A tudomány megy, a mese marad
Napsütés és enyhülő hőség fogadja a szép számú érdeklődőt: Spiró György nyitja meg az Ünnepi Könyvhetet a Vörösmarty téren, felidézve saját otthoni könyvtárának történetét.
A tudomány megy, a mese marad
Ideális fesztiválidő fogadja a látogatókat a Vörösmarty téren, az Ünnepi Könyvhét budapesti megnyitóján: a napsütés megmaradt, a hőség viszont egy kicsit enyhült az előző napok kánikulájához képest, sőt néha a szél is lengedezik. A színpadon Spiró György beszél röviden saját házi könyvtára fejlődéstörténetéről.
Elmondja, hogy nem örökölt semmit a családtól, minden könyvet ő maga szerzett be. Egy író–olvasó ember számára azonban nem is feltétlenül a könyvespolcok feltöltése az igazi feladat, hanem bizonyos könyvektől való megválás, mondjuk helyhiány miatt. Vannak viszont kedvencek, amelyek minden körülmények között megmaradnak.
Díszegyenruhás fúvósok zenélnek
A Kossuth-díjas író egy idő után azt vette észre, hogy a tudományos írásoktól könnyebben szabadul meg, mint a szépirodalmi művektől. A tények helyett őt ugyanis jobban megfogja egy-egy hangulat, fordulat vagy éppen rím. Nem a gyerekeinek őrzi ezeket, mert más az ízlésük, egyszerűen csak ezek ivódnak bele jobban. Így pedig végül éppen a gyűjtemény azon darabjai maradnak meg, amelyeket már ezerszer olvasott, amelyeket a legjobban ismer.
Érdeklődők a pavilonok előtt
Ennek megfelelően az oktatásban sem a száraz életrajzi adatokra helyezné a hangsúlyt, sokkal inkább a szépirodalom szeretetére való nevelésre. Hozzáteszi azonban, hogy a standokat megrohamozó olvasókat nem akarja a tudományos könyvek hanyagolására és kizárólag regények, verseskötetek vásárlására buzdítani, saját példájából adódóan mégis úgy érzi, a tudomány kevésbé fontos, a mese viszont megmarad.
Tolongás a felvidéki szerzők asztalánál
Sőt közös kinccsé válik, amiből újabb és újabb könyvek írói merítenek ihletet. Minden mű kollektív munka eredménye, az író személye sokszor nem is fontos Spiró szerint. A hagyományokra épül minden.
Szöllősy Balázs a FISZ standja előtt
A rövid megnyitó után díszegyenruhába öltözött fúvószenekar vonul végig a téren, a tömeg pedig szétszéled, hogy a különböző standoknál kíváncsiskodjon. A Fiatal Írók Szövetségének pavilonja előtt például egy hölgy arról érdeklődik, hogy itt valóban kizárólag fiatal írók könyvei jelennek-e meg, mármint tizenéveseké. A fiatal kifejezés definícióját azonban már nem várjuk meg…
Szöveg és fotó:
Szarka Károly
Mészáros Sándor és Gerőcs Péter rágyújt