A könyvek kapuja, a lélek kapuja – Képes beszámoló a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárról
Az erdélyi író, mint pejoratív címke, hol vannak az irodalom határai, Trianon, mint regénytéma, magyar írók világháborús naplói, lovagtörténetek gyerekperspektívából – többek között ezekkel a témákkal találkozhatunk a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár nyitónapjának irodalmi rendezvényein. – Varga Melinda képriportja.
A megnyitót követően egy tűt sem lehetett volna leejteni, olyan sokan voltak. A könyvkínálat sokszínűségéből kiindulva ezen nem is csodálkozunk az ezotériától, a könnyed lektűrtől a szépirodalmi lexikonokon, szakszótárakon át a kortárs kötetekig és gyerekkönyvekig mindenki rálelhetett a neki tetsző könyvportékára.
Böszörményi Zoltán legújabb verseskötete, a Lábatlan idő az IDEA Könyvtér standjánál Janovics Jenő, Stiller Kriszta és Demény Péter „társaságában”. Az IDEA Könyvtér egyébként az egyik legizgalmasabb kortárs kínálatot hozta idén is.
A Kriterion 101 verses sorozata születésnapi vagy karácsonyi ajándékként kiváló választás.
A természettudományok kedvelői sem csalódtak. Oláh Anna Bolyai Farkas hőtani elméletei, kemencerakó,-öntő tapasztalatai című kötetéből például az is kiderül, a múlt században miért szenvedett olyan sok úriasszony tüdőbetegségben, s hogy függ mindez össze a kemencerakással, a matematikával és a fizikával.
Jeney Zoltán Rév Fülöp című gyerekkönyvét nagy érdeklődést övezte, egy tucat gyermek vett részt az író-olvasó találkozón, sok kérdést föltettek az írónak, például hogy honnan jön az ihlet, s hogyhogy ilyen fiatal az „író bácsi”. A gyerekek szerint az író bácsik ugyanis nagyon öregek, vagy pedig már nem is élnek. Jeney lovagkori történeteket mesél el kicsit a mába átültetve, a Balaton környékére varázsolva a lovagokat.
Még hogy temetni kell irodalmat, hiszen milyen a lelkes az utánpótlás!
Ezt a sort még Esterházy Péter is megirigyelhetné a budapesti Ünnepi Könyvhéten.
Györe Balázs és Krusovszky Dénes legújabb köteteiket dedikálták. Este Tompa Andreával és Papp Sándor Zsigmonddal közösen író-olvasó találkozót tartottak, ahol a könyveik mellett abba is beavattak, hogyan gondolkodnak az irodalom határairól, az erdélyi író és a női író rossz kontextusban használva megbélyegző, kirekesztő címke is lehet.
A Petőfi Irodalmi Múzeum „…az irodalmat úgyis megette a fene” című kötete igazi unikátum. Magyar írók – többek között Kaffka Margit, Babits Mihály, Szép Ernő – első világháborús naplóit hozza közelebb az olvasóhoz. Magánszféra és történelem nem mindennapi egyvelege. A könyvet Varga Katalin, a PIM levéltárosa, a könyv lektora ismertette.
György Attila Tájképek, harcosokkal című prózakötete, Kányádi Sándor Világlátott egérkéje és Sántha Attila Székely Szótára, valamint a gazdasági szakszótár jól megfért egymást mellett.
Az Erdélyi Híradó standja és vidám könyvárusaitól mindjárt nagyobb kedvvel vásárolják az erdélyi irodalom kortárs gyöngyszemeit és a Méhes György-regényeket.
A könyvvásár egyik előnye, hogy az anyaországi kiadók köteteit is be lehetett kedvező áron szerezni, Nyáry Krisztiánt, Krusovszky Dénest, Bartis Attilát, Tompa Andreát, Papp Sándor Zsigmondot, Györe Balázst, de Spirót, Esterházyt és Nádast is. A magyarországi kiadók gondozta kortárs köteteteket egyébként az erdélyi könyvesboltokban csak elvétve találjuk meg.
Wass Albert-könyvfal az író rajongóinak.
Technika és könyv így lelnek egymásra.
A Székely Könyvtár kiadványai a buzgón olvasó Lövétei Lázár Lászlóval.
A Bookart Kiadó standja volt a legízlésesebb, persze nemcsak a külcsín miatt volt érdemes benézni hozzájuk: többek között Kovács András Ferenc, Márton Evelin, Markó Béla szép kivitelezésű kötetei csalogatták ide az olvasni vágyókat.
Diákok készítette vers- és prózakapu fogadta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épülete előtt a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra érkezőket. A marosvásárhelyi diákok kedvenc költőjük, írójuk idézetét írták föl apró színes papírdarabkákra, és ezt tűzték fel a bejáratnál lévő oszlopokra, a kezdeményezéshez később bárki csatlakozhatott. Az idei könyves sokadalom mottója: kapu a lélekhez. Az első napon látottak, hallottak alapján valóban úgy éreztük, hogy ezek a könyvek, irodalmi rendezvények kis lélekkapukként működnek.
A legnépszerűbbnek József Attila bizonyult, de Márai sem maradt alul.
Az Árnika könyvesbolt akciója: Sátha Attila, Konrád György, Nagy Koppány Zsolt, György Attila féláron, ugyanitt Bartis Attila új regényét is be lehetett szerezni kedvező áron.
Scherlock Holmes és Oscar Wilde azoknak, akik eredetiben szeretik őket olvasni.
Rejtő Jenő-dokumentumokat, álrelikviákat tekinthettünk meg a PIM jóvoltából a színház emeleti részlegén.
Egy igazi olvasószoba a Bookart standján, ahol az improvizált kartonfalon a kiadó szerzőinek portréja látható.
Szávai Géza a Pont Kiadó standjánál – náluk is voltak izgalmas gyermekolvasmányok.
Tompa Andrea Fejtől s lábtól, Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című kötetét dedikálta az előcsarnokban. Papp Sándor Zsigmond vajon a következő művén töri épp a fejét? Az esti író-olvasó találkozón megtudhattuk, új regényen dolgozik, amelynek témája kötődik szülővárosához, Radóchoz. Tompa Andrea Kolozsvárhoz fűződő viszonyáról, Trianonról és a női emancipációról mesélt új a regénye kapcsán.
A Káma-Szútra csupán 15 lejért.
A zeneiskolások minikoncertje.
A Turcsány Péter-emléksarokkal búcsúzunk.
Varga Melinda
