Dombosi irodalomtörténetek

Leegyszerűsítve a Dombos Festet akár a Vajdaság Kapolcsának is nevezhetnénk, de nem szerencsés egymáshoz hasonlítani a kettőt, mivel az észak-bácskai, csaknem ötezer fős település (Kishegyes) 2001 óta kialakította önálló arculatát. A hely különleges tereket biztosít zenének, képzőművészetnek, irodalomnak. A Hegyalja utcában, a löszfal tövében a legismertebb világzenei előadóművészek léptek fel, a beszélgetések a Kárpát-medence magyar irodalmáról szóltak, és néhány éve műhelymunkákat is szerveznek Domboson. Idén az irodalmi programok új helyszínen, a Király kocsma teraszán, illetve udvarában zajlottak.

A Dombosi történetek – Remix 2013. július 10-én indult az irodalmi táborral. Csobánka Zsuzsa Az érintés alakzatai nevű szituációs gyakorlatokra épülő műhelye, Sirbik Attila a képzőművészet és az irodalom határán egyensúlyozó, a  Hús mint művészet és termék című szemináriuma, Horváth Viktornak a Vers ellenforradalma nevet kapó foglalkozása és Szegő János Az irodalom retorikája című műhelye mozgatta meg a részt vevő, csaknem ötven fiatal bölcsészhallgató fantáziáját.

Puha kertben

Bicskei Gabriellával első, Puha kert (JAK-PRAE.HU-Forum) című kötete apropóján Bencsik Orsolya beszélgetett, ha nem is kertben, de puhán, heverőn ücsörögve. A szerző szerkesztette a Symposiont, jelenleg ír, olvas, utazik, de mindezekről a nyilvánosság előtt beszélni nem szeret. A marketinggel is hadilábon áll, saját bevallása szerint nem ért hozzá – és nem is akar érteni. Megtudhattuk tőle, hogy a könyv eredeti címe A kertben volt, de a nála marketingérzékenyebb sorozatszerkesztők javaslatára Puha kertre változott. A kötet a vajdasági magyar írói hagyományba illeszkedik, Aaron Blumm Biciklizéseink Török Zolival című könyvével rokonítható, identitásváltó, úgynevezett álom-szöveg. Nem egyértelmű, hogy ki az elbeszélő, mint ahogyan az sem, Bicskei hol van otthon valójában – elmondása szerint leginkább útközben. A Puha kertről az a vélemény alakult ki a beszélgetés végére, hogy akár strandolvasmány is lehet a puha homokon.

Bencsik Orsolya és Bicskei Gabriella a puha kanapén

Belső haláltábor

Gyantár Edina Csobánka Zsuzsával beszélgetett megrendítő részletességgel a Majdnem Auschwitz című regényéről. A magyartanárként dolgozó, az „új érzékenység” felébresztőjének nevezett írónő legújabb regénye, noha az érintettség okán történelminek is nevezhető, mégis a nő és férfi közti kapcsolatot vizsgálja, amely olykor fájdalmas tud lenni, mint egy belső haláltábor. Ez a megközelítés az írónő szerint nem alacsonyítja le az Auschwitz-témát, hanem az életünkből mára már kiszorult érzelmi attitűdöt hangsúlyozza. Csobánka az auschwitzi tragédiát a mindennapokba helyezi át, metaforaként használva hét fejezetben, azokkal a városnevekkel tagolva az egyes részeket, ahol a szerző az utóbbi években megfordult. A legutolsó éppen Szabadka. De olyan fontos kérdésekről is szó esett a beszélgetésben, mint az, hogy a női öntudat nem azonos a feminizmussal, vagy mit keres a politika az oktatásban.

Gyantár Edit és Csobánka Zsuzsa kortántsem könnyed témái

Domonkos István érkezése

Virág Gábor fő szervező, a Fórum Kiadó igazgatója szerint az utolsó pillanatig nem lehettek biztosak benne, hogy Domonkos István (Domi), a hetvenes évek végén Svédországba emigrált József Attila-díjas költő valóban eljön-e a Dombosra, évtizedek után vállalva újra a hazai nyilvános szereplést. Megtelt minden ülőhely, tiszteletteljes volt a csend, amelyet Orcsik Roland tört meg azzal, hogy felkonferálta a Kormányeltörésben című vers szerzőjét, az élő legendát. A közönség soraiba beültek pályatársai is: Bányai János, Gerold László, Bordás Győző, Tolnai Ottó. Domonkos közös élményekről anekdotázott, szó esett a 2008-ban megjelent Yu-Hu-Rap című költeményéről, és arról, hogy mi mindenért volt érdemes régen és miért érdemes ma élnie egy költőnek. ,,A csavargások közepette az irodalomhoz pillanatokra kötődtem. Az élet nagyon rövid, mindenkit figyelmeztetek erre, vigyázni kell, hogy mennyit szentel az ember az írásnak és mennyit az olvasásnak, hogyan választja meg az olvasmányait. Aki meg tud írni egy verset két perc alatt, írja meg. Regényt az írjon, aki le tud mondani minden másról” – hangzott Domonkos útmutatása, aki ma boldog nagyapa és a családjához való kötődésről beszélt legihletettebben.

Domonkos István válaszol, Orcsik Roland kortyol

(A képen költő és termékmegjelenítés látható)

Irány a JAK!

A JAK várja a kéziratokat, augusztustól új sorozatszerkesztőkkel – hangzott a felhívás a Domboson. Tavaly Szil Ágnes Tangram című kötete nyerte az első JAKkendő-díjat, és így a megjelenés lehetőségét. A könyvet Sági Varga Kinga mutatta be, majd Farkas Arnold Leventét kérdezte Sopotnik Zoltán új, A másik Júdás című kötetéről. Mi lenne, ha Jézus ide születne Kishegyesre? – hangzott a provokatív kérdés. Sopotnik ugyanis iróniát lát a szövegben, de A másik Júdás talán csak egy napjainkra aktualizált Biblia.

Orcsik Roland Fenyvesi Orsolya első kötetes költőt, művészettörténészt, A tükrök állatai című kötet szerzőjét mutatta be. Megtudhattuk, hogy verseinek képisége erős, például fényt és vízfelületeket jelenítenek meg szavakkal.

JAK-kör

Vajdasági vagányok a kivetítőn

Schein Gábornál fontos az életrajzi olvasat – méltatta Faragó Kornélia irodalomtörténész, kritikus a budapesti írót, akinek vajdasági gyökerei is vannak. A beszélgetésből kiderült, hogy a mondott és az írott szó különbsége az író gyerekkori diszlexiájára vezethető vissza, amikor a nagymamája olvasott fel neki. Sok műfajú alkotótevékenységében a költészet vezeti a megjelent kötetek sorát, majd az irodalomtörténeti munkák következnek. A kettő összekapcsolásaként, Weöres költészetét megidézve Schein szóvá tette, hogy a magyar irodalomnak nincs történeti verstana.

Domboson azonban e hiányosság ellenére is mécsesek gyúltak, felfénylett a kivetítő, amelyen Bach Máté Vagány históriák sorozatának idei összeállítása jelent meg olyan vajdasági szerzőkkel, mint Terék Anna, Böndör Pál, Beszédes István.

A szalmabálák között, az irodalmi beszélgetések után többek között a Sin Seekas és Secret Man szórakoztatta a bohémkávétól, a csapolt sörtől és főleg a kultúrától mámoros irodalmárokat. Közülük a legtöbben már a jövő évi programokat tervezték, megváltva és piacra dobva a következő évi retúrjegyet.

Lennert Móger Tímea