Hangzó csoda Kolozsvárott
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét 1941-re nyúlik vissza, amikor Erdély fővárosa is bekapcsolódott a budapesti rendezvénysorozatba, majd hosszú idő után 2011-ben szervezték meg újból a magyar könyv és könyvkiadás ünnepét a Kincses Városban. Az idén ötödik kiadásához ért rendezvény gazdag könyvvásárral, sok szépirodalmi és kulturális programmal várta az érdeklődőket.
Hangzó csoda Kolozsvárott
A magyar könyv ünnepe belakta a Fogoly utcát, a kolozsvári iskolákat, a Bulgakov irodalmi kávéházat, a tömegközlekedési eszközöket (könyvvel a kezünkben ingyen utazhattunk) és más kulturális tereket. A színes programok nemcsak felnőtteknek szóltak, a gyerekek számára zenés, játékos, mesés, bábszínházas, kézművesfoglalkozásokat szervezett az Életfa Családsegítő Egyesület és a Szabadság napilap.
Csütörtökön az ünnepélyes megnyitó után Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és a szerkesztő, Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár mutatta be a Nagy Ödön szórványlelkész és néprajzkutató (Exit Kiadó, Erdélyi Református Egyházkerület) című könyvet. Demeter Zsuzsa Költői tradíció és könyvkiadás. Gyöngyösi István példája (Erdélyi Múzeum Egyesület)című kötetét Egyed Emese költő, egyetemi tanár méltatta. A Polis Kiadó Manas Teodor Mert gyűlölik egymást, Pál Emese Örmény katolikus templomi berendezkedések Erdélyben és Péter Sándor Apa és fia két világháborúja című új kötetét prezentálta.
Este az E-MIL szervezésében ismerhette meg a kolozsvári közönség Markó Béla Elölnézet (Jelenkor Kiadó, Pécs, 2014) című kötetét, amely képzőművészeti és építészeti műalkotások ihlette szonetteket tartalmaz. A költő a formában megszülető szabadságot keresi, mivel a szonett, akár a képzőművészeti alkotás, zárt világot képez. Úgy véli, hogy a reneszánsz képek festészetének és a szonettek írásának hasonlósága és kapcsolata keletkezésükre vezethető vissza. Az időrendi szerkesztés révén könnyebben végigkövethető a motívumok hálója, alakulástörténete.
Ugyancsak a Bulgakov irodalmi kávézóban került sor Marosán Csaba színművész estjére, aki Méhes György életműve után Tamási Áron műveiből ihletődve kápráztatta el közönségét.
Pénteken Makkai Sándor születésének 125. évfordulója tiszteletére tartottak emlékkonferenciát. Az író, református püspök életének kolozsvári helyszíneit délelőtt irodalomtörténeti sétán járták végig az érdeklődők. A nap további részében két, levelekhez kapcsolódó könyvbemutató is volt: a Jancsó Béla levelezése I. 1924–1930 (Kriterion, 2015) című kötetet Cseke Péter, a kötet gondozója, a Márton Áron: Körlevelek – 1 (Pro-Print Kiadó) című kiadványt dr. Marton József egyetemi tanár, dékán ismertette. Ugyancsak ő, valamint dr. Bodó Márta főszerkesztő (Vasárnap, Keresztény Szó) mutatta be a Megmenekültem az oroszlán torkából. Az erdélyi katolikus egyház a megpróbáltatások idején. 1848–1948 című tanulmánykötetet. Dr. Ferenczi Sándor gyulafehérvári tanár Moloch-Isten kihívója. Szabó György plébános rendkívüli életútja című könyvét a szerző jelenlétében dr. Gábor Csilla egyetemi tanár méltatta, Kovács Ágnes Népmese és közművelődés című könyvéről pedig Keszeg Vilmos beszélgetett a szerzővel.
Szombaton a Bulgakov nyári teraszán a Helikon-estek keretében Szántai János író, a Főtér.ro főszerkesztő-helyettese, László Noémi költő, Demeter Zsuzsa, a Helikon szerkesztője, Jánosi Andrea képzőművész és Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője beszélgetett arról, hogy „veszélyben van-e a gyerekirodalom”. Jánosi Andrea például kifogásolta, hogy a sekélyes, a konfliktusokat bagatellizáló modern meséket grafikailag ugyanúgy tálalják, mint a klasszikus meséket, s ezeket olvastatják a gyerekekkel. A kortárs mesékre jellemző a népmesék megszépítése, az erőszak elrejtése, ami megfosztja a gyereket indulatai és agresszivitása levezetésétől, az erósz virágnyelven való megismerésétől. A legfőbb probléma talán mégis az, hogy a mai gyerekek nem olvasnak, a könyv helyett az internetet bújják.
Ezt követően Dimény-Haszmann Árpád Apatológia (Sétatér, 2014) című első verseskötetéről beszélgetett a szerzővel László Noémi. Az újságíróból lett költő – költőből lett újságíró a kolozsvári Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy tagja volt, de Kézdivásárhelyen élt, így a távolság miatt nem tudott lépést tartani a rajzással – mesélte. Első kötete, melyet Gáll Attila szerkesztett, három ciklusra tagolódik: az első a párkapcsolatot, a második az apa elveszítését dolgozza fel, a harmadik édesapja fiktív leveleit tartalmazza feleségéhez, vagyis a költő édesanyjához.
Vasárnap délelőtt minikonferencián beszélgetett a Bulgakovban a könyv jövőjéről és a fiatalok, egyetemisták olvasási szokásairól Hompoth Erika, Bleeding Bride és György Botond. A befejező részben T. Szabó Levente irodalomtörténész és Vincze Hanna Orsolya kommunikációs szakember a médiumváltások korának apokaliptikus vízióiról, a könyvterjesztés lehetőségeiről, az állam szerepéről és a kreatív írásról fejtette ki véleményét.
Délután Demény Péter költő soraitól visszhangzott a Fogoly utca, a jelenlévők megtapasztalhatták a Hangzó csodát, a közösségi versmondás varázsát és összetartó erejét.
A Könyvhét zárónapján az E-MIL szervezésében került sor Tompa Andrea könyveinek bemutatójára a Bulgakov irodalmi kávézóban. Az íróval Balázs Imre József beszélgetett dokumentarizmusról, a múlt megszólaltatásának különböző módozatairól. A hóhér háza (Kalligram, 2010 – Libri, 2015) és a Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben (Kalligram, 2013) történelmi és Kolozsvár-regényként egyaránt interpretálható.
Kolozsvár néhány helyszíne az Ünnepi Könyvhét napjaira megtelt magyar könyvekkel – olvasókkal, sajnos, már nem annyira. Egy részük talán Budapestre utazott, az anyarendezvényre, vagy városában maradt ugyan, de inkább a helyi nemzetközi filmfesztivál vetítéseire ment.
Sárkány Tímea
Fotók: Mák Arany
