Ugrás a tartalomra

 

Szívtűzoltóautó, föld és székely állatfajták

A 24. Tusványoson, a Tilos Kávéház sátrában tartott hármas könyvbemutatón László Noémivel, Király Zoltánnal és György Attilával beszélgetett Lakatos Mihály és Gáll Attila.  

 

 

 

Szívtűzoltóautó, föld és székely állatfajták

 

 

A 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban a kortárs irodalomnak a Magyar Teátrumi Társaság sátra mellett a csíkszeredai Tilos Kávéház adott helyet, ahol – többek között – László Noémival, Király Zoltánnal és György Attilával találkozhattunk. Az alkotókat bemutató Lakatos Mihály és Gáll Attila elsőként az új kötetek kiadójára kérdezett rá. A Sétatér Kulturális Egyesület, az erdélyi könyvkiadók termékeinek népszerűsítője most maga publikálta a három szerzőt.

László Noémi az egyesületről elmondta: hosszú évek óta egyre elégedetlenebbek az erdélyi szerzők amiatt, hogy könyveiket nem lehet megvásárolni. A könyvterjesztői hálózat érve: a kortárs irodalomnak nincs piaca, az emberek nem igénylik e kiadványokat. A Sétatér egyik fontos célkitűzése elérhetővé, megvásárolhatóvá tenni ezeket a könyveket. Hogy valaha lesz-e belőle impozáns kiadó, az még a jövő titka.

Király Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte: Erdélyben sajnos a kortárs könyveknek nem igazán van utóélete. A kiadványokat gazdasági társaságok adják ki, amelyeknek érdekében áll ugyan pályázati pénzt lehívni és publikálni őket, de a terjesztés, a könyvek forgalmazása valamiért megakad. Ezért nonprofit szervezetként próbálta meg a Sétatér ezt a három könyvet ezer-ezer példányban kiadni, az eladott könyvekből pedig kortárs irodalmi rendezvényeket szeretnének finanszírozni. A kiadáshoz L. Simon László és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is hozzájárult.

Gáll Attila azon kérdésére, hogy az egyesület idővel az Erdélyi Magyar Írók Ligájának kiadójaként fog-e működni, Király elmondta: tizenegy évvel ezelőtt, a szervezet alapításakor kikötötték, hogy az E-MIL-nek nem lesz saját kiadója, mert minden tagnak a kötetét lehetetlenség lenne publikálni, és emiatt konfliktusok támadhatnak az írószervezet alkotói között. Tehát a Sétatér és az E-MIL önálló entitásként működik majd az elkövetkezőkben.

Lakatos Mihály a továbbiakban a három alkotó új könyvét ismertette a hallgatósággal.

László Noémi Föld című kötetéről szólva hangsúlyozta: bár szívesen mondaná azt, hogy a könyv új fejezetet nyit az alkotó életében, ám László költészete mindig ugyanezeken a vizeken evezett. Inkább úgy fogalmazna, hogy a kötettel egy csúcsra ért a költő, amely sok munkát fog okozni a magyar bölcsészkarok hallgatóinak, és igen sok örömet és kellemes percet a költészet minden rendű és rangú kedvelőének.

A versekből bölcsesség, élettapasztalat és sok gondolatfutam árad, valamiféle bizonytalanságnak álcázott magabiztosság, amely bemutatja és szemügyre veszi létünk építőkockáit. Olyan bizonyosság ez, amelyet sem tudással, sem akarással nem lehet elérni, csak hittel, istenhittel. László Noémi mégis ódzkodik verseiben az istenhittől, hiszen ő költő. Fontos szerepet kap a kötetben a keresés aktusa, amelyet a Jó kérdés című verse támaszt alá leginkább. Az alkotó elsősorban önmagát próbálja megfejteni, nem véletlen, hogy a kötetnyitó vers a Kútba nézés címet viseli. A könyv tulajdonképpen „egy mazochista mélyfúrás önmagunkba”.

László Noémi erre reagálva elmondta: Lakatos fején találta a szöget, ezek a versek egy hosszú keresés fájdalmas lezárását jelentik. A kötet valamiféle korszakhatár, bár nem tudja még, mi következik. Úgy érezte magát, miután ezeket a verseket befejezte, hogy eljutott valahová, biztos ponton ül, akár a felfedező hajók árbockosarában a matróz, amikor megpillantja a messze a földet.  Az ő életében most ezt jelenti a föld, de ugyanakkor azt is, ami a koporsó tetején kopog – utalt a verseskötet címére.

Király Zoltán Szívtűzoltóautója akár a szerelemről is szólhatna, legalábbis a cím alapján erre tippelhet az olvasó. Lakatos méltatásából azonban kiderült, itt csupán költői csalafintaságról, játékról van szó. A kötet nem szerelmes versek gyűjteménye, témája a körülötte pezsgő, hétköznapi élet. „Nem lét-, hanem életversek, ezért roppant életszagúak is. Azt is mondhatnánk, hogy kissé egoista is ez a költészet, de ez költőknél gyakori betegség, ilyenben szenvedett a nagy előd, Ady Endre is. Viszont olyan problémákat vet föl, amelyek gyakran foglakoztatnak minket, olvasókat. A kezünkben tarthatunk egy kötetnyi választ, mert a vers akkor is válasz, ha kérdőjellel végződik.

Király jó szerkesztői érzékkel ejti foglyul az olvasót, már a kötet elejére rejtélyes költemény kerül egy nagybetűs  I-ről, aki úgy hagyja el a költőt, hogy marad. Ez az I lehet egy „i” betűvel kezdődő női név, de akár az Isten is. A költő szeret kacskaringós utakon járni, hogy aztán a végén ránk húzza a vizes lepedőt. Király Zoltán költészetté avatja a körülötte lévő világot lila kabátostul, szobrostul, politikástul, közéletestül. Széles repertoár teszi színessé a könyvet, meg a szüntelen ott ólálkodó humor.

Végezetül György Attila Bestiarium Siculorum címűprózakötetét ismerhettük meg, amely a két komoly lírikus könyve után igazi humoros csemege – legalábbis látszólag, mert a 24 különleges állatfajta (szeszmacska, rézfaszú bagoly, székely mintaférj stb.) mögött komoly társadalomkritika húzódik meg. 

Lakatos szerint írójuk Nagy Lajos és Láng Zsolt, de inkább az előbbi rokona, hasonló jellegű témákkal ugyanis ők foglalkoztak az irodalomban. De van különbség is: míg Nagy Lajos Képtelen természetrajza zömében valóságos állatokat „humorizál meg”, György Attila mitológiai, tehát nem létező, eleve humoros állatokat „humorizál tovább”, ami – lássuk be – nem könnyű, sőt, igencsak gyötrelmes feladat. Mert egy dolog az, amikor az olvasó a „Nyúl” címszó alatt komoly leírást vár, s meglepetésszerűen csattannak el a poénok, és teljesen más, amikor a címszó például a „Szeszmacska”, az olvasó pedig eleve szellemesebbnél szellemesebb poénokat vár, s e várakozásában nem szabad csalódást okozni neki, mert ha igen – állattani hasonlattal élve –, „elhúz, mint a vadlibák”.

 György Attila nagyon járatos a humor világában, brillírozva oldja meg ezt a feladatot. A szövegen érződik, hogy ő maga is élvezte azt, amit csinált, átsüt a jókedv és az öröm, amellyel írta. S a jókedvvel végzett munkának csak jó eredménye lehet.

A könyvből XXI. század eleji korrajz, társadalomrajz bontakozik ki nyelvi leleményességgel fűszerezve – összegezett Lakatos.

Varga Melinda

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.