia, (Dombey and Son) (1846–1848); ford. Fodor József
David Copperfield, (David Copperfield) (1849–1850); ford. Szinnai Tivadar
Örökösök (Bleak House) (1852–1853); ford. Ottlik Géza
Nehéz idők, (Hard Times) (1854); ford. Mikes Lajos
Kis Dorrit, (Little Dorrit) (1855–1857); ford. Bizám Lenke
Két város regénye, (A Tale of Two Cities) (1859); ford. Karinthy Frigyes, Sóvágó Katalin
Szép remények, (Great Expectations) (1860–1861); ford. Bartos Tibor
(Our Mutual Friend) (1864–1865)
(The Mystery of Edwin Drood) (befejezetlen) (1870) (470)

Charles_Dickens_3.jpg

 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.