A történelmi regénytől York napsütéséig

Kovács András Ferenc, Oláh János, Mezey Katalin, Egressy Zoltán, Szabó T. Anna, Bertók László, az elmaradhatatlan antológiák: a Szép versek és a Körkép, a történelmi regény helyzete napjainkban – kulcsszavakban így lehetne összefoglalni azt a színes ízelítőt, amelyet a 85. Ünnepi Könyvhét budapesti minikönyvbemutatói nyújtottak a rendezvény második napján, pénteken.

A történelmi regénytől York napsütéséig

A rekkenő hőség ellenére is voltak kitartó érdeklődők, akik Budapesten, a Vörösmarty téren végigülték a 85. Ünnepi Könyvhét második napjának félórás könyvbemutatóit, amelyek kiváló kedvcsinálóként szolgáltak.

Klasszikussá nemesedő kortársak

A délelőtti első blokkban a Magvető Kiadó Körkép és Szép versek antológiáinak szerkesztőit, Szegő Jánost és Király Leventét látta vendégül Keresztury Tibor, aki a kiadványok szerkesztésének műhelytitkai közül arra is kíváncsi volt, hogy a válogatásokat mennyiben befolyásolják a politikai szempontok.

Szegő János szerint amennyire lehetetlen az összes szép magyar szót összeírni, úgy minden szép magyar verset sem lehet beválogatni az antológiába. „Mindig lesz valaki, aki kimarad” – mondta sajnálkozva, pedig igyekszik minél körültekintőbb lenni, fővárosi és vidéki lapok, anyaországi és határon túli folyóiratok egyaránt az íróasztalára kerülnek ilyenkor. Bár inkább az esztétikai érv a mérvadó, megnyugszik, ha ilyen szempontból is arányosra sikerül a válogatás, amely elsősorban az ő „szubjektív kánonját”, esztétikai szűrőjét tükrözi. Ismert alkotók, mint Kántor Péter, Kovács András Ferenc, Nemes Z. Márió, Takács Zsuzsa és Zudor János mellett a legfiatalabbak is szerepelnek a Szép versekben, például André Ferenc.

Király Levente még nehezebb helyzetben volt, mint szerkesztőkollégája, hiszen novellát olvasni több időt vesz igénybe. Mindig háromszor annyi kézirat van, mint amennyi az antológiába belefér. Számára nem elsődleges, hogy ugyannnyi határon túli  és magyarországi, vagy ugyannyi nő és férfi szerepeljen a könyvben, csakis esztétikai szempontok alapján válogat. A kiadványban a monodrámától a minimalista szövegig szinte minden van, többek között Debreceni Boglárka, Győrffy Ákos, Muszka Sándor és Tompa Andrea tollából. A szerkesztő olykor boszankodik, mert a prózaírók megviccelik: novellaként publikálják egy későbbi regény részletét, ezt igyekszik kiszűrni, de nem mindig sikerül.

A politikai szempontok nem játszanak közre az antológia összeállításánál – hangsúlyozták  a szerkesztők. A Szép versek és  a Körkép hajdanán státusszimbólum volt, nem hiányozhatott az értelmiségi családok könyvespolcáról, ma már inkább kultúrmisszió ezzel foglalkozni, noha olvasója még mindig van bőven. Megéri csinálni, hiszen ezek a szerzők idővel klasszikussá nemesednek – vallja Király Levente.

Az antológiák után az esszé világába kalauzolt a moderátor, egy sokszínű egyéniség, Szörényi László Borzongató magyar irodalom (Kortárs Kiadó) és Sorokszorító (Nap Kiadó) című új könyvét ismerhettük meg. Ezt követte Aczél Géza (szino) líra – toborzószótár (Jelenkor) című verseskötetének rövid ismertetése.

A déli órában a Magyar Napló vette át a házigazda szerepét.  A beszélgetést vezető Réger Ádám elsőként bemutatta Mezey Katalin Ismernek téged című új kötetét, amely az elmúlt bő egy évtized elbeszéléseit, kisregényeit gyűjti egybe. Az írónő a kötetben saját gyerekkorának történeteit is felhasználja a történelmi tragédiák, diktatúrák érzékeltetésére. Oláh János Közel című regényében szintén a gyerekkor tematizálódik, kulcsmotívuma a soroksári sortűz, ahol iskolatársai vesztek oda.

Oláh János ezután ismertette az Irodalmi Magazin negyedik, Írók az első világháborúban témájú számát, amelyben többek között Móricz Zsigmond és Molnár Ferenc haditudósítói tevékenységéről is olvashatunk. A magazin a szélesebb olvasóközönséget célozza meg, igyekeznek minél olvasmányosabbak, közérthetőek, de ugyanakkor szakszerűek lenni. Az illusztrációk is ezt  szolgálják.

A következő beszélgetés a történelmi regények napjainkra gyakorolt hatásáról folyt. Trux Béla az Akkon ostroma, Urbánszki László a Nemtelen nemesek, Marcellus Mihály pedig az Aquincum farkasa című könyvéből villantott fel egy-egy izgalmasabb motívumot. A történész-írók egyetértettek abban, hogy  minden történelmi regény alternatíva csupán, amelyben a szerző a karaktereket saját fantáziája szerint rajzolja meg az olvasónak. “Nem hazudunk, azt írjuk meg, ami megtörténhetett volna”. A hitelesség fontos, de az olvasmányosság sem utolsó szempont. A magyar történelem „el van nyomva”,  nagyon sok dolog, például a tatárjárás vagy az osztrák-magyar monarchia korszaka nem úgy kerül bemutatásra, ahogy az valójában történt – vélték a meghívottak.

A délutáni, koraesti órák inkább „líraiak” voltak, így megismerhettük Bertók László Ott mi van? (Magvető Kiadó) című új verseskötetét is, Tarján Tamás ismertetésében. A könyv, melynek keletkezéstörténete egy kórházi kezeléshez kötődik, folytatása a költő korábbi köteteinek, filozófiai témákat,  természeti jelenségeket, az ember lelki vívódásait írja le.

A moderátori szerepet ezután újból Keresztury vette át, előbb Buda Ferenc Míg élsz című lírakötetével (Holnap Kiadó), majd Egressy Zoltán Százezer eperfa (Európa Kiadó) című regényével ismerkedhettünk meg. Tarján szerint Egressy prózaíróként teljesen más hangon szólal meg, mint a drámáiban. Hiperrealista regénye mai magyarországi történetet dolgoz föl, de az író megnyugtatta közönségét, hogy magánemberként nem annyira pesszimista, mint a könyv lapjain.

Szabó T. Anna Kerített tér (Magvető) című verseskötetéről megtudhattuk, hogy Weöres Sándor, Szabó Lőrinc és József Attila motívumait gondolja tovább. Tipikus urbánus költészet, drámai elemekkel keveredik benne a lágy, békés líraiság. Érdekessége, hogy sok ajánlást tartalmaz.

A prózát késő délután Sándor Iván A kő visszahull – Napló 1989–2010 (L’Harmattan) és Sajó László A futball ábécéje és egyéb történetek (Osiris)című kötete képviselte, majd Sziveri János Pasztorál című verseskötetéről beszélt Reményi József Tamás. A színpadi könyvbemutatókat Péterfy Gergely  A kitömött barbár című regénye (Kalligram) és Kovács András Ferenc York napsütése zengő tombolás (Magvető) című könyve zárta.

KAF új kötetére voltak a legtöbben kíváncsiak, felolvasását vastapssal jutalmazták. A kiadvány egyébként kettős verseskönyv, amelynek költeményei egymásra is rímelnek, kettős visszhangokkal válaszolgatnak egymásnak. A Shakespeare szellemének szentelt könyv így lesz színházi könyvvé, a színházi könyv pedig a költészet szellemének teátrumi könyvébe úszik át, miközben mindkettő egyetlen, rejtett harmadikká (apakönyvvé).

A Vörösmarty szobor előtti színpadon, ahol lényegesen hűvösebb volt, mint az Oroszlános kútnál, szintén sok érdekes kiadvány fogadta az érdeklődőket, kiemelnénk közülük Kiss Judit Ágnes Négyszög című verseskötetét.

A Vörösmarty szobor előtti színpadon, ahol lényegesen hűvösebb volt, mint az Oroszlános kútnál, szintén sok érdekes kiadvány fogadta az érdeklődőket, kiemelnénk közülük Kiss Judit Ágnes Négyszög című verseskötetét.

Varga Melinda