A 84. Budapesti Ünnepi Könyvhét bő kínálatból szinte lehetetlen címeket kiemelni. Akárcsak a kiadók standjainak felhozatala, a Vörösmarty tér Oroszlános kút melletti színpadán zajló könyvbemutatók is nagyon színesek voltak. Az érdeklődők viszont kevesebben, mint máskor.

 

 

 

Sok fóka – kevés eszkimó

 

Trianon mítoszkritikával

 

 

A második nap délutáni programblokkjából érdemes megemlítenünk György Péter Állatkert Kolozsváron – Képzelt Erdély című esszéregényét. A szerzőt kérdező Jánossy Lajos néhány mondat erejéig – mint előzményregényre – kitért György korábbi, Apám helyett című könyvére, amely a zsidó traumát dolgozza föl. A kérdés a világháborút követő komor időszakban nem volt része a közgondolkodásnak, ezért kívánt ezzel behatóbban foglalkozni az író. Új könyve rendhagyó korrajz, esszéregény arról a periódusról, amely olykor még napjainkban is tabutéma. A szerző szerint Trianon durvábban érintette a magyar társadalmat, mint a zsidóüldözés, és úgy gondolja, ma is nagy hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem.

György Péter könyve a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés előzményeit és számos következményét veszi szemügyre. Utánajár, hogyan reagált a magyar irodalom 1920-as eseményekre, hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak az új határok mögött az emberek.  Illetve azt is megtudhatjuk, miként alakította ez a tragikus történelmi fordulópont történelemképünket, azonosságtudatunkat, és hogy mint jelent számunkra ma ez a kérdés. 

Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a századelőtől 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László és Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos.  A szerző hangsúlyozta, hogy kötete mítoszkritika kíván lenni, egyfajta vitaindító-regény. Erdély eredetmítosszá vált, a mítosz pedig elfed bármi mást. Sajnos, ha a rendszerváltás előtti irodalmat górcső alá vesszük, elég vékony kis antológiát tudnánk erről összeállítani, de így van ez a képzőművészet terén is.

Szabédi Lászlóról és Szilágyi Domokosról az író elmondta: nagyon zavarja, hogy a peremre szorultak. Kevés fantasztikus életművel társuló példázatos élet van a magyar irodalomban, a két költőé viszont kétségtelen az – ezért is foglalkozik olyan sokat velük Az állatkert Kolozsváron.  
                  

 

Antológiák, rendszerváltó regény és politikus-költő

 

A második nap programját összeállító Keresztury Tibor és a Litera stábja arra törekedett, hogy egyaránt figyelmet kapjanak a hagyományos, a könyvhétről elmaradhatatlan kiadványok és a valódi meglepetést ígérő, sikergyanús könyvek.

Délelőtt először Nyerges András Háztűznéző című, új művét mutatták be, amely Keresztury szerint az első igazi rendszerváltó regény. A könyv másik érdekessége, hogy önéletrajzi vonatkozásokat is tartalmaz. A szerző szépirodalmi eszközökkel beszél arról a politikai megosztottságról, amely ma is a magyar társadalom rákfenéje. Egy házaspár új lakásba költözik, ez szimbolizálja a megváltozott rendszerbe való beilleszkedést. A társasház élete az egész társadalom modellje. ’89 után mindenki változtatni akart, ki otthont, ki jövőképet – a könyv ennek a folyamatnak a hiteles látlelete. Az író a rendszerváltást nem a politikaformálók, hanem a döntések következményeit elviselő hétköznapi emberek szemszögéből ábrázolja. A rövid bemutatón felolvasták a Terepszemle titokban című fejezetet, kiváló ízelítőként a regény világából.

Nyergest követően az idei év – a Magvető Kiadó szerint – legnívósabb verseiről és novelláiról esett szó. A Szép versek illetve a Körkép szerkesztői az antológiák mai olvasottságáról, a kortárs líra és próza legfontosabb tendenciáiról, a szerkesztésről beszéltek. A Körkép összeállítója, Király Levente először a Jelenetek az égre írt könyvből című, a L’Harmattan Kiadónál megjelent regényéről mondta el, hogy a szabadságról, a szabadság hiányáról mesél az olvasónak, a rabszolgatartó társadalom, az ókori Róma megidézésével. A Körképre térve megtudtuk, hogy az antológia „szép korában” nyolcvan-százezer példányban is elkelt, ma pár ezer rajongója van az év legjobb novelláinak. A mostani kötet harminchét prózaíró alkotását tartalmazza, köztük olyan fiatalokét, mint Fehér Boldizsár, aki az egyik legfigyelemreméltóbb hang a kortárs irodalomban. Nagy nevekből azért van kevesebb az antológiában, mert ők általában regényeken dolgoznak, ezért csak azokra eshetett a választás, akiknek regényrészletük valamiképp novellaszerű.

Szegő János a Szép versekről elmondta: a válogatás elsődleges szempontja az volt, hogy inkább több költő kevesebb verse kerüljön a kiadványba, mintsem kevesebb alkotó több költeménye. Ez az első ilyen válogatása a szerkesztőnek, és nem tagadta, hogy fontos szerepet játszott a szubjektivitás, hiszen egy ilyen kiadványnál nem lehet teljes mértékben tárgyilagos maradni. Több mint kilencven név szerepel az antológiában. Szegő szerint rengeteg jó költő van a legfiatalabbak között is, és kiemelte Szőcs Petra, Tóth Kinga, Heves Judit, Zilahi Anna, Fehér Renátó nevét mint figyelemre méltó pályakezdőket. A Holmi, Műút, Élet és Irodalom, Kortárs, Székelyföld, Látó és számos más, magyarországi és határon túli irodalmi folyóirat hasábjain megjelent alkotások legjavát igyekezett beválogatni a kiadványba.

A délelőtti bemutatók izgalmas színfoltja volt Markó Béla fellépése, akinek a Pont Kiadónál jelent meg az Egy mondat a szeretetről és a Bookartnál Csatolmányok című kötete, a Kossuth Kiadó pedig A magyar kártya címmel adta ki azt a beszélgető könyvet, amelyet Kőrössi P. József készített vele. A Marosvásárhelyen élő költő, politikus elmondta: bár mindkét hivatását nagyon szereti, úgy érzi, hogy most a versírás az igazi feladata. Egyik kedvelt versformája a szonett, amelyet nagy kihívásnak tekint, amolyan „költészeti Rubik-kockának.

Az Egy mondat a szeretetről Szávai Géza írókollégájának nagyon szubjektív versválogatása. A hatvan alkotás egyfajta lehetséges olvasata Markó eddigi lírai életművének. A költő maga – mint mondta – valószínűleg nem ugyanezeket a verseket válogatta volna egy reprezentatívnak szánt kötetbe, de nagyon elégedett a kiadvánnyal. A Csatolmányok című kötete közéleti témájú költeményeit foglalja magába, a Kőrössi P. József készítette beszélgető könyv pedig az erdélyi magyarság problémái, a romániai politizálás helyzetképe mellett portrét rajzol, személyes sorstörténetet mutat be.

A délelőtti program zárásaként a Fiatal Írók Szövetsége képviseletében Huszár Daniella, Fenyő D. György és Mészáros Márton beszélgetett az irodalomnépszerűsítés új eszközeiről fiatal generáció körében.

 

Éjszaka és irodalom

 

Az est, az éj leple megtermékenyíti az álmokat, a képzeletünket, a szerelemet – és az irodalmat. Nem véletlen, hogy a Magyar Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesülése által létrehozott Supka Géza Alapítvány Az olvasás éjszakája címet adta az irodalmat népszerűsítő szeptemberi programjának. Az Ünnepi Könyvhét második napján Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke, a Kossuth Kiadócsoport vezérigazgatója, a Supka Géza Alapítvány Felügyelő Bizottságának vezetője, Lafferton Kálmán, az MKKE elnökségi tagja, a Supka Géza Alapítvány elnöke és a moderátor, Szabó Tibor Benjámin, az Új Könyvpiac felelős szerkesztője mutatták be a rendhagyó kezdeményezést az érdeklődőknek.

Az MKKE tagvállalatai által létrehozott Supka Géza Alapítvány célja az élményolvasás népszerűsítése, a könyvpiac dinamizálása. A projekt német mintára jött létre, annak érdekében, hogy a betűk világát megszerettesse a szélesebb közönséggel. Nemcsak a könyves szakma, hanem a magyar lapkiadók, lapterjesztők felé is nyitni kíván, hogy interaktívabbá tegye a projektet, és ugyanakkor a fölmerülő közös problémákra is együtt találjanak megoldást.

Működésüket csak nemrég kezdték el, de A te is olvasol, ugye? kampány révén már sikerült mintegy hárommillió embert megszólítaniuk. Grecsó Krisztián egyik novellájáról több ezer középiskolás vitatkozott, több mint kétszázhuszonnyolc fiatal írt kritikát a kortárs író művéről, 116 középiskola, 118 város kapcsolódott be a programba. A zsűri olyan közismert nevekből tevődött össze, mint Kányádi Sándor, Für Anikó vagy Horváth Gergely – tudhattuk meg az alapítvány középiskolás diákok számára kiírt pályázatáról.

A 2013. szeptember 13-án, Az olvasás éjszakája címmel sorra kerülő kezdeményezésükről Lafferton Kálmán elmondta: három fővárosi könyvesházban fognak zajlani a programok, amelyek a késő estébe nyúlnak. Íróbeszélgetések, különleges produkciók, interaktív játékok, zene, videó-show várja a könyvek szerelmeseit, több mint ötven író fog föllépni – ezen az éjszakán az olvasás közösségi élménnyé válik. Kiemelt műsor lesz egy kortárs irodalmi kötet bemutatója, valamint a nyolc szerzőt felvonultató erotikus felolvasóest és az ahhoz társuló aktfotó-kiállítás.

Ha az estéről és az olvasásról beszélünk, fontos kiemelnünk a könyvheti programok egyik legsikeresebbjét, a József Attila Kör Néma gyerek produkcióját, amely az előző évhez hasonlóan élménydús volt. A színpadon az első kötetes Szőcs Petrát is láthattuk más, kiemelkedő fiatal tehetségek mellett.

 

 

Kamaszok, tudomány, novella

 

A harmadik napon, a kortárs magyar felnőtt és gyerekirodalom tendenciáinak, új hullámainak és divatjainak bemutatásán fontos fiatal szerzőkkel és tapasztalt alkotókkal folyt a beszélgetés az Ünnepi Könyvhét Oroszlános kút melletti nagyszínpadán. Az irodalom mellett tudományos jellegű – pszichológiai és történelmi témájú – kiadványokba is betekintést nyerhettünk. Délelőtt Menyhért Anna A kis ló és a kacsukahal című gyerekkönyvével (Móra Kiadó) és Tóth KrisztinaAkvárium című kötetével (Noran Libro Kiadó) ismerkedtünk, valamint Borgos Anna Nemek között című tanulmánykötetével (Kortárs Kiadó).

Izgalmasnak bizonyult Sopotnik Zoltán – Egri Mónika Fahéjas kert (Kolibri Kiadó) és   Eplényi Anna – Schmidt Gertrúd – Máray Mariann Jártamban... kertemben (Két egér) című kötetének bemutatója is.

A kortárs magyar novella felvonultatásakor többek között erdélyi szerzők könyveivel, így Molnár Vilmos Az ördög megint Csíkban (Bookart) és Potozky László második kötetével, a Nappá lett lámpafénnyel (Magvető) találkoztunk, de terítéken volt Láng Zsolt Szerelemváros című könyve is, akárcsak Bicskei Gabriella Puha kert (Forum+JAK+prae.hu) és Schein Gábor Megölni, akit szeretünk című elbeszéléskötete (Kalligram).

A délelőtti blokkot érdekes beszélgetéssel egybekötött székely stand up comedy zárta: Muszka Sándor Sanyi bá című, az Ulpius-ház Kiadó újrakiadásában megjelent kötetébe kóstoltunk bele, és tudtuk meg a szerzőtől a székely humorról, hogy segít átvészelni a tragédiákat.

Délután a tudományos könyvújdonságok mellett leginkább a gyerekirodalom állt előtérben.

Tasnádi Emese Városi legendák (Tessloff és Babilon Kiadó) című könyve a kisiskolás korosztályt célozza meg. Az írónő történeteiben olyan, nem hétköznapi állatokkal és lényekkel találkozhatunk, mint a vasútállomáson lakó, krumplifejű masiniszta, a szökőkútban élő szörny, az állatkertben tanyázó telefánk, a toronyórában lévő szellem. A gyerekeket szórakoztató városi legendák a szerző szerint a felnőtt olvasó képzeletének is szárnyat adhatnak.

Dóka Péter A kékhajú lány (Móra Kiadó) című könyve már a kamaszoknak szól, a család és gyerek viszonyáról, felnőtté válásról, a serdülőkor dilemmáiról. A helyszín egy budapesti kórház, ahová a főhős egy sikertelen fára mászási kísérlet miatt kerül. A családi hangulat, amelyből kiszakadt, nem éppen idilli. A kórteremben más problémás gyerekekkel találkozik, teljesen más közegbe kerül, ami átalakítja személyiségét.

László Zoltán Egyszervolt (Agave Kiadó) című regénye kifejezetten a tinédzsereknek, fiatal felnőtteknek szól. Akárcsak korábbi könyveiben, itt is a fantasztikum dominál, de a népmesére és a detektívregényre emlékeztető fordulatok is megtalálhatók benne. Fontos a történetben a szerelmi szál és a társadalomkritikai jelleg.

Szekeres Nikoletta, a bemutatók moderátora szerint mindhárom gyerekkönyvben közös motívum Budapest, a szerzők nagyvárosi „csodákkal” próbálják az elkápráztatni az apró olvasókat.

 

 

Regények, közéleti líra

 

A Könyvhét prózai kínálatát tovább gazdagította  Hász Róbert regénye, A Vénusz vonulása (Kortárs Kiadó) és Csobánka Zsuzsa szépprózai kötete, a Majdnem Auschwitz (Kalligram Kiadó), valamint Halász Margit regénye, a Vidróczki-kódex (Kortárs Kiadó) is.

A „Kortárs költők, kortárs vers” rendezvényt Balogh Endre vezette föl. Erdős Virág Ezt is el (Magvető) című könyve kapcsán a közéleti-politikai költészetre terelődött a beszélgetés, hiszen új kötetében is szociális kérdésekkel foglalkozik. Balogh szerint Erdős A Trabantfejű nő című kötetével úttörő volt a közéleti lírában. Majd a gyerekirodalommal is foglalkozó Finy Petra Folyékony tekintet (Libri) című, új verseskötetének különleges világába vezetett be a moderátor. A költőnő versei az erdő testétől a test erdejéig vezetnek, a nőiességről, az elmúlásról, a természetről mesélnek, olykor groteszk stílusban.

Összegzésképp megállapítható: a 84. Ünnepi Könyvhét hatalmas kínálata és színes rendezvénysorozata ellenére a betűk világa iránt érdeklődők, sajnos, látványosan kevesebben voltak, mint tavaly. Csak remélni lehet, hogy az időnként eleredő zápor, illetve a kíméletlen hőség marasztalta otthon az írott kultúra barátait.

 

Varga Melinda